Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Mészáros László: Országgyűlési választások Nagykőrösön (1848–1918)
82 Mészáros László a piactéren lévő majorsági épület előtt. A jó szónok hírében álló Eötvös tehetsége ezúttal nem érvényesült kellő jelentőségében, de sokszor keltett zajos éljenzést - adta hírül a helyi újság.32 Június 14-én érkezett a városba gróf Apponyi Albert, a Mérsékelt Ellenzék vezéralakja, kitűnő parlamenti szónok, hogy a párt érdekében és I. Farkas Elek képviselőjelölt támogatására szónoklatot tartson. Igen impozáns fogadtatásban részesült: 60 kocsival mentek eléje az indóházhoz, melyek előtt lovasok vágtattak. A piactéren tartott választási gyűlésen I. Farkas Elek elmondta programbeszédét, utána pedig Apponyi beszélt, a tőle megszokott ékesszólással. A gyűlés után a jeles vendég tiszteletére nagy díszebédet tartottak a Széchenyi kertben, melyen mintegy 700 ember vett részt.33 A szavazás 1887. június 19-én a városháza udvarán zajlott le, ezzel az eredménnyel: Eötvös Károly 617 szavazat, I. Farkas Elek 369 szavazat, Sánta Béla 48 szavazat.34 Tehát az eddigi országgyűlési képviselő, I. Farkas Elek elvesztette a választást, és a „vajda”, ahogy Eötvöst nevezték, újra Nagykőrös követe lehetett. A választásról így ír a Nagy-Kőrös vezércikke: „... jól esett tapasztalnunk azt, hogy Nagy-Kőrösön még sokkal több az önállóan gondolkozó s nemesen érző eltántoríthatlan polgár, mint a meggyőződés nélküli olcsó svihák, s e tekintetben városunk az ország legelső városai közt foglal helyet. Ez időből egy kedves epizódot idéz fel visszaemlékezésében Danóczy Antal: ,A választás előtt nagy politikai vacsorát rendeztek Farkas Elek párthívei a városi szállodában. Ezúttal a vacsorán résztvevők fel voltak mentve a részvételi díjak fizetési kötelezettsége alól. Érthető azért, hogy a lakomán igen sokan vettek részt. A főrendező Bordács Szilárd diadalmas arccal hordozta körül tekintetét a szavazó polgárok nagy táborán. A vezéri szemle alatt tekintete hirtelen megállóit egy pirospozsgás kis polgáron. Gyakorlott szeme azonnal ráismert a 48-as párt egyik agilis tagjára, Potyó Koroknai Sándor uramra s jóleső érzéssel állapítja meg, hogy a kis kuruc milyen jóízűen kanalazza a 67-es pörköltet. A csusza elfogyasztása után a vezér odament az új »párt- tag«-hoz, hogy barátságosan üdvözölje. Nagy volt azonban az álmélkodása, mikor az üdvözlésre hallja Potyó Koroknai Sándor uram feleletét:- Tekintetös Uram!... nem komolyan vagyok ám én itt ... mert más a csuszát mögönni, osztán mög más szavazni... ...Es a választáson Potyó Koroknai Sándor uram sok 32 Uo. 33 Nagy-Kőrös, 1887. jún. 19. 34 Nagy-Kőrös, 1887. jún. 26. Uo. más kuruc társával, kik a 67-es csuszát szintén elfogyasztottákjóízűen, le is szavazott - Eötvös Károlyra, aki követe is lett újra a városnak. ”36 ,A körösi polgár előtt még országos hírnevénél is nagyobb volt Eötvös Károlynak személyes presztise. Kiváltságos lénynek tekintette, áhitatos tisztelettel nézett rá és mohó érdeklődéssel leste szavait. Amit mondott, Szentírás volt előtte. Bámulatosan tudott hatni a tömegre. Ha egyszer beszédre nyithatta száját a nyilvánosság előtt, nem volt hatalom, mely elterelhette volna a figyelmet beszédéről. Os humorával, megkapó hasonlataival s metsző, sokszor az elevenig ható szatírájával lebilincselte hallgatóságát nemcsak az országgyűlésen, hanem a népgyűléseken is. ”37 A következő, 1892. évi választás ismét Eötvös Károly (Függetlenségi Párt) és Inárcsi Farkas Elek (Nemzeti Párt) párviadalát hozta. (A Mérsékelt Ellenzéket Apponyi Albert újjászervezte Nemzeti Párt néven. Programjuk: nemzeti politika - 67-es alapon.) A király február 18-ára összehívta az országgyűlést és január elején megindultak a választási mozgalmak. A nagykőrösi 67-esek január 7-én egyhangúlag úgy határoztak, hogy Wekerle Sándor pénzügyminisztert fogják felkérni a jelöltség elfogadására.38 Január 12-én tartotta beszámoló beszédét Eötvös Károly képviselő, a városi szálloda földszinti nagytermében, telt ház előtt. Ebben ismertette a kormány és az ellenzék politikáját, ugyanakkor egy helyi érdekű ügy is szóba került. Sokak előtt ismert volt, hogy amikor Póka Kálmán polgármester még 1888-ban a város regálé váltságának ügyében felkereste Eötvöst, a képviselő nem fogadta a polgármestert. Eötvös azonban ezt cáfolta, kijelentette, hogy nem igaz. Póka Kálmán Nagykőrösnek az állami italmérési regáléjövedék váltságdíjának ill. a kártalanítási összegnek a megállapítása érdekében, a város jogos igényeinek figyelembevétele és a miniszternél való közbenjárása végett kereste fel a város képviselőjét. Állítása szerint Eötvös őt nem fogadta, a képviselőtestület pedig jegyzőkönyvbe vette a „fájdalmas tudomásulvételt”. Az Egyetértés című napilapban is megjelent Eötvös cáfolata, amelyben meghazudtolta a polgármestert. Póka Kálmán a helyi lapnak elküldött nyilatkozatában tisztázta magát, és ismertette a tényállást, miszerint ő két hivatalos levelet is írt ez ügyben a képviselőnek, s dokumentumokkal bizonyította igazát. Felszólította Eötvöst, hogy ha nem tudja cáfolni az elmondottakat, vonja le a konzekvenciát, és mondjon le. A képviselő erre egy terjedelmes röpiratban felelt, védve a maga igazát. A polgármester viszontválasszal ill. bírálattal élt ez ügyben. Egy névtelen röpiratot is 36 DANÓCZY 1935.52. 37 Uo. 38 Nagy-Körös, 1892. jan. 10. 35
