Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
Ferenczi László - Laszlovszky József: Középkori utak és határhasználat a pilisi apátság területén tár déli részéhez számított birtokról lehet szó. A Wayoncha vizet/rétet követő határszakaszról csupán annyit tudunk, hogy míg a patak egyik oldalán lévő részen Boron és Kande [Függelék 4: 8], addig a patakon átkelve már Boron és Királyszántó a határos [Függelék 4: 9], Innen az említett rét közepén(?) eredő vízfolyás medrét követi, amelynek mentén ismét egy „tekintélyesebb távolságot” megtéve, déli irányban éri el Királytavát [Függelék 4: 10],52 majd a medertől nyugatra felkapaszkodik egy hegyoldalon, délre fordulva átkel a hegy tetején, majd leereszkedve eléri a tóból kifolyó (továbbfolyó) patakot, és azon át érkezik el Jenő határába [Függelék 4:11-14]. Mindezek alapján a Boyantha/Wayoncha mellett lévő, a három említett település határának találkozási pontját képező hely egy olyan hegyválltól valamivel északabbra loklalizálandó, amely alatt egy tó található, ahonnan viszont már a borosjenői határ is közvetlenül elérhető. Ez a hely legvalószínűbben a Vörösvártól keletre-délkeletre fekvő bányatavak területére eshet, szomszédságukban a Homokföldekkel. Abban az esetben, ha a határvonal az előbb vázoltaktól eltérő módon úgy haladt volna, hogy nem éri el az általunk feltételezett Házi-réti patakot, hanem (Györffy György véleményét igazolva) a Határ-réti patak mentén marad, akkor az azt követő határpontok topográfiai kontextusa értelmezhetetlenül távolra, vagy éppen ellenkezőleg - Magyarország Régészeti Topográfiája szerzőinek véleményével összhangban53 — már túl közel kerülne ahhoz a határponthoz, ahol Kande és Jenő határai érintkeznek. Királytava helye a térképek alapján sem állapítható teljes bizonyossággal meg, de az eddig elmondottak miatt kizárnánk, hogy a Határ-réti patakon létesített horgásztavak valamelyikével volna azonos. Az 1780-s évekbeli Mappa, a későbbi katonai felmérések, és egy 1928-as turistatérkép jelzései szerint ezek vizenyős, mocsaras helyek, valószínűleg időszakos természetes tavak, de határozott tómedret egyik térkép sem tüntet fel.54 A határjárás feltételezett vonala alapján a Királytava inkább a Házi-réti pataknak a vörösvári belterülettel szomszédos bányatavai szomszédságába eshetett, amely egyrészt valóban „jókora távolságra” volt attól a ponttól, ahol a három település határát feltételeztük, másrészt a jenői határoktól is távolabb esett, hiszen a határvonal ezt követően a jenői határig lényegében a külső Bécsi út vonalában futhatott - a leírásnak megfelelő módon felkapaszkodva és délnek (tudniillik délnyugatnak) tartva a dombháton. A határjárás további, már Borosjenővel szomszédos pontjainak lokalizálásában segítségünkre van az a körülmény, hogy még élő földrajzi nevekről is szó van a (Kevély-hegy), illetve az is, hogy a határvonal egy határozott földrajzi jelenség (méghozzá az úgynevezett Solymári-fal) mentén húzódik. Ezért valószínű, hogy ezen határok a mai vonalvezetéssel egyezve, nagyjából változatlannak tekinthetőek.55 Megállapítható, hogy a folyómedret keresztező határvonal [ Függelék 4: 14] „egyenesen keletnek” (tudniillik valójában északkeletnek), a szövegben Kaptár-hegynek nevezett Fehér-hegynek tartott, amely egykori nevét az itt található kaptárfulkékről nyerhette.56 Ezt követően a határ változatlan irányban haladt tovább a hegy csúcsán át annak túloldalára, vagyis leereszkedett az egykor Vörösvári-völgynek keresztelt területre, ahol szántóföldek és egy diófa mellett haladt el [Függelék 4:15-19], majd észak felé a Macskakő nevű szikla, egy cserjés, valamint egy szőlős érintésével kapaszkodott fel a Kevély-hegyre [Függelék 4:20-22], ahonnan délre a Kwuago-hegy (valószínűleg a Kerekes-hegy)57 érintésével, végül Fedémespatakán átkelve az első határpontot jelentő nagy úthoz érkezett vissza. Következésképpen Kande területe a Határ-réti és a Házi-réti patakok ágai által közrefogott területet fedte le. Ezen topográfiai adottságokkal való figyelemreméltó egybeesésnek tekinthető a kelta-francia eredetű Cande helynév jelentése, amely vízfolyások találkozási pontját, összefolyását jelöli. Ebben a kontextusban válik fontossá az az okleveles adat, amely hospesek jelenlétét bizonyítja a 14. század közepén.58 Kande fekvése ezek szerint a Magyarország Régészeti Topográfiája által megadott dűlőterületekhez, mint lehetséges faluhelyekhez képest úgy pontosítható, hogy területe kiterjedt a Határ-réti, illetve Házi-réti patakok által határolt terület déli részére is. Ez inkább megfelel az ugyanott hivatkozott 18. századi adatnak, amely szerint Kande predium Vörösvár, Csobánka és Szántó határai között feküdt.59 52 A tó még Kandóhoz számított. Erre vonatkozó további információ az 1465-es hatalmaskodásból származik, amikor az apát az apácák kandei birtokán található Királytava nevű (természetes) tavában rekesztékekkel (halas)tavat készíttetett: „[...] ac in eodem lacu Kiralthowa nuncupato in terminis ut puta et terris dictarum [...] possessionis Kande et Kiralzantho vocatarum quandam clausuram seu piscinam prepaparari seu deludi fecisset et procurasset”. MNL OL, DL 16262 (1465. szeptember 30.). 53 Torma (szerk.) 1986:143. Eszerint a Királytava helye a Határ-réti és a Házi-réti patakok összefolyása volna. 54 MNL OL, SÍI No. 52. A katonai térképekre: HTM T, XIV/20 (1783); HTM T, XXXII/50 (1861-1864); HTM T, 4962/3 (1882-1883). A turistatérképre: OSZKT,TM4490 (1928). 55 A környék településeinek határai a középkortól, kora újkortól napjainkig sok esetben egyezőnek tekinthetőek, amire máshol is felhívták már a figyelmet (például Dóka 1981: 12). Borosjenő, vagy Üröm területhatárainak szabályossága, természetes felszínformákhoz való igazodásuk szintén erre enged következtetni. 56 Baráz-Kiss-Holló 2011: 43. 57 A két elnevezés vélhetően rokon, amennyiben egyaránt utalhatnak az itt szintén meglévő kaptárkövekre, sziklába vájt kerek likakra. 58 „[...] Nicolaus filius Dónk, quondam hospes de Kande, nunc verő de Fedemus MNL OL, DL 4350 (1353. április 22.); AO VI. 40-41. Feltételezhető, hogy a hospesekkel is betelepülő Kande szomszédságában Fedémes, az Árpád-kori szolgáltatónépi település a későbbiekben eljelentéktelenedett. 1511-ben mint prédium említik: MNL OL, DL 25864 (1511. május 23.). 59 Torma (szerk.) 1986: 75. 110
