Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
A Pilis és A Dunakanyar - Tájhasználat, településszerkezet 5. ábra A kőterasz keresztmetszete: leegyszerűsített talajszelvény modell (lásd erre: Kiss et al. 2005b) 4. ábra A mintaterület 3D terepmodellje a feltérképezett felszínformák feltüntetésével félesége agyag, 10-20% kőzettartalommal. A talajrétegen belül genetikai szinteket csak néhány szelvénynél sikerült elkülönítenünk. Mindez azt jelzi, hogy ép, természetes talajszelvény nincs a területen, csak csonkolt, agyagbemosódásos, barna erdőtalajokkal és áthalmozott B-szintekkel találkozhatunk. Az elemezhető állapotban fennmaradt kő- és földteraszok morfológiája egymáshoz szintén rendkívül hasonló: általában a teraszperem felett csak 50—100 centiméter széles sávban van nagyjából vízszintes felszín (a továbbiakban: teraszsík), felette rövid, homorú lejtőátmenet után az eredeti lejtőszöggel nagyjából megegyező, feltételezhetően természetes felszínek húzódnak a következő teraszoldal aljáig. A teraszsík minden esetben feltöltéssel lett kialakítva. Mivel kizárólag a teraszsíkon és a lejtőátmeneten tudtunk 40 centiméternél mélyebb szelvényt feltárni, bizonyítottnak látszik, hogy a teraszok kialakításukkor sem voltak szélesebbek, azaz a viszonylag keskenynek tűnő teraszok nem a felülről történő ráhordódás következtében váltak ilyenekké. Egy méternél szélesebb teraszok csak elvétve fordulnak elő, és területileg döntően a felteraszolt lejtőt alulról lezáró, helyenként másfél méter magas kőfalhoz kötődnek. A teraszsíkok talajainak vastagsága 40 és 100 centiméter között váltakozik, a lejtőátmeneten pedig fokozatosan lecsökken 25-40 centiméterre (5. ábra).75 A nagyjából 40 centiméteres talajvastagság a művelés szempontjából is meghatározó lehet: a hagyományos szőlő művelési technikáknál ugyanis az aktív talaj megmunkálás (például kapálás) elsősorban a talaj felső, körülbelül ilyen mélységű rétegét érintette.76 A talajok genetikai szintjeik szerint esetünkben két csoportra oszthatók. Az egyik csoportnál a 40-60 centiméteres szelvényekben genetikai szintek csak ritkán különíthetőek el, a felszíntől a mállóit kőzettörmelékig homogén, agyagbemosódásos, barna erdőtalaj B-szintet találunk. A közel vízszintes morfológiai szituáció alapján jelentős eróziót nem feltételezhetünk, tehát a megfigyelt homogén szelvények is megerősítik azt, hogy a teraszfelszínek egységes talajterítést (tehát mesterséges talajráhordást) kaptak. A sekély termőréteg azonban - amelynek alja semmiképpen sem azonosítható az eredeti, mállott C-szint tetejével - arra utal, hogy a kialakított kőfalak mögött a feltöltés kőzettörmelékkel történt, és csak a felső, néhány tíz centimétert töltötték fel termőtalajjal (5. ábra). A második csoport esetében a 60-100 centiméter vastagságú termőrétegek általában jól elkülönülnek A-szintre és B-szintre. Közöttük a humusztartalom alapján lehet különbséget tenni. Mivel ezek is a teraszsíkokon vannak, el kell vetnünk azt a feltételezést, hogy zavartalanul fejlődő genetikus talajtípussal van dolgunk, a szintek kialakulását a vastagabb, esetleg a régebbi feltöltés eredményezhette. A vastagabb feltöltés sokkal kiegyensúlyozottabb víz- és hőgazdálkodáshoz vezetett, amely gyorsabb humuszképződést tett lehetővé, így már néhány száz év alatt kialakulhatott természetesnek tűnő talajszelvény. Ha esetleg emellett jóval idősebb generációjú teraszképződményekkel állunk szemben, akkor ez tovább fokozhatja a markáns genetikai szintek kialakulásának a lehetőségét. 75 Hasonlók voltak a tapasztalataink a 2002-2003. év nyarain végzett, publikálatlan vizsgálatunk során, a Balatonszepezd feletti erdőben található felhagyott kőteraszokkal kapcsolatban. A teraszok itt is viszonylag keskenyek voltak, és talajvastagságuk nem különbözött jelentős mértékben a lejtő egyéb részeinek talajvastagságától. 76 Gál 2004. 135
