Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Soós Sándor: Dunabogdány kápolnái
Dunabogdány kápolnái és kálváriái 75 Temetőkápolna Az épület a homlokfalával elöl egy szintben lévő, kőből épített, nyeregtetős, fehérre festett kis huszártoronnyal rendelkezik, amelynek tetején kovácsoltvas kereszt van. A tető lemezzel fedett. A homlokzat enyhe álbarokk ívvel zár. A kápolna előtt álló temetői kereszt évszáma 1883. Ez a korábbi temetőből került a mai kegyeleti helyre. A KÁPOLNÁK GONDOZÁSA A kápolnákat, az elődök alkotásait, az utódok is becsben tartják. A lakosság a mai napig sem bízza a véletlenre szakrális emlékeinek rendszeres karbantartását. Ebből a munkából sokan kiveszik a részüket. ,yAfaluban lévő kápolnák fenntartása, takarítása, búcsúra való előkészítése, a friss oltárterítők és gyertyák feltétele a kápolna gondozásával megbízott család feladata. Gondoskodnak a 2-3 évenkénti meszelésről, netán nagyobb munkáról. A búcsú során összegyűlt adományokat félrerakják, kezelik. Ilyenkor 2-3 családot odahívnak, a pénzt összeszámolják, jegyzik és aláírják. Visszaélés még sohasem fordult elő. Ha a család valamiért már nem tudja tovább csinálni, gondoskodik arról, hogy egy másik család átvegye és tovább gondozza. A faluban a legtöbb kőfaragó munka és felújítás Baltringer András nevéhez fűződik, aki rendkívül tehetséges mester volt, aki az egyházi emlékekkel kapcsolatos munkákat végezte és ebbéli tevékenységéért a falu díszpolgára lett. Sajnos, másfél évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel szívbetegségben elhunyt. A keze nyomát a falu sok emléke őrzi. A hat dunabogdányi kápolna a Dunára támaszkodva, a hegyek tövében félköralakban húzódva, mintegy testilelki védelmet nyújtva karolja át a települést. Funkcióik a következőképpen összegezhetők: — Az északi, a Szent Rókus kápolna a járványos betegségektől óv. — A régi és az új Kálvária az emberré lett Istenfia szenvedésére és a feltámadására emlékeztet. — Az új kápolna névadója, Szent Donát, a szőlőket és a szőlőműveseket még külön is védi. — A temetőkápolna az emberi élet lezárására emlékeztet és az üdvösség reményét hordozza. — A Segítő Szűz kápolnája a mindenben és mindenkiért közbenjáró Istenanyát tárja elénk. — A déli ponton Sebestyén a kápolnája névadó szentjeként, szintén a járványos betegségekben segít. Tanulmányomban azt vizsgáltam, milyen lelki igény hozta létre és tartja fenn a hat kápolnát. Ennek során az a meggyőződés vezett, hogy a kápolnaépítészet nem egyszerűen építészettörténeti, műemléki és művészet- történeti „probléma”, hanem szakrális néprajzi megközelítést igényel. 64 Bonifert Ferenc közlése, 2004.
