Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Ablonczay Balázs: „Virtute vinces”. A gödöllői francia gimnázium története (1938–1948)
,Virtute vinces” A gödöllői francia gimnázium története (1938—1948) 125 — például a még hadifogolyként érkezett Louis Bargés. (Az egyik, képesítés nélküli francia tanerőt 1944 őszén a nyilasok kivégezték, emlékezetét ma tábla hirdeti a belügyminisztérium egykori épületén, az Országház utcában.) Az újrainduló képzésnek azonban nem csak materiális gondokkal kellett megküzdenie, hanem más problémákkal is. Egyrészt a magyar oktatási kormányzat lépéseket tett a francia nyelvű oktatás kiterjesztésére. 1946-ban öt helyen is indult francia tagozatos oktatás az országban, 150 hallgatóval: három általános iskolában és két gimnáziumban - ebből az egyik a magas presztízsű Madách Gimnázium volt, Budapest belvárosában. E tagozatok feladata volt - a demokratikusnak tekintett francia kultúra terjesztése mellett —, hogy a Franciaországból hazatelepülő magyar emigránsok gyermekeinek biztosítson oktatást olyan nyelven, amit azok követni tudnak. Mint azt Keresztury Dezső miniszter Francis Gachot-val, a budapesti francia misszió kulturális felelősével közölte még 1945 novemberében, a jobbára baloldali szimpátiával rendelkező volt emigránsok aligha adnák gyermeküket egyházi iskolába, ráadásul relatíve nagy távolságra Budapesttől.45 A Budapestre küldött francia diplomaták sem voltak elragadtatva az egyházi kapcsolattól. Egyrészt a francia képviselet létrehozása Magyarországon rendkívüli nehézségekbe ütközött a szovjet megszálló hatóságok kívülről kiszámíthatatlannak tetsző akadékoskodása miatt.46 A Quai d’Orsay helyi képviselői pedig nem akarták azt a látszatot kelteni, hogy az „egyházi reakció szekértolói” — akármit is jelentsen ez. Ráadásul a vichy-i rendszerrel való radikális szakítást hirdető negyedik köztársaság hivatalosságainak nem is esett különösebben nehezére, hogy kárhoztassák a katolikus egyház és különösképpen Mindszenty hercegprímás „elvetemült kompromisz- szumképtelenségét” (Henry Gauquié budapesti francia követ megállapítása 1948 augusztusából), ezért jobbnak látták volna a gimnázium támogatását valamely francia egyházi szervezeten keresztül megoldani úgy, hogy a kezdeményezésre ne vetüljön rá annak az árnya: Franciaország a magyar állami iskolák francia tagozatainak konkurenciáját támogatja.47 Bár a budapesti francia követség könyvekkel, felszerelésekkel segítette a gimnázium újranyitását,és 1946 elején 100 ezer frankot adott a helyreállításra, de a Magyarországról küldött jelentésekbe egyre több kritikus és lemondó hang keveredett. Francia szempontból az is lelombozóan hatott, hogy Párizs nézete szerint azok a rétegek, amelynek fiai szá45 MAE AD, Relations culturelles 1945-1970, vol. 64., Hongrie - dossier général, Francis Gachot a francia külügyminisztérium kulturális osztálya vezetőjének, Budapest, 1945. nov. 30. 46 Erről ld.FEJÉRDY 2004. 47 MAE AD, Relations culturelles 1945-1970, Hongrie, vol. 64., dossier: Lycée frant^ais de Gödöllő, Gauquié távirata a külügyminisztériumnak, Budapest, 1946. aug. 5. mára a gimnázium létrejött (nagybirtok, nagypolgárság) a háborúban vagy azt követően tönkrementek, és nem nagyon látszott, hogy az intézet honnan meríthetne utánpótlást. A gimnázium évkönyvei ezt az analízist annyiban alátámasztják, hogy például a szülők foglalkozását megjelölő rubrikából eltűnt illetve erősen csökkent a ’nagybirtokos’ vagy ’középbirtokos’ megj elölés, j óllehet az újrainduló osztályok személyi állománya sok esetben csaknem változatlan maradt. Mindazonáltal a jelentések írói elismerték Gábriel Asztrik rendkívüli áldozatkészségét a gimnázium működtetésében és az intézmény szerepét a francia nyelv és kultúra terjesztésében. A baljós jelekre az intézmény fokozott aktivitással reagált: beindította francia nyelvű általános iskoláját, amelynek 1947 nyarán a hadifogságból visszatért Kovács Kolos lett az igazgatója. Az ötödik-hatodik osztályban az 1946/47-es tanévben 27-en tanultak. 1946 őszén a diákok és a tanárok is visszatértek a gödöllői épületbe és sor került az első érettségizett évfolyamok kibocsátására. 1947-ben például 15 fő végzett a francia tagozaton. Közülük jogra jelentkezett 2, közgazdasági karra 5, orvosi képzésre 3, állatorvosira 1, mérnökire 4 fő.48 Újjáalakult a cserkészcsapat. A francia gimnázium csaknem negyven tanulója ekkor is fizetett még tandíjat, a szülők anyagi helyzetétől függően havi 2 és 84 forint közötti összegeket. 1947 nyarán egy közelebbről fel nem deríthető ügy miatt a gimnázium két franciatanárát is haza kellett küldeni. Részben az ő pótlásukra érkezett Gödöllőre Bemard Le Calloc’h, aki a gimnázium utolsó időszakának hű tanúja lett. 1948 májusában még lezajlottak az érettségi vizsgák, ahogy 1947-ben is, a tatai piarista gimnázium igazgatójának, Selmeczi Kovács Józsefnek az elnöksége alatt, amikor június 16-án a nemzetgyűlés elfogadta az iskolák államosításáról szóló törvényt. Három nappal később megérkezett az iskolába a VKM 182.597/1948- as rendelete az ingatlan és ingó vagyon számbavételéről és Eszlári Zoltán igazgatói kinevezéséről.49 A sebtében felvett leltár talált többek között 600 könyvet, 17 spirituszban elhelyezett hüllőt, egy emberi csontvázat („hiányos fogakkal” - tette hozzá a készítő), egy cápabőrt, két kókuszdióhéjat valamint egy lócsontvázat.50 Az 555. iktatószámmal lezárult az egyházi gimnázium iratainak iktatása. A hamarosan Ady Endre nevét felvevő állami gimnázium 1950-ben elveszítette épületét, majd könyvtárával együtt Ráckevére költöztették. Az öregdiákok egybehangzó állítása szerint azonban az állami gimnázium története már egy másik történet, legkevésbé az övék. A francia követséget nem rendí48 STEFANCSIK 1947.14-15. 49 PML VII. 57. b., 16. kötet, Iktatókönyv, 549. sz. 50 MOLXIX-J-l-g, VKM Középiskolai Osztály, 216. doboz, 56-2.1.1948- 1949,166585-1948. sz. Eszlári igazgató felterjesztése a miniszternek, 1948. júl. 13.
