Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Bóka Gergely: Kóka története a középkorban (895–1526)
20 Bóka Gergely elvétve találunk. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékek olyan szűkszavúan írnak a váci egyházmegyéről, hogy nem nyújtanak támpontot a kutatáshoz.108 Azonban a régészeti és a műemlékvédelmi kutatásokból kiderült, hogy lényegesen nagyobb számban épültek középkori falusi templomok, mint gondoltuk. Pl. Cegléd környékén 10 km-es körzetben 14-15 templom állott.109 Kóka határában kb. 4 km sugarú körben 3 középkori templomról tudunk. Kettő bizonyítottan létezett: a régi kókai római katolikus templom, valamint az egykori Vecsk falu temploma. A harmadik templomról nincs forrásunk, de feltételezhetően Várok faluban is állnia kellett egy templomnak.110 A régi kókai templomról a legtöbb adatot egy 19. századi forrásból nyerhetjük. Chlávai Endre kókai plébános, a váci püspöki szentszék ülnöke, 1818. szeptember 19-én levelet írt gróf Bissingen-Nippenburg Ernőhöz, a kisázsiai Jaffa felszentelt címzetes püspökéhez, hogy a régi kókai templom átépítéséhez pénzt kérjen. Ebben a kérvényben számunkra fontos információkat közölt, amelyek közelebb vihetnek a régi kókai templom történetéhez: 1. A templom hajójának építéséről sem szóbeli hagyomány, sem írásos feljegyzés nem tesz említést. Azonban a formai jegyek a gótikára utalnak. 2. A torony kissé a tető fölé emelkedett. A torkolatnál szilárd anyagból és művészien van építve. Nem a templom homlokzatánál, hanem a nyugatra eső torkolati résznél helyezkedik el. 3. A hajót belülről „téglaalakzatok, stukatúrák” fedték. Ezeket 1699-ben a hívők kegyes adományából építették. 4. Sekrestyéje kétségtelenül egykorú a templom hajójával. 5. A templomnak keletre néző szentélye van. Ezt 1719-ben szilárd anyagból átépíttette Domiányi András, az akkori kókai plébános. Az új szentélyhez új sekrestyét is csináltatott.111 A templom az Árpád-korban a település magját alkotta, valamint a falu legfontosabb épülete volt. Ügy tűnik, hogy Kókán egy korábbi, 12-13. századi, román stílusban épült templomot építhettek át a 14. században. A román kori templom egyenes szentélyzáródá- sú lehetett. A közeli Tápióbicskén, Tápiógyörgyén és Nagykátán hasonló - K-Ny-i tájolású, egyenes szen- télyzáródású Árpád-kori — templomokat tártak föl a 108 Egy érdekes oklevél 1275-ből arról tudósít, hogy a tápióbicskei Bol- dogságos Szűz templomot egy határjáráskor szabályosan kettéosztották. A két birtok határvonala megfelezte a templomot. TARI 1991. 390. 109 Uo. 389. 110 A határban található templomok nagy része művelés alatt álló területeken helyezkedik el, tehát folyamatosan pusztul. A romos templomok kő- és téglaanyagának széthordása általánosnak mondható Magyarországon. Kókán a Vecski-dűlő melletti földön egy, a Vecski falu templomához tartozó oszloptöredéket találtam, amelyet egy gémeskút végére erősítettek nehezék gyanánt. A felerősítés nyomai mély barázdákat vájtak a kőbe. 111 KPT 40-44. régészek.112 Feltűnő, hogy a Duna—Tisza közén, Cegléd és Nagykörös környékén hiányzik ez a típusú szentélyzáródás. Ettől a területtől északra a Tápió vidéken a legtöbb templom félköríves szentélyzáródású volt. Az egyenes szentélyzáródás tehát nem mondható általánosnak az Árpád-korban a Tápió-mentén.113 Ezekben az eltérésekben Tari Edit szerint közrejátszott a falu jogállása, birtokosának személye és egyházszervezeti hovatartozása. Pest megyében 27 egyenes szentélyzáródású templomot ismerünk.114 A kókai római katolikus templom esetében is egyenes szentélyzáródásra lehet következtetni a Dummer mester rajzán látható gótikus templom szentélye belső támpilléreinek eltérő vastagságából. A szentélyt a hajótól elzáró falrészhez közelebb álló támpillér jóval vastagabb a szentélyzáró falakat megtámasztó pillérektől. A vastagabb pilléreket, úgy tűnik, a románkori szentélyzáró fal megmaradt csonkjaiból alakították ki. A sekrestyét vagy a sekrestyéket, a szentély poligonális záródását és a kívülről támpillérekkel megtámasztott tornyot valószínűleg a 14. századi átépítéskor építették a templomhoz. A kókai gótikus templom érdekessége, hogy a tornyot kivéve nem támasztották meg támpillérekkel sem a hosszanti falakat, sem a szentély falait kívülről. A kókai gótikus templom alaprajza (TARI 2000. 60. kép nyomán) A kókai gótikus templomnak - mint már említettem - feltehetőleg volt Árpád-kori előzménye. Erre bizonyítékot nyújthat a fent kifejtett elmélet, de a legkézenfekvőbb magyarázat mégis a templom méreteiben rejlik. Dummer mester rajzáról leolvashatóak az egykori Árpád-kori templom méretadatai. A hajó hossza: 7 m, a szélessége: 5,1 m. A szentély szélessége: 4,6 m, a szén112 TARI 2000. 102, 103. kép. Észak felé legközelebb Hévízgyörkön található egyenes szentélyzáródással épített Árpád-kori templom. TARI 1991.390. 113 Sok esetben az egyenes szentélyzáródású templomoknak félköríves előzménye volt,TARI 1995.156. 114 Uo. 158.