Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)

Reznák Erzsébet: Cegléd 1989-ben: jegyzetek a rendszerváltozás eseményeihez

152 Reznák Erzsébet Májusban megnyílt az Országos Kereskedelmi és Hi­telbank Rt. ceglédifiókja. Boross Imre, a pártfőügyésze ,A bűnöket be kell vallani’ rímmel tartott előadást a Kisgazdapárt ceglédi szervezeté­nek május 23-i nyilvános taggyűlésén. Miközben a régi MSZMP-t a biztos széthullás fe­nyegette, az emberek gyorsan megtanulták, hogy mit jelent a gyakorlatban a pluralizmus kifejezés. A több párt Cegléden az MDF-t, a Független Kisgazdapártot, a Szabad Demokraták Szövetségét, majd a Magyar Szocialista Pártot és a FIDESZ-t jelentette.27 Kukorelli István államjogász az új alkotmányterve­zetről beszélt az MSZMP június 1-jei nyilvános elméleti konferenciáján.28 A Kossuth Múzeum felhívásában kérte az új pártokat, szervezeteket, mozgalmakat, egyesületeket, hogy kiadvá­nyaikat, dokumentumaikat, jelvényekeit juttassák el a mú­zeum gyűjteményébe. Plakátok, szórólapok, pártprogramok, újságok, zász­lók, matricák, emléktárgyak, kitűzők a szocialistának ne­vezett korszakban is léteztek, de a rendszerváltozásnak köszönhetően addig nem látott mennyiségben kerül­tek a nyilvánosság elé ezek a dokumentumok. Nagyon népszerűek voltak például a pártok és a szervezetek jelvényei; az emberek szívesen kitűzték ezeket az apró jeleket, mert egyáltalán nem bánták, ha így kiderül a politikáról és a közéletről alkotott véleményük. Bár a papírból készült dokumentumok többsége többnyire stencilgéppel vagy kezdetleges fénymásolóval készült, a tartalmuk miatt ezek az igénytelen darabok az idő múlásával pótolhatatlan forrásokká váltak a történészek számára. Felhasználásuk nélkül ez a tanulmány sem készülhetett volna el.29 Fantázia Kereskedelmi Vállalat lett a Pest Megyei Ru­házati Kereskedelmi Vállalat új neve.30 Június 16-án a budapesti Hősök terén 250.000 ember jelenlétében elbúcsúztatták az ötvenhatos magyar forra­dalom mártírjait: Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maiéter Pált és Szilágyi Miklóst. A mártírokkal és az áldozatokkal együtt az 1956-os magyar forradalmat is felmagasztalták azon a napon; ezért válhatott 1989. június 16. a rendszerváltozás egyik jelképévé.31 Június 26-án átvették a végbizonyítványt a Marxiz- mus-Leninizmus Esti Egyetem végzett hallgatói. 27 Kisgazda-est: Kedden (CH, 1989. máj. 18.) 28 Elméleti konferencia: Csütörtökön {CH, 1989. máj. 30.) 29 Múzeumi felhívás! {CH, 1989. jún. 17.) 30 Kempingágynemű-vásár a ceglédi méteráruboltban {CH, 1989. jún. 21.) 31 A temetésre többek között plakát (CKMD 89.5.4) és képeslap (CKMD 89. 5.5) is megjelent. Az 1989-es tanévvel örökre befejeződött az MSZMP „egyetemén” folyó ideológiai-politikai képzés.32 Július 3-tól munkanapokon este 7-ig ügyeletet tartott a pártházban az apparátus egy-egy munkatársa, akik ez alkalommal is várták a párttal kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket,33 Az MSZMP Városi Bizottsága a Ceglédi Hírlapban tájékoztatta a Kádár János július 14-ei temetésére utazókat az utazási lehetőségekről. Az MSZMP főtitkára, majd elnöke 1989. július 6-án hunyt el. Július 14-i temetésének részleteiről kormány- rendelettel intézkedett a Minisztertanács.34 Az MSZMP2250 ceglédi tagja új, demokratikus mód­szerrel választotta meg a 17 főből álló városi pártbizott­ságot,35 36 37 Augusztusban „eszmecsere céljából” meghívták a négy történelmi felekezet (evangélikus, katolikus, református, zsidó) papjait a pártházba?b Augusztus 7-én negyvennyolc éves korában elhunyt dr. Petrik Andrásfőorvos, a helyi jazz-élet egyik meghatározó résztvevője?1 Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke (miniszter- elnök) mondott avatóbeszédet az új kenyérgyár augusztus 20-i átadásán, s ő volt a szónok a Szabadság téri nagy­gyűlésen is. A program szerint a miniszterelnök aznap délelőtt fél kilenckor felavatta az Ipartelepen a Pest Megyei Sütőipari Vállalat új kenyérgyárát, fél tizenegykor pedig beszédet mondott a Szabadság téren; ez az ünnepség abban az évben az „országos”jelzőt is kiérdemelte. Az ünnepi szónoklatok általában nem tartoznak a népszerű műfajok közé, 1989-ben azonban Németh Miklóst valódi érdeklődéssel hallgatták Cegléden és az egész országban. Az alábbi idézetből kiolvashatjuk, hogy a kormánynak és személy szerint Németh Miklósnak mi volt a véleménye a múltról, a jelenről és a jövőről. „Sokat hallom, az a baj, hogy nem különböztethetőek meg élesen a reformkommunisták, a kormány, illetve az ellenzéki szervezetek törekvései, programjai. Van, aki ezt azzal magyarázza, hogy az MSZMP és a kormány folytonos hátrálásban átveszi az ellenzéki jelszavakat, s 32 Végbizonyítvány: Esti egyetem {CH, 1989. jún. 23.); Bár a kettő, egy éves képzést áprilisban még a következő tanévre is meghirdették, a politikai oktatásnak ez a formája már nem kezdődött el. Politikai oktatás: Még lehet jelentkezni {CH, 1989. ápr. 14.) 33 Nyitott pártház {CH, 1989. júl. 4.) 34 Utazás a temetésre {CH, 1989. júl. 12.); A temetésen megjelenteknek kis emléklapon mondott köszönetét a párt (CKMA 4641-1998) 35 Rozgonyi István: A többség élt a lehetőséggel: Mindenki azt választott, akit akart {CH, 1989. aug. 1.). Az újsághír szerint ötvennyolc pártalap- szervezet működött a városban. 36 CH, 1989. aug. 15. 37 Meghalt a főorvos {CH, 1989. aug. 17.)

Next

/
Thumbnails
Contents