Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Mészáros László: Országgyűlési választások Nagykőrösön (1848–1918)
80 Mészáros László son is megőrizte nagykőrösi mandátumát, de akkor már elhagyta a kormánypártot, és az Egyesült Ellenzéket erősítette. A kormány politikájával szembeni elégedetlenség az 1878-as választásokon is megnyilvánult. A kormánypárt 93 mandátumot vesztett 1875-höz képest.16 1878-ban Apponyi Albert vezetésével megalakult a 67-es közjogi alapon álló Egyesült Ellenzék, célja Tisza megbuktatása volt. Nagykőrösön 1878-ban két párt csatázott a mandátumért: a Függetlenségi Párt és a mérsékelt ellenzékként fellépő ún. Egyesült Ellenzék. A kormánypárt nem indított jelöltet. Az addigi kormánypárti képviselő, Inárcsi Farkas Elek az Egyesült Ellenzék színeiben indult és kiadta „Beszámoló nyilatkozat választóihoz” című röp- iratát. Július 7-én tartották az Egyesült Ellenzék ülését a Nemcsik-féle olvasóegyletben, ahol Inárcsi Farkas Elek fontos beszédet mondott a kiosztott röpirat alapján. Ismertette pártja programját, indokolta kilépését a Szabadelvű Pártból: csalódott Tisza Kálmán miniszter- elnökben, ennek oka, hogy a tíz évre köttetett gazdasági kiegyezésre nézve eltérő véleményen volt. Az egyesült ellenzékiek önálló vámterületet követelnek, vitatják az államadóssági hozzájárulást, a bankügy megoldásaképpen önálló magyar bankot akarnak, olcsóbb vasúti tarifarendszert követelnek. Tisza Kálmánnak át kellene adnia a hatalmat egy, az elvekhez s a törvényhez erősebben ragaszkodó hazafinak. A keleti kérdés ügyében is eltér a véleménye a kormányétól: a török nemzettel szembeni háládatlansággal vádolja a kormányt. Bosznia okkupációja elhibázott lépés, mert sokat kell költeni a két „vad és kopár sziklás tartományra”, ha a polgárosítást be akarjuk hozni, s végeredményben csak az ellenségeink számát növeljük a délszlávokkal. A közönség figyelmébe ajánlja az Egyesült Ellenzéket, és támogatását kéri a szükséges szabadelvű reformok keresztülvitele céljából. Ezek: a hadsereg létszámának csökkentése, a jobb köz- igazgatás, gyorsabb igazságszolgáltatás, nemzetiesebb irányú nevelés, az adóügy célszerű rendezése, a keleti kérdés érdekeink szerinti megoldása. „... igyekezzünk úgy városunk, mint hazánk üdvét s felvirágzását előmozdítani (...), érdeklődjünk alkotmányos jogainkért alkotmányos polgárokhoz illőleg!”11 — fejezte be beszédét Inárcsi Farkas Elek. Július 14-én a Függetlenségi Párt tartotta képviselőjelölő gyűlését a nagyvendéglő termében, élénk érdeklődés mellett. Szentpétery Sándor beszédében megokolta, miért vesztett a párt a legutóbbi, 1875-ös választáson, és hogy ez most ne így legyen, azt javasolta, több jelölt esetén a párt álljon a többségi jelölt mellé, 16 JÓNÁS 1990.25. Nagy-Kőrös, 1878. júl. 14. mert csak így győzhetnek. Beszéde végén képviselőjelöltnek ajánlotta Póka Károly polgármestert. Sánta Béla szép szónoklatban Gubody Sándort, az „érdemekben s folytonos munkában megőszült hazafit” ajánlotta. A jelenlévők megéljenezték a jelöltet.18 A választási kampányban két érdekes röpirat is megjelent. Az egyik Tóth József, a Nagy-Kőrös szerkesztőjének „A pártok és a közérdek” című műve, mely a szerző szerint „a választások alkalmával irányadó elvekkel” lép fel a „polgári kötelmek és jogok mikénti gyakorlására nézve”. Szabó Jenő „Nyílt levél Gubody Sándor úrhoz, a nagykőrösi közjogi ellenzék képviselőjelöltjéhez” című kormánypárti szellemű röpirata pedig az ellenzék nézeteit igyekszik cáfolni.19 Augusztus 11-én lezajlott a követválasztás, 1200 és egynéhány igazolt szavazó közül csak 559 fő szavazott. Gubody Sándorra (Függetlenségi Párt) 27, Póka Károlyra (Függetlenségi Párt) 233, míg Inárcsi Farkas Elekre (Egyesült Ellenzék) 299 szavazat esett.20 21 így az Egyesült Ellenzék jelöltje megnyerte a nagykőrösi választást. I. Farkas Elek országgyűlési képviselő augusztus 11-én éjfélkor a szavazás eredményének ismeretében beszédet mondott tisztelgő választóihoz. Beszélt arról, hogy a közügyek iránt érdektelenség mutatkozik, ennek okai a nagy adóterhek, a lassú közigazgatás, a lassú és drága igazságszolgáltatás. Gyorsabban ható reformok szükségesek az ipar és a kereskedelem érdekében. ,zi katonáskodás rövidebb időre való szabását óhajtjuk. A földmívelő érdekeit egyedül védő olcsó szállítás életbe léptetését kérelmezzük! Ezek (...) nem az érdektelenséggel mozdíthatók elő!”11 Majd így folytatta: a kormányt követte mindaddig, míg a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslatát be nem terjesztette. De ez nem felelt meg a szabadság eszméjének, ezért megtagadta iránta a feltétlen bizalmat. A megújított vám- és kereskedelmi szerződés tárgyalásakor a kormány nem lépett fel kellő eréllyel a magyar érdekek képviseletében (vámsorompók, adósságvállalás), ezért kilépett a kormánypártból. Kijelenti, hogy magát az Egyesült Ellenzék programjától vezérelteti. Ezután szólt a jövő országgyűlés feladatairól, végül megköszönte a választópolgárok bizalmát.22 Danóczy Antal 1936-ban így emlékezik a képviselőre: „Farkas Elek kiváló gazda volt, vezető szerepet játszott a városi közélet terén, a református egyháznak sokáig fő18 Nagy-Kőrös, 1878. júl. 21. 19 Nagy-Kőrös, 1878. aug. 11. 20 Nagy-Kőrös, 1878. aug. 18. 21 Uo. 22 Uo. 17
