Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
A Pilis és A Dunakanyar - Tájhasználat, településszerkezet Kiss Andrea - Czinege Anett - Barta Károly - Sümeghy Zoltán Grynaeus András Felhagyott szőlőteraszok, intenzív történeti táj használat és talajerózió elleni védekezés Nagymaroson* A felhagyott teraszok jelentősége Teraszok alkalmazása domb- és hegyvidéki területek hatékonyabb és talaj kímélő művelésében, így szántóföldi gabona-, illetve szőlő- és gyümölcstermesztésben valószínűleg a mainál jóval elterjedtebb volt az utóbbi évezred folyamán.* 1 Az egykori teraszozás legtöbb nyoma Magyarországon egyrészről a hegyoldalak egykori szántóföldi műveléséhez, másrészről a szőlőtermesztéshez köthető. A felhagyott, valamikor szántóföldi művelés alatt állt területek teraszaihoz kapcsolódó régészeti kutatások közül elsősorban Nováki Gyulának a Nagybörzsöny és a Bernecebaráti határában elterülő szántóföldi teraszok 18. század második fele előtti,2 emellett Sümeg-Sarvaly késő középkori településen, illetve a Tolna melletti Tamási közelében végzett vizsgálatait kell kiemelnünk,3 míg a történeti-néprajzi vizsgálatok egy része a Hegyközben, vagy például a Palócföldön is a témához köthető.4 Ugyanakkor jelenkori, nagy kiterjedésű előfordulására is hozhatunk kárpát-medencei példákat.5 Míg az egykor szántóföldként használt hegyvidéki területeken általában hosszan, több tíz méteren keresztül elnyúló teraszokkal találkozhatunk, addig a meredek lejtők szőlőművelésénél a teraszok hossza a szántóföldiekénél rövidebb volt. A szőlő kedvező lejtőkitettségű dombsági és hegyvidéki termesztésének uralkodóvá válása a 13. század végéig nyúlik vissza. Ekkor a korábbi, döntően ártéri vagy ártér közeli, nagyobb terméshozamú, viszonylag könnyen művelhető ugyanakkor gyengébb bort adó termeléssel szemben a lejtőkön folytatott, fokozottabb munka és anyagi ráfordítást jelentő, de zamatosabb és erősebb bort eredményező szőlőtermesztés vált uralkodóvá.6 Ma még az ország kevés olyan területét ismerjük, melynek felhagyott teraszai, illetve a teraszok konkrét használata bizonyíthatóan középkori eredetű. A felhagyott, többségében a 18-19. századig, egyes esetekben talán a 17. század elejéig visszavezethető, de a 19. század végén vagy a 20. század folyamán felhagyott szőlőteraszokkal kapcsolatos földrajzi, így például növényföldrajzi * A tanulmány végső változatának elkészítését a “Flood Change” ERC Projekt (Tájváltozás Alcsoport) támogatta. 1 A nemzetközi (főleg a tengerentúli) kutatások egy jelentős része e tárgykörben ma is nagyrészt Dél-Amerikára, részben az ázsiai szubtrópusi, illetve az európai mediterrán teraszos területekre irányult. A témával kapcsolatban részletes összefoglalásra: Denevan 2001: 133-211. A teraszok eredetére, elterjedésére és átfogó, általános (a tengerentúli vizsgálatokat részben ma is meghatározó) osztályozására: Spencer—Hale 1961. Dél- és nyugat-közép-európai területek újabb kutatásaira és néhány történeti párhuzamra: Bell-Boardman 1992; Rackham-Moody 1996; Dunjó et al. 2003; Dotterweich et al. 2003; Grove-Rackham 2003. A Távol-Keletre: Xing-guang-Lin 1991. Újabb esettanulmányokra: Dotterweich 2013: 4 (rövid összefoglalás); Petit-Konold-Höchtl 2012. A Mediterrán területeken végzett vizsgálatok legújabb, átfogó jellegű összegzésére: Stanchi et al. 2012. 2 Nováki 1975. 3 Nováki 1985. Nováki Gyula egyik, 1975-ben közreadott tanulmányában hívja fel a figyelmet a régészetnek erre az eddig Magyarországon méltánytalanul elhanyagolt ágára (Nováki 1975:53,77). A szerző e helyütt több más magyarországi, elhagyott teraszokkal vagy teraszrendszerekkel rendelkező területet és az ezeken folyt - részben publikálatlan, részben tanulmányunkban felhasznált - kutatásokat is megemlít. 4 Néprajzi irodalomra, részben Nováki Gyula említett munkája (Nováki 1975) alapján: Hoffmann 1956: 541,543,550,554; Balassa 2000: 57. 5 így a kalotaszegi nagy kiterjedésű agroteraszokra: Eplényi 2012. 6 Például Égető 1980. 125
