Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Gócsáné Móró Csilla: Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és -kultusz tárgyai a tápiószelei Blaskovich-gyűjteményben
Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és -kultusz tárgyai a tápiószelei Blaskovich-gyűjteményben 47 Rákóczi korában használatos ütő- és sújtófegyverekből is őriz a tápiószelei múzeum néhányat. Kiemelkedő darab a 16. század második feléből, 17. század elejéről származó csákányfokos (67.3.1.). Kovácsoltvasból készült, hosszú, enyhén ívelt és kanellírozott csőrrel. Négyszögletű, végei felé szélesedő foka rövid, tagolt nyakon ül. Hengeres köpüje előre és hátra kinyúlik és lándzsacsúcs formában végződik. E csoportba tartozik a 17. század második feléből való kovácsoltvas buzogány (67.2.1.), aminek sújtó része 9 gerezdre tagolt. A buzogány vas nyelén rézborítás van.66 A Blaskovich-gyűjtemény elöltöltős lőfegyvereihez tartozó kiegészítők közül is őriz néhány míves darabot a 18. századból. Fegyvertörténeti és néprajzi szempontból is érdekes a kilenc darab szar vas agancsból készült, kétágú lőportartó. (67.205.1.-211.1.) Karcolt díszei szép példái a kor népi motívumvilágának. A fegyver- és ötvösműveken kívül a múzeum néhány festménye is a Rákóczi-korhoz kapcsolható. Ezek között a legértékesebb képzőművészeti alkotás Rákóczi Ferenc portréja (színes melléklet, 11. kép, 67.843.1.). Az ismeretlen festő által készített mű oldalnézetben, páncélos viseletben ábrázolja a fejedelmet. A festmény minden bizonnyal érmeábrázolás után készült a 18. században. A festő Dániel Warou svéd származású éremkészítő által a szabadságharc kezdete alkalmából tervezett numizmájának előlapján lévő oldalnézetű portrét utánozta. A körmöcbányai pénzverde fővésnöke, Warou három Rákóczi érme egyikét vette mintául. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti képcsarnoka rendelkezik e festmény párjával, amely a 2003. évi jubileumi Rákóczi kiállítás bejáratánál fogadta a látogatókat. A kép aláírása a fentiek mellett azt is közölte, hogy ez az egyetlen oldalnézetű portré Rákócziról. Ez a megállapítás nem egészen helyes, hiszen a festmény mása megtalálható a tápiószelei múzeumban is. Rákóczi ábrázolásainak szakértője, Basics Beatrix a profilképről azt a megállapítást tette, hogy az 1705-ös, esetleg 1707-es erdélyi országgyűlés alkalmából készült emlékérem Rákóczija és a festmény több hasonlóságot mutat. A páncél, a fölötte viselt köpeny is megegyezik mindkettőn.67 A képzőművészeti alkotások között említést kell tennünk egy nagyméretű olajképről, amely igen reprezentatív blondel keretben található. Sajnos maga a kép másolat, Jan Kupeczky: Farkas kacagányos kuruc vitéz című műve után készült. (67.569.1.) A Blaskovich fivérek e portrét Blaskovich Márton kuruc alezredes arcképének tartották.68 A képgyűjtemény kevésbé ismert történeti alkotása három kuruckori csatajelenet, amelyeket Pest megye műemléki topográfiája August Qerfurt három csata“ KOVÁCS 1993.92. 67 BASICS 2004.35-41. 68 BM A 29-70.30-70,31-70. képeként említ.69 Az egyik katonai jelenetet ábrázoló képet bádoglemezre festették olajjal. Az előterében három lovas kuruc és egy kutya alkotta csoport van, míg a háttérben sátortábor áll. A Blaskovich fivérek a festményt 1939-ben az Ernst Múzeum akcióján vásárolták. A katalógus 463. tételeként szereplő művet August Qerfurt: Portyázó kurucok (67. 555.1.) címmel jelölték. A festmény az Ernst Múzeumban a „külföldi mesterek magyar vonatkozású művei” című kiállításán volt bemutatva. A képet eredetileg Ernst Lajos 1919- ben vásárolta C.J. 253. aukcióján.70 A másik két csatajelenetet ábrázoló festményt már vászonra festették. Az elsőn lovas katonák a háttérben álló vár bevételével foglalatoskodnak (67.556.1.), míg a másik olajképen lovas és gyalogos alakokat is látunk, háttérben sátorrészlet látható. (67.557.1.). Mindhárom alkotásnál alaposabb elemzés, meghatározás szükséges. A Blaskovich-gyűjtemény iparművészeti anyagának különlegességei közé tartoznak a 17-18. századi német ónfedelűfajansz kupák. Az egyik fehér alapú kupán Szászország címere szívpajzsban és 1703-as dátum látható (11. kép, 76.7.1.).71 A Blaskovich kollekció páratlanul gazdag iparművészeti együttese a pipagyűjtemény, amelyben a Rákóczi- kultusz emlékei közé tartozókat is találunk. Az 1896. évi ezredéves kiállításon a Rákóczi ereklyék között, valamint az 1903. évi kassai Rákóczi emlékkiállításon is szerepelt az ún. Bercsényi pipa. (67.271.1.) Az egyenes fejű hengeres tajtékpipa a családi hagyomány szerint a Selmecbánya mellett tábort verő Bercsényi ku- rucait ábrázolja. A háttérben miniatűr városkép látható több templommal. A nyakrésznél lévő jeleneten fára akasztott, tűzön rotyogó bográcsban készítik a vacsorát. A lovas figura kürtjével ad jelt. Szalmatetővel védett hordó mellett egy subás férfi és egy asszony ül. Előttük félkönyékre ereszkedve egy másik katona pipázik a földön. A tajték ezüst kupakkal és szereléssel díszített, az ezüstben 1823-as óbudai mesterjegy feloldása alapján Ridovics Anna a pipa korát a 19. század első negyedére teszi.72 Az 1896-os ezredéves kiállításon bemutatott 10 pipa között találhatunk még olyanokat, amelyeket a családi hagyomány Rákóczi személyéhez kötött. Az egyik ión oszlopot formáló tajtékpipa kupakján lévő faragványon nagy sörényű oroszlán van, hátán mezítelen gyerekkel, aki szétfeszíti a száját. E míves szoborpipához egészen romantikus elképzelés fűződik. E szerint II. Rákóczi Ferenc fejedelem a felesége családjától kapta ezt a darabot, remélve, a szerelem megszelídíti a „vad magyar 69 PEST MEGYE MŰEMLÉKEI II. 1958.190. 70 BM A 391-74. 71 MOSKOVSZKY 1993.96-97. 72 HAIDER - RIDOVICS 2005.99.
