Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)

Gyura Sándor: A kisparos- és kiskereskedőlét gazdasági keretei Cegléden a két világháború között (A levéltári források és a sajtó tükrében)

116 Gyura Sándor

felemelt munkabért nem tudták a vállalati összegből kifizetni, de minden átmenet nélkül a fogyasztókra sem háríthatták át. Így a „gyengébb” munkások közül sokan munkanélküliek lettek.83 A munkabérről és munkaidőről szóló rendelkezések nagyban növelték az üzletvitel munkáját. A kifizetett bérekről a mester köteles volt elszámolást készíteni, a munkaidő kezdetét és végét feltüntető hirdetményt az üzlethelyiségben ki kellett függesztenie és annak meghosszabbítását a hatósághoz be kellett jelentenie. Ez az iparos tulajdonképpeni tevékenységének a rovására ment.84

A HÁBORÚ HOZADÉKA: A NYERSANYAGKORLÁTOZÁS

A II. világháború kitörésével - bár Magyarország még nem tartozott a hadviselő felek közé - zárolták és korlátozták az ipari nyersanyagokat. A behívások csökkentették az iparosok számát is.85 Ez szükségszerűen az ipari termelés hanyatlását vonta maga után. A háború előrehaladtával a helyzet csak romlott. A hatósági kiutalások nem elégítették ki a szükségleteket. Leginkább a lábbelikészítők, a szabók, a kőművesek és kovácsok, bognárok szenvedtek alapanyaghiányban. A kiutalt készletet az Ipartestület osztotta szét a szakosztályokon keresztül. A kiutalásokat sokan vélték igazságtalannak, ami konfliktusokat szült az iparosok között.86

83 Polgm. jelent. 1936.50-1937 sz. PML NkO V. 73-d. 1182.

84 Polgm. jelent. 1937.6936-1938 sz. PML NkO V. 73-d. 1182.

85 Polgm. jelent. 1939.2240-1940 sz. PML NkO V. 73-d. 1182.29-30.

86 PML NkO IX. 201. Ipartestületi jegyzőkönyvek a/7.