Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)

Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből

A Pilis és A Dunakanyar - Tájhasználat, településszerkezet

Területhasználati adatok a pilisi apátság birtokain

A határjárások alapján korlátozott mértékben a határhasználat mikéntjére is fény derül. Sajnos ezek az információk meglehetősen töredékesek, így a középkori dokumentumok alapján nem lehet részletes és kiterjedt területhasználati modellt alkotni, ezért következtetéseinket a kora újkorban már jobban megfigyelhető tájhasználati minták visszavetí- tésére is alapozzuk. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a ma már egybefüggő erdőterület helyén sok esetben komplex területhasznosítási - modern kifejezéssel élve, úgynevezett agrár-erdészeti - rendszerekkel számolhatunk. Ide értendők a hegylábakon, vagy fennsíkokon is felbukkanó (teraszosított) szántóföldek [Függelék 4: 6,19], a kolostorok (Kesztölc, Pilisszentlélek, Pilisszentkereszt), az udvarházak (Akospalotája), valamint a majorságok/grangiák (Kovácsi) közelében található többlépcsős halastórendszerek, az erdőszéli és erdei gyümölcsösök [Függelék 3: 4; Függelék 4:3], illetve ezek méhesként, illetve erdei legelőrétként történő hasznosítása.

A szőlőművelés jelentőségére utal a boroni jobbágyok és a pilisi apát közti vita a csöböradó fizetése kapcsán 1329- ben.60 Egy majd két évtizeddel későbbi adat szerint az apátság bortizedként befolyt jövedelme összesen 30 tunella mennyiségű bor volt.61 Az össztermés így a 3.000 hektolitert is elérhette, ami akár még egy harminc hektáros szőlőtermő területet is feltételezhet.62 Sajnos azt ma már nem minden apátsági birtok esetében lehet rekonstruálni, hogy vajon az adott helyen volt-e az apátságnak szőlőbirtoka.63 A szomszédos Kande esetében már több oklevél is tanúsítja, hogy az óbudai klarissza konvent itteni birtokának jelentőségét úgyszintén a szőlőművelés adhatta. Egyes birtokrészekkel kapcsolatos tulajdonváltások, adásvételek mögött a királyné, mint patrónus szándéka sejthető, aki a felvásárlások mellett adományozások révén is igyekezett a konvent birtokait növelni.64

A szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel összefüggésben az egyes birtokokon azonosítható tórendszerek, illetve önálló tavak szerepére is utalnunk kell, hiszen ezek elsődleges szerepük (haltartás, haltenyésztés) mellett mint kedvező mikroklímát biztosító vízfelületek, illetve öntözésre fogható víztározók is funkcionálhattak. A klarisszák Palothaberke nevű birtokán például egy 1483-as per kapcsán csemeteiskolát (nemusfructiferum) említenek.65 Ugyanezen oklevél számol be egy másik konfliktusforrással, az állattartással összefüggésben arról, hogy egy pesti polgár Fedémespatakán épített új hidat, amelyhez az apácák földjein át vezetett utat és az állatait ott legeltette.66 Ebből is látható, hogy a Kovácsipatak, illetve a Határ-réti patak medre kézenfekvő lehetőséget kínált legeltető állattartásra, de az állatállomány ösz- szetétele és nagyságrendje nem ismert, így legfeljebb csak bizonytalan becslésekbe bocsátkozhatnánk. Bizonyos, hogy a ciszterci kolostorok gazdasági szervezetén belül a központi fekvésű területeket előszeretettel használták állattartás, valamint különféle ipari tevékenységek céljára is.

A pilisi kolostor esetében már publikált, (Pomáz-)Kovácsi-puszta esetében pedig még folyamatban lévő ásatások ezt részletekbe menően igazolják: az apátság a fémfeldogozás mellett padlótégla- és üveggyártással is foglalkozott, a leletanyag karaktere és volumene pedig az utóbbi kettő esetében egyértelművé teszik, hogy a gyártás nem pusztán a

60 MNL OL, DL 2879 (1329. október 9.). A boroni jobbágyok sikerrel tiltakoznak az apátsággal szemben a csöböradó fizetése ellen.

61 Hervay (szerk.) 1984: 144. Ez a mennyiség más adat alapján egy kifejezetten szőlőtermelésből élő birtok (amilyen például Boron is volt) jövedelmével érhetett fel. Az Eger melletti Fedémesen lévő szőlők adója 25 tunella (MNL OL, DL 2658,1373. december 15.). Egy telek, illetve a hozzá tartozó szőlő gyakorlatilag egy tunella mennyiségű borral adózhat. Kumorovitz (szerk.) 1953: 306-308.

62 A tunella mértéke más (űr)mértékegységekhez hasonlóan nagy szórást mutat, körülbelül 130-450 liter között mozog (v.ö. Bogdán 1991). Egyes adatok szerint egy tunella lehetett 50—60 köböl (MNL OL, DL 12797,1342. augusztus 24.), de akár 100 köböl (MNL OL, DL 5125,1353. május 25.) is. A Budán szokásos (50 köblös, úgynevezett budai köblös) mértékegység szerint ezek a hordók nagyjából 500 literesek lehettek. Ha ezt a Bogdán István által hozott - borra számolt - köböl/liter intervallumokkal konvertáljuk, vagyis 1 köbölre 10-25 litert számítunk, akkor minimum 500, maximum 2.500 literes, középátlagolva 1.000 literes űrmértéket kapunk. Ez reálisnak tűnik, hiszen manapság is készítenek 1.000—1.500 literes hordókat. A 30 tunella mennyiségű bortized 1.000 literre számolva 30.000 liter (azaz 300 hektoliter). Az említett össztermés ennek a tízszerese, 3.000 hektoliter, amely 100 hektoliter/hektár ádagterméssel számolva egy harminc hektáros szőlőhegynek felelhet meg. Ugyanakkor 500 literes budai hordóra számolva akár fele ekkora terméssel, illetve területtel is kalkulálhatunk. Mindezek alapján meglehetősen tágan lehet csak megbecsülni az egykori szőlők nagyságát.

63 A fennmaradt középkori adatok alapján városi környéken az apátságnak Dévény, Pozsony, Buda és Pest mellett voltak szőlői, de nem mindegyik esetben egyértelmű, hogy pontosan mikori szerzeményekről van szó (Hervay (szerk.) 1984: 151-152). Későbbi források alapján még további birtokokon is igazolható szőlőbirtok. Az apátság javaira vonatkozó, 1583-1584. év alatt olvasható bejegyzések (Bona abbatiae Pilisiensis) alapján például a Hont megyei Szántón (Maksay (szerk.) 1959: 639-662).

64 Erre vonatkozó oklevelek többek között például: MNL OL, DL 4063 (1349. július 24.); DL 3660 (1349. július 27.); DL 4072 (1349. augusztus 22.); DL 4333 (1353. március 2.) — ekkor a birtok mellé még egy présházat is szereztek -; DL 4368 (1353. július 26.).

65 MNL OL, DL 18758 (1483. február 8.).

66 „[...] usque ad hec tempóra quamplures pccudes et pecora sua de allodio ipsorum in predio Fedemes habito ad prata et fenilia dictarum exponentium, in territorio possessionis earundem Kande vocate in comitatu Pilisiensi habite emitti fecissent. Quequidem sic emisse pecudes et pecora fena in eisdem pratis ipsorum exponentium annuatim procreata in magna parte depasce fiiissent [...].” MNL OL, DL 18758 (1483. február 8.).

111