Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Sin Edit: Az irodalomtörténeti muzeológia helyzete és feladatai Pest megyében
158 AZ IRODALOMTÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA HELYZETE ÉS FELADATAI PEST MEGYÉBEN SIN EDIT Pest megye az ország irodalmi emlékekben talán leggazdagabb megyéje. Néhány esetlegesen kiragadott példa: Petőfi Aszódon diákoskodott, számos élmény fűzte Dömsödhöz, Gödöllőhöz is. Arany János Nagykőrösön tanárkodott, József Attila Monoron volt nevelőszülőknél, Fáy Andrást, Vorösmartyt Fóthoz, Tömörkény Istvánt Ceglédhez, Sík Sándort Gödöllőhöz, Vas Istvánt Szentendréhez, Áprily Lajost Visegrádhoz, Gyulai Pált, Móricz Zsigmondot Leányfaluhoz fűzték szoros szálak. Ennek ellenére mindössze két komoly irodalmi gyűjteménye van e sorok írásakor (2006) a Pest megyei múzeumi hálózatnak, az aszódi Petőfi- és a nagykőrösi Arany János Múzeumban. Ezen kívül a penci Falumúzeumban találhatók még Petőfi, Mikszáth és Madách emlékek. Említést érdemel még az önkormányzati kezelésben lévő dömsödi Petőfi emlékház, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett kiállítást, és a közalapítványi kezelésben lévő leányfalui Móricz Zsigmond Emlékkiállítás, amelynek gondozásában a Ferenczy Múzeum is tevékeny részt vállal. Emléktábla Móricz Zsigmond leányfalui házán Hogy a régészeti, néprajzi, képzőművészeti és történeti kiállítások mellett aránylag kevés teret kap a szép- irodalom, annak egyik oka - a raktár-, pénz-, szakemberhiányon kívül —, hogy a megyénkhez kötődő írók, költők egyben fővárosiak is. Kézenfekvő tehát, hogy az országos gyűjtőkörű Petőfi Irodalmi Múzeumba kerültek pl. a Móricz relikviák, vagy a közelmúltban elhunyt Karinthy Ferenc és Cseres Tibor hagyatéka (noha Cseres Tibor és Áprily Lajos a visegrádi, Hamvas Béla pedig a szentendrei temetőben nyugszik). Nem mentségként említem, de az ország többi megyéjében sem nagyobb az irodalmi muzeológia aránya a többi muzeológiai szakterülethez viszonyítva. Jobb a helyzet a tudományos feldolgozás és a kiadványok terén. Tőrös László Arany János vagy Mezősi Károly és Asztalos István Petőfi kutatásai példaértékűek. A múzeumigazgatóság kiadványaiban rendszeresen helyet kapnak irodalmi vonatkozású írások. Studia Comitatensia című évkönyvünk 19. kötetében pl. kizárólag irodalomtörténeti tanulmányok vannak, önálló Kós Károly, Sík Sándor, Zilahy Lajos emlékkönyvet adtunk ki, Vas István 80. születési évfordulójára kiadtuk a városhoz kötődő verseit. Az aszódi Petőfi- és a nagykőrösi Arany János Múzeumnak szintén szép számmal vannak irodalomtörténeti jellegű kiadványai. Ami a személyi adottságokat illeti: a megyei hálózat muzeológusai közül mindig volt két-három munkatárs (Asztalos István, Jakus Lajos, Bihari József vagy jómagam), aki az alaptevékenysége mellett ellátta az irodalomtörténeti muzeológia teendőit is. Néhány évig önálló irodalmi muzeológus státusz is volt a megyében, amit Farkas Péter töltött be Nagykőrösön. Az Arany János relikviák feldolgozásán túl az ő feladata volt a Petőfi Irodalmi Múzeum által irányított országos irodalmi topográfiai munka Pest megyei összefogása.1 A topográfiai gyűjtőmunka országszerte — így nálunk is — évtizedek óta napirenden van, hol nagyobb, hol kisebb intenzitással folyik. Nekem csak a Szentendre és a Szentendre környéki 13 településről vannak ismeBIHARI - FARKAS 1989. 633-644.
