Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Gyura Sándor: A kisparos- és kiskereskedőlét gazdasági keretei Cegléden a két világháború között (A levéltári források és a sajtó tükrében)
A KISIPAROS- ÉS KISKERESKEDŐLÉT GAZDASÁGI KERETEI CEGLÉDEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (A levéltári források és a sajtó tükrében) 103 GYURA SÁNDOR IPAR ÉS KERESKEDELEM Cegléd város ipara, kereskedelme a Horthy-korszak- ban többnyire kézmű- és kisipar, illetve kiskereskedelem volt. 20 segédszemélynél többet foglalkoztató üzem a gőzmalmon kívül kevés létezett. Az ipari foglalkozású réteg 1930-ban a lakosság 18,38%-át tette ki, míg kereskedelemből 4,84%-uk élt.1 Az iparosok számának alakulása követte az országos tendenciát. A trianoni határok közé szorított országban a fejlődő - de a legtöbb európai országgal szemben lemaradó - nagyipar mellett a kisipari termelés zsugorodott, de nem vesztette el teljesen addigi szerepét. 1930-ban a kisipar még 25-26%- kal részesedett az ipari termelésből.2 Az 1925-26-ban jelentkező szanálási válság a felszaporodott, gazdasági alapot nélkülöző kis egzisztenciákat tönkretette. Ugyanakkor Cegléd esetében a maximum 2 segédet foglalkoztató ipari vállalatok aránya 1930-ban - az elhúzódó gazdasági válság csúcspontján is - 86,23% volt. (1. táblázat) Mivel a vásárlók és megrendelők elsősorban a gazdák közül kerültek ki, fizetésképtelenségük közvetve a kereskedőket is, de leginkább az iparos mestereket érintette. Ennek következében leginkább a segéd nélkül dolgozó kisiparosok mentek tönkre. A szakmák megoszlása hasonló volt az országos arányokhoz (2. táblázat). Cegléden is legnagyobb számban a bőr-, a ruházati-, az építő- és az élelmezési ipar volt képviselve a korszakban, de jelentős volt a mezőgazdaságot kiszolgáló faipar is (kádár, bognár). Az önálló iparosok száma az 1930-as évek utolsó harmadában újra emelkedett, majd 1941-re megint csökkent. A város agrárjellegének megfelelően a kereskedelem egy része is a mezőgazdaságra épült. 1924-ben a kereskedők 3 8%-a foglalkozott mezőgazdasági termékek, vagy azokból készült élelmiszerek árusításával.3 A kereskedők nagy része egészen kis forgalmat bonyolított le, és csak néhány száz pengő forgótőkével rendelkezett. 1930-ban az 525 önálló kereskedőből 293-nak (55,8%) volt nyílt üzlete, a többi piacon és vásárokon árult.4 Az 1930-as évek végéig a kereskedelemből és hitelből élők aránya - kis mértékben ugyan - de emelkedett. Az önálló kereskedők a kereskedelmi ágazatban keresők több mint 70%-át tették ki. Ez csak 1941-re csökkent 63% alá. Vagyis átlagosan — ha a banki alkalmazottakat nem számítjuk ide — a kereskedők nagy része segéd nélkül dolgozott, vagy egy segédet alkalmazott (3. táblázat). 1930 végén csak két fűszer- és vegyeskereskedő volt a városban, akik amellett, hogy kicsiben árusítottak, a szomszédos községek kereskedőit is ellátták áruval. Olyan vállalkozó, aki csak egy bizonyos termékfélét árult, kevés volt. A vasút létrejötte (1847) után erős szálak kapcsolták a város kereskedelmét a fővároshoz. Ennek volt negatív és pozitív következménye is. A nagyobb iparcikkeket árusító üzletek többségében igazi vegyes kereskedések voltak, nem szaküzletek. Ahogy a korabeli megfigyelő írta: „az elsőrendű szükségleti cikkek helyi kereskedelme igen élénk és fejlett; a szerény polgári igények is minden téren kielégíthetők, de a kifinomodott és különleges ízlés már nem szerezheti be helyben a kívánt tárgyakat. [...] Nagyon sokan az egészen apró bevásárlások végett is Budapestre utaznak, de bútorait, női ruháit és kabátjait, fényűzési tárgyait a középosztály majdnem kivétel nélkül a fővárosban szerzi be. ”5 A kereskedések áruraktárai ezért a fővárostól távolabbi, Ceglédnél kisebb forgalmú és népességű városok kereskedéseinél is kisebbek voltak. A helyi áruforgalmat csak a környező falvak bejáró lakossága növelte. Ugyanakkor Budapest jó felvevő piacot jelentett a ceglédi gyümölcsnek, tejnek, élőállatnak. 1 MSK 1932. 83.192-193. 2 A vendéglátóiparral együtt. RÁNKI 1964.444. 4 NAGY 1982.363. 3 CÍMTÁR 1924.636-641. 5 SZALISZNYÓ 1931.299.
