Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Watanabe Anikó: Takács József és a ceglédi társadalom. A „nagy prédikátor” „Kossuth városában”
Takács József és a ceglédi társadalom a „nagy prédikátor” „Kossuth városában” 91 elődje, Dobos János méltó utódává váljon. Takács megfelelt az elvárásoknak, mint ahogy azt a Czegléd is írja a százas küldöttség emléknapján a Népkörben tartott beszédéről: „n[agy]t[iszteletú] Takács József lelkész úr tartá meg emlékbeszédet, mely hatásra nézve majdnem leírhatatlan. Az öregek könnyeztek és sírtak a visszaemlékezés felidézésére, afiatalok lelkesedtek és tapsoltak elragadtatásukban. ”13 Feltételezhető, hogy azért is lehetett olyan sok körnek választmányi tagja, mert mindkét politikai oldal meg akarta nyerni magának. Akkoriban a lelkészek politikai befolyása nem lehetett jelentéktelen, pl. a Verhovay-ellenes párt sérelmezte, hogy Takács elődje, Dobos és néhány egyházi elöljáró, aki a Verhovay-párt mellett állt ki, az egyháztanácsi választáson „részben a politikai célból egybe hivott gyűlésen és párthelységben, valamint a választás színhelyén a választókat pártszempontból leendő egyháztanácsnok választásra izgattak”— olvashatjuk az egyháztanácsi jegyzőkönyvben.14 Takács beszédében és prédikációjában néha előfordul, hogy világi, aktuális problémákkal foglalkozik. Már csak jelenléte is sokat számított mindkét párt számára. Az Egyenlőségi Kör egyik tagja így ír: „Nt Takács Józsefúr, aki úgy látszik nem utasítja vissza a második kulacsot sem, a népköri ünnepély fáradtsága után szinten megtisztelt bennünket megjelenésével. ”15 A városi közgyűlésben is már nem sokkal megérkezése után szerepet vállalt mint virilista. Nemcsak a református, hanem a katolikus és az evangélikus lelkész is szinte automatikusan, virilistaként kapott helyet a közgyűlésben, ők azonban csak akkor vettek részt a gyűlésen, amikor az egyházat vagy az oktatást érintő kérdések voltak napirenden.16 Takács ezzel szemben már az első alkalommal is felszólalt nem egyházi kérdésekben is. Erről a Czegléd újság a következőket írja: „Felszólalása biztos reményt nyújt a jövőben arra, hogy a város iránti érdeklődése, jó akarata és tehetsége erejével igyekszik a város jólétén, előremenetelén munkálkodni. ”17 13 Czegléd, 1889.jan.27. 14 Ráday Levéltár D/77II., 1887. jan. 16. 15 Czegléd, 1889. febr. 3. 16 A közgyűlés jegyzőkönyve: Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya [PML NkO] V. 71.a; a virilisjegyzék: PML NkO V. 73.b 1213. Cegléd városi közgyűlése 200 főből állt, ennek fele virilista. 1900-as virilisjegyzékben Takács a 14. helyen szerepel, a római katolikus esperes a 10., az evangélikus lelkész a 18. helyen állt. Az előkelő hely oka, hogy az értelmiségi foglalkozásúak adójának kétszeresével számoltak. 17 Czegléd, 1889. ápr. 14. 1890-től a pénzügyi bizottság tagjává választották, majd a központi választmányi bizottság tagja lett. 1896-tól az állami politikai életben is szerepet vállalt, Kossuth Ferencet támogatva. 1910-ben és 1914-ben a ceglédi függetlenségi párt elnökévé választották. Ekkor a legjelentősebb a működése. A ceglédi református egyház által kiadott Egyházi Értesítő mellett a Ceglédi Újságnak (a ceglédi függetlenségi párt lapjának) is főszerkesztője volt. 1913-ban, az odakerülésének 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen huszonhét különböző szervezet képviselője köszönte meg addigi működését: pl. egyházi szervezetek, közintézmények, a ceglédi függetlenségi párt, az Arpád-kör, az Iparos Ifjúság Onképző Egylet, a Kossuth Kör.18 Természetesen olyan kör is akadt a városban, amellyel Takács Józsefnek alig volt kapcsolata. Eleinte az Egyenlőségi Kör rendezvényein is részt vett, később azonban egyre gyakrabban maradt távol. Az olvasókörök közül az Újvárosi Olvasó Egylettel sem mutatható ki kapcsolat. A ceglédi Újváros a város déli részén helyezkedett el, alsóbb osztályok, napszámosok, zsellérek lakták. Eredetileg az Újvárosi Olvasó Egylet is Verhovay-párti, s a Párt feloszlása után is ellenzéki maradt. A város többségében katolikusok lakta északi részén működő Széchenyi Olvasó Körrel és az agrárszocialisták által alapított Mátyás Király Olvasó Egylettel szintén alig volt kapcsolata. Ebből is látszik, hogy Takácsnak elsősorban a városi felsőbb rétegekkel, azon belül is a nem ellenzéki oldallal szimpatizálókkal volt kapcsolata. Mint ahogy azt általában a szabályzatokban olvashatjuk, egy kör „tagja lehet minden becsületes jellemű s tisztes magaviseletü egyén”.19 Bár a város népességéhez képest (30.000 fő) a körök taglétszáma alacsonynak mondható, a körök mégis szélesebb réteget érintettek, mivel sokkal egyszerűbb volt bekerülni, mint a városi képviselőtestületbe, melyben a szavazati jog bizonyos feltételekhez kötődött Ezért a körök tagjai úgy gondolták, hogy leginkább ők képviselik a városi polgárságot. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1918 őszén a városi közgyűlést megkerülve a körök hozták először nyilvánosságra nyilatkozatukat. „Czegléd nagyszerű történelmi tradícióhoz hiven a Czeglédi Függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes helybeli körök, egyesületek, testületek, együttes rendkívüli nagygyűlést tartván elhatározták, hogy belépnek és csatlakoznak a Magyar nemzeti tanácshoz. ”20 18 Egyházi Értesítő [ZeÉ] 1913. dec. 1. 19 A czeglédi „népkör”-egylet alapszabályai, Czegléden, 1896. A kaszinói alapszabályban (1901) és az Egyenlőségi Egyletében (1884) is hasonló olvasható. Mindkét alapszabály: PML NkO X. 256-t. Nők nem lehettek tagok, bár 1912-ben a Kaszinóban „délutáni tea” néven összejövetel szervezését tervezik, hogy a női családtagok is résztvehessenek a kör életében. 20 CU, 1918. nov. 3.
