Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)

Gócsáné Móró Csilla: Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és -kultusz tárgyai a tápiószelei Blaskovich-gyűjteményben

Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és -kultusz tárgyai a tápiószelei Blaskovich-gyűjteményben 43 Amikor Sámuel feleségül vette Grassalkovich János Judit nevű leányát, a házassága révén is kapcsolatba került kapcsolatba Bottyán tábornokkal.18 Grassalkovich 1684 és 1687 között a beckói uradalom jószágigazgatója volt. Beckótól megválva, felesége, Egresdy Zsuzsan­na ürményi birtokára költözött. Mint szegény kuriális nemes, Bottyán szolgálatába állt,19 az 1690-es években íródeákja, majd főpostamestere lett.20 Bottyán szolgálatai fejében Bátorkeszin és Kisújfaluban 25-30 jobbágyból álló birtokrészt adományozott Grassalkovich Jánosnak, majd királyi beleegyezéssel (1700) Czagányi Mihállyal együtt fogadott örökösének ismerte el.21 Bottyánnak sem az első, sem a második feleségétől nem maradt gyermeke, nem volt egyenes ágú leszár­mazottja. Hatalmas vagyont hagyott hátra, amelyen összesen tizenkilencen osztoztak. Fogadott örökösei: Grassalkovich János, Czagányi Mihály és Bottyán öz­vegye, Forgács Julianna, majd ennek örökösei évekig pe­reskedtek. Ezügyben királyi, országgyűlési, kancelláriai végzések születtek.22 Grassalkovich János és Czagányi Mihály 1714-ben kérvénnyel folyamodott ezzel kap­csolatban a pozsonyi diétához, majd 1716-ban a királyi ítélőtáblánál indított pert.23 Grassalkovich János a tábornok halála után (1709 ősze) is megmaradt a kuruc oldalon. Ekkor hadbírói feladatot látott el. 1710. január 3-án ő olvasta fel Ocskay László ítéletét: „. ..kikiáltá az abban foglalt karóba vonatás helyett a főparancsnoktól pallosra adott enyhítést s ketté törte a feje fölött apálcát”.24 Bottyán vagyona vetette meg a Grassalkovich- vagyon alapját, amely családba jó érzékkel házasodott be Blaskovich Sámuel. A széles látókörű, vállalkozó szellemű tábornok mentalitása minden bizonnyal pél­daként hatott az esztergomi illetőségű Blaskovichra és késői leszármazottjaira is. Bizonyság erre a tápiószelei múzeum Rákóczi-kori anyaga. Ugyancsak a Grassalkovich családba házasodott be Beleznay János (1673—1754). O is a kuruc olda­lon harcolt, éppen Ocskay László vezetése alatt. 1704- ben Ocskay hadnagya, majd főhadnagya, 1709-ben pedig Bercsényi főstrázsamestere lett.25 Beleznay Grassalkovich Zsuzsannát, Blaskovich Sámuel felesé 18 NAGY 1899.147. 19 ZÁVODSZKY 1931. 66. 20 HECKENAST 2005.168-169. 21 DARÓCZY1933.36; THALY 1865.491-494; AR IX. 64-67. 22 AR IX. 591,595. 23 Uo. 597,598,600. 24 THALY 1905.332,336. 25 HECKENAST 2005.53. gének húgát vette nőül. Talán nem véletlen, hogy Sá­muel testvére, Blaskovich István is Ocskay László se­regében harcolt. A fentiekben a Blaskovich család Rákóczi-korban élt tagjai közül Sámuel életútjába nyertünk bepillan­tást, aki a hivatali, közigazgatási pályát választotta. A Blaskovichok közül katonai szerepet Blaskovich Ist­ván26 vállalt a Rákóczi-szabadságharcban. A hadműve­letek aktív résztvevője volt, Bercsényi Miklós táborában, Ocskay László mellett szolgált. 1705 augusztusától részt vett az Ocskay által a Mor­va vidékére és Ausztriába vezetett portyákban.27 Három századával részese volt annak az augusztus 31-i sikeres akciónak, amely során a kurucok Bécs és Pozsony kö­zött a dunai közlekedést elzárták és szeptember elején Bécs környékét is feldúlták.28 Blaskovich István 1707- ben Ocskay hadbiztosaként harcolt a Morva vidékén.29 A felvidéki katonai eseményekkel kapcsolatban a lak­helyéről is információt kapunk. 1707 júliusában gróf Montecuccoli tábornok a kuruc kézben lévő Fehér-he­gyek közötti várak meghódítását és a „nyakas” hegylakók megtörését tűzte ki célul. „ Az üresen talált Sasvárba és Szakolczára július 10-én őrséget vete, s itt Bokros Pálnét, Pauer Ferencnét és Blaskovichnét mindenükből kifosztá, fogva küldötte Hodolinba.”30 Ez az adat teszi bizonyossá számunkra, hogy Ocskay alezredeseként ismertté vált Blaskovich István Sámuel testvére és nem a klobosuci ágból való. Mivel a Thaly által leírt esetből világosan kitűnik, hogy István 1707-ben nős, így az ő felesége nem hozhatott negyven év múlva utódokat a világra (v.ö. a klobusici Blaskovichok leszármazási rendjével).31 1707 nyarán már alezredesként vezeti portyázó csapa­tait.32 1708 áprilisban őt küldték Besztercebányára Ber­csényihez jelentést tenni. Sikeres hadmozdulatai alapján a tábornok olyan utasítást ad Blaskovichnak, hogy még nagyobb betörést szervezzenek a Morva vidékére, mert a katonaság — a feles nyereség reményében - mindinkább kedvet kapott a harcokhoz. Ocskaynak ez az akciója is kitűnő eredménnyel zárult, hatalmas zsákmányt szerez­tek. Bercsényi Miklós május 12-én Blaskovichot küldte Rákóczihoz, hogy a fejedelemnek az egri táborban adja át a labancoktól elnyert zászlókat.33 Az 1708. május 15-i események között jegyzi le Beniczky Gáspár az átadást. 26 Nevével nem találkozunk a Rákóczi szabadságharc szereplőiről szóló legfrissebb adattárban. HECKENAST 2005. 27 THALY 1905.59. 28 Uo. 63. 29 Uo. 105. 30 Uo. 117. 31 A Klobusicziak egyszerűsített leszármazási rendje: a nemességszerző Mátyás (1607); fiai: Márton udvari ágens (1715), akinek gyermeke Sámuel, István, János. István gyermekei: Éva, György (1749-1812), József. 32 AR V. 460-503; THALY 1905.147. 33 AR V. 656; THALY 1905.178-179.

Next

/
Thumbnails
Contents