Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
A Pilis és A Dunakanyar - Tájhasználat, településszerkezet A régészeti adatok A Békásmegyer területére vonatkozó régészeti kutatások egyelőre töredékes képet nyújtanak. A Pusztakúti út mellett, a mai központtól délre, a Péter-hegy/Róka-hegy alatt egy 10-11. századi (esetleg 12. századi) temető részletét tárták fel.71 Egy másik temető része az a két sír, amely a műemléki topográfia által ismert egyetlen álló középkori emlék, az úgynevezett békásmegyeri templomrom mellett került elő. A templomrom a mai békásmegyeri településközponttól keletre, már jelentős távolságban, a Dunánál (a Kossuth Lajos üdülőpart területén), a kalászi határ mellett található. Az építészeti jegyek alapján Garády Sándor 13. századinak határozta meg és a középkori Budakalász falu plébánia- templomával azonosította.72 Lócsy Erzsébet az eredmények későbbi felülvizsgálata során Garády datálását elfogadta, megállapítva, hogy a templom építésénél római előzményeket használtak fel, ugyanakkor azt nem Budakalász, hanem Békásmegyer templomának gondolta. Kutatásai nyomán arra is fény derült, hogy egy 15. század végi oklevél vélhetően ezt az épületet említette, méghozzá már akkor is lepusztult, romos állapotban.73 Az újabb kutatások szerint a 14. századi határjárásokban a hasonnevű patak melletti Kissing plébániájaként határozták meg.74 A részleges, szakszerűtlen és nem kellően dokumentált régészeti vizsgálat következtében egyelőre továbbra is megválaszolatlan kérdés marad, hogy a templom pontosan mikor létesült.75 Az 1850-es években, majd a 19. század elején begyűjtött, lokalizálatlan szórványleleteken, illetve az említett két temetőrészleten és e romtemplomon kívül a mai településközpont környékén, a Péter-hegy/Róka-hegy szomszédságában még egy további fontos régészeti emlék került elő, amelyről sajnos keveset tudunk. Ez nem más, mint egy másik kisebb méretű, félkörív-apszisos templomépület (7. kép), amelyet 1851-ben Árpád vezér sírjának fellelése érdekében végzett ásatások nyomán Fehéregyházának, illetve Árpád sírja helyének véltek (5—6. kép). A beszámolóból világos, hogy az épület éppen az általunk vizsgált malom (Plech(e)l-, később Schwanfelder/Svanfelder-mAom) közvetlen szomszédságában állt, csupán néhány ölnyire annak vízfogójától (tudniillik a malomkerék előtt, a malomcsatornán található vízszabályozótól).76 E kápolna méretű épületnek a ciszterciek által bírt malommal való szoros térbeli viszonya felveti annak a lehetőségét, hogy esetleg itt is egy hasonló majorsági (grangiális) épületkomplexum állhatott, mint amilyet Pomáz—Nagykovácsi-puszta esetében a tájrégészeti kutatás, illetve az utóbbi években elindított feltáró ásatás hitelt érdemlően azonosított.77 Az ilyen gazdasági célú épületegyüttesek sajátossága - mint például a Nagykovácsi-pusztai esetében is - az, hogy olykor kápolnaépületekkel is rendelkeztek.78 A majorsághoz kapcsolódó különböző haszonvételek együttes megléte - malom, illetve szőlőbirtok - szintén gyakokorta figyelhető meg. A grangiák jellemzően a települések határában álló épületek, allodiális központok, curia-k voltak, amelyek olykor zárt kerítőfallal is rendelkeztek. A másik lehetséges interpretáció az, hogy az épületnek parochiális egyházként pusztán a faluhoz van köze, a topográfiai eltérés pedig esetleg fakadhat a településhely tatárjárást követő módosulásából is. A csillaghegyi fürdő területe mindenesetre a jövőbeni kutatások számára kétségkívül potenciális lehetőséget kínál (például talajradaros felmérésen, szondázó régészeti ásatáson keresztül) arra nézve, hogy ezt a feltételezést cáfolni, vagy megerősíteni, illetve az egykor kutatott épület pontos helyzetét, kronológiáját, funkcióját, és esetleges funkcióváltását modern módszerekkel tisztázni lehessen. Mivel az előbb említett temetőkön és épületeken kívül magára a faluhelyre vonatkozó régészeti adat a területről nem áll a rendelkezésünkre, az egykori Megyer falu, illetve a szóban forgó malom/majorság(?) térbeli viszonya nem tekinthető teljesen tisztázottnak. A környék topográfiai adottságai miatt elsősorban a hegyoldalak közelségében kínálkozhatott alkalmas hely egy település számára. A falu hozzávetőlegesen meghatározható fekvése a településhatárokhoz és a környező településekhez (Kalászhoz, Ürömhöz, Kissinghez) képest, valamint a pilisi apát malmának az egykori faluval leírt 71 Az 1958-ban Nagy Tibor által folytatott ásatás dokumentációja megtalálható: BTM A, R.O. népv. ltk. cs. 58.7.1-58.11.1. A cédulakatalógus rövid leírása szerint többek között gyöngyök, S-végű hajkarikák és bronzgyűrű került elő a 10-11. századinak meghatározott temetőben. 72 Garády 1950. 73 Lócsy 1967. „[...] particula terrarum inter rivulum Chergedwyze et quandam desertam ecclesiam in territorio [...] Békásmegyer”. A templom pusztulását dokumentáló 15. századi oklevél megtalálható: MNL OL, DL 18731 (1482. december 9.). A templomromot már Horler Miklós is Békásmegyer faluhelyével és plébániatemplomával azonosította (Dercsényi (szerk.) 1962; Zakariás 1961: 78). Budakalász középkori templomának minden kétséget kizáró azonosítására (Kálvária-domb) újabban dr. Tomka Gábor (Magyar Nemzeti Múzeum) 2011 óta folyó ásatása nyomán került sor. 74 Györfíy 1973: 317; Györffy 1998: 643. Az azonosítást a 18. század végén készült kamarai térkép megjelölése (Rudera Ecclesiae Kissing) támasztja alá, amely - annak ellenére, hogy a térképen annak határait délebbre húzzák meg - Kissing pusztához tartozónak vélik azt. MNL OL, SÍI No. 0047 (18. század vége). Reső Ensel Sándor minden további magyarázat nélkül a már akkor is jól ismert romot a „Prepositura S Joannis Baptistáé de Rév prope Budám” forrásokból ismert megjelöléssel hozza összefüggésbe (a konkrét forrás megadása nélkül). Reső Ensel 1862c: 475. 75 A 13., illetve 14. századi datálásra (Rómer Flóris és Garády Sándor adatfelvétele nyomán): D. Matuz 1992:16-17. 76 Reső Ensel 1862a: 451. 77 Laszlovszky 2009. 78 Platt 1969. 153