Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Soós Sándor: Dunabogdány kápolnái
72 Soós Sándor 2004-es gyűjtéseim alkalmával a következőket hallottam a kápolnáról: ,A Fábián és Sebestyén kápolna a falu bejáratánál van, ha Pest felől jövünk, a jobb oldalon. 1844-ben készült a vértanúk tiszteletére. A kápolna búcsúja január 20-án van, akkor minden alkalommal-az időjárástólfüggetlenül— a kápolna mellett van szabadtéri mise. Sátrat állítunk fel, abban van a mise. Utána a környéken lakók agapéra hívják meg a falu lakosait. Tea, boros tea, sütemények, farsangi fánk várja az ittlévőket. A kápolna 1990-ben lett felújítva, akkor réztetővel lett ellátva. Próbálunk a műemléki előírásoknak megfelelni, hogy dörzsölt fal helyett - bár ez a tartósabb-fehérre meszelt fal legyen. A 2001-es árvíz megrongálta, magasan állt bent a víz, ezért 2005-ben felújítjuk. A búcsú megünneplése az 1990-es évek eleje óta így történik. Azelőtt a főplébánia templomban volt a mise, aztán látogatták meg a hívek a búcsú elnyerése céljából. Feldhoffer Antal plébános vezette be, hogy a mise ott legyen, ahol éppen a búcsú van. Ez 1992-ben történt. Régen a búcsúkor a hívek egyénileg jöttek. Afőplébánia templomtól körmenettel búzaszenteléskor vonultunk a kápolnához, itt csak áldás volt, majd átmentünk a focipálya mellett lévő kereszthez, amely akkorafalu szélén, a határban állt. Akkor még nem voltak itt házak. A búzaszentelés március végén volt, Gyümölcsoltó Boldogasszony környékén."*9 ,A Szent Sebestyén kápolna adakozásból lett építve.,)50 A SZENT RÓKUS KÁPOLNA A Szent Rókus kápolna — amit a műemléki topográfia tévesen Rozália kápolnának nevezsi — a település északi, Visegrád felé eső részén, a főút mentén található. A 14. században élt Rókus gazdag francia család fiaként Rómába zarándokolt, s útja során az itáliai pestisjárvány betegeit gyógyította. Hazafelé egy elhagyatott kunyhóban húzta meg magát, ahová egy nemesúr kutyája hozta neki a mindennapi a kenyeret és nyalogatta a sebeit; ezért ábrázolják kutyával. Az egyház hivatalosan nem avatta szentté.Tisztelete a 15. századi Velencében kezdődött. Hazánkban mindig fogadalomból, a települések szélén emelték kápolnáit, ahová a település lakói körmenettel vonultak ki.49 50 51 52 A kápolna egyszerű, késő barokk építmény a 18. század végéről, vagy a 19. század elejéről. 49 Schilling Andrásné (szül. 1927-ben, Herold Terézia) közlése, 2004. 50 Bonifert Ferenc (szül. 1937-ben, alpolgármester, egyházközségi képviselőtestületi tag) közlése, 2004. 51 PEST MEGYE MŰEMLÉKEI I. 339. 52 BÁLINT 1977. II. 191-193. Szent Rókus kápolna „Homlokzatán kőkeretes, egyenes záródású ajtó, keretén faragott féloszlopok és hullámvonalas, csigás vájatok. Széles, tagolt, ereszcsorgós főpárkánya ereszpárkányként fut körbe. Rézsűsperemű oromfalának mélyített tükrében plasztikus kereszt. Mélyített mezős homlokzati tonyocskáján négy, zsaluleveles, szegmentíves ablakocska. Nyolcélű, bádoggal fedett párnatagos hagymasisak. Nyeregtetején pala héj. Bent keresztboltozatos, négyzetes tér, fejezetesfélpilléreken nyugvó, lapos kosáríves diadalív, kosáríves, boltozott záródás.,>53 A műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek megállapításaitól eltér Hufnagel János plébános 1929- ben készült plébániatörténete. E szerint a kápolnát 1800-ban már renoválták. Építése tehát a 18. századra nyúlik vissza.54 A kápolna oltárképe a névadó szentet ábrázolja, a szokásos attribútumokkal. Aranyozott keretben lévő olajfestmény, mely a 18—19. század fordulóján készülhetett. Az oltárra téve fakeretben olajnyomatok és festett porcelán szobrok találhatók, amelyek Szent Antalt, Szent Erzsébetet, valamint Jézus Szívét ábrázolják. Az oltár mellett balra kőből faragott álló, festett kőpersely áll, lezárható teteje kovácsoltvas munka. A Szent Donát kápolnában található a párdarabja. A kápolna két oldalán olajnyomatok: Szentháromság, a Golgota-jelenet 53 PEST MEGYE MŰEMLÉKEI 1.339. 54 A település internetes honlapján olvasható falutörténet szerint a kápolnát 1788-ban, „jégzúdulás” ellen emelte a lakosság.
