Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Forró Katalin: Kávéházak Vádott a dualizmus idején
99 Kávéházak Vácott a dualizmus idején A Főtér az EMKE kávéházzal (képeslap) lóként8 üzemelt - 1874-ben még Velzer János volt a vezetője — majd özv. Neumann Józsefné vezette 1882 októberéig mint kávéházat, mikor is az ún. „Pencz-féle” házba, a főtérre, a főút mellé költöztette át.9 1885-ben a kávéház ismét költözött, de csak a szomszédba, mivel egykori helyén Blázsovits János nyitott cukrászdát.10 A tulajdonos személye is megváltozott. A „Csekó-féle házban” 1885-ben újból vendéglő működött, ismét Arany Szarvas néven. A vendéglő szomszédságában ugyanebben az évben nyílt meg a Lichtenstahls-féle kávéház.11 1893-ban Csekó Pál felhagyott a vendéglősséggel, s a bérleti jogot Rassovszky Mihály vette át, aki Nemzeti Kávéház néven nyitotta meg a nagyközönség előtt.12 Valószínűleg nem bírta a versenyt, 1899-ben Rassovszky vendéglővé alakította át, berendezését pedig áruba bocsátotta.13 Özv. Neumann Manóné 1885-ben nyitotta meg kávéházát a főtéri „Siposs-féle házban”,14 a Blázsovits cukrászda mellett. A Neumann-kávéház nevezetes hely volt. Itt múlatták az időt az államfogházban raboskodók, akik őreiket megvesztegetve éjszakánként kijártak a blattot verni a füstös kávéházba, ahogyan arról Rákosi Viktor is megemlékezett.15 Volt közöttük újságíró és párbajhős is. 1891-ben már arról olvashattak, hogy a „Siposs-féle” házban működő kávéházat Kohn Lázár vette át. Neki már korábban is volt kávéháza a Sáros utcában, az ún. „Abeles-féle” házban. Az új helyen is, a folytonosságot hangsúlyozandó, a régi névvel nyitotta meg intézményét. A törzsvendégeket továbbra is a „Budapestéhez címzett kávéház várta.16 Özv. Neumann Manóné későbbi kávés működéséről nem tudunk. 8 Vácz, 1874. febr. 15. sz. 9 VKy 1882. okt. 15. sz. 10 VKy 1885. máj. 10. sz. 11 VKy 1885. okt. 25. sz. 12 VKy 1893. máj. 7. sz. 13 VK 1899.aug.27.sz. 14 VK, 1885. máj. 10. sz. 15 TRAGOR1939.47. VK, 1891. aug. 9. sz. Kohn Lázárt Zilzer Adolf követte a Budapest kávéház üzemeltetésében. Az új tulajdonos később felhagyott ezzel a foglalkozással, s a kávéház új bérlője 1908 nyarán László Márton lett. Július 15-én zenés esttel nyílt meg a teljesen átalakított, modern EMKE kávéház.17 A név utalt arra, hogy bérlője támogatja az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egyesületet. A vendég tudhatta, a megvásárolt kávé és sütemény árának egy részével az erdélyi közművelődést támogatja. A kávés átengedte haszna egy részét, a vásárló pedig azzal a jóleső érzéssel kortyolgatta a habos kávét vagy a kapucínert, hogy tett valamit egy jó ügy érdekében. Hasonlóan a szomszédos cukrászdához, itt is nyílt terasz — vagy ahogyan akkor nevezték „hűselő” -, ahol napernyők alatt ihatták jó minőségű kávéjukat a pihenni, beszélgetni vágyók. Az EMKE még a két világháború között is meghatározta a főtéri élet arculatát. A Csillag - későbbi nevén Kossuth - téren is folyamatosan működött kávéház. A tér elhelyezkedése igen kedvező volt, a Székesegyház teret (mai Konstantin tér) a főtérrel összekötő Káptalan utca vezetett a keleti oldalán. A tér forgalmát növelte, hogy a kávéházon kívül vendéglő, cukrászda és mozi is volt itt. A Schleer Kristóf-féle kávéházat 1872-ben özvegye örökölte meg.18 Egy évvel később nyílt meg a téren a Rostetter-féle kávéház és szomszédságában az ugyancsak Rostetter-féle cukrászda.19 Rostetter Kristóf - aki az épület tulajdonosa is volt — 1884-ben Ernyei Udalriknénak adta ki,20 aki 1887-ben már el is költözött innen, s a Sáros (Széchenyi) utcába, az ún. „Bartoss-féle” házba helyezte át a kávéházát21. Időközben a Rostetter kávéháznak is új bérlője akadt: 1889 augusztusában Hornung Albert vette át.22 Mindössze egy hónapig vezette, mert hamarosan egy hirdetésben azt olvashatta a nagyközönség, hogy Hanusz Béla kávés vette át Hornung kávéházát, s átkeresztelte Központi Kávéházzá.23 A hirdetésből azt is megtudhatjuk, hogy „minden kedden, csütörtökön és szombaton a váczi első zenebanda fog játszani” a kávéházban. Érdemes megemlíteni, hogy az épület 1873-ig a Hanusz család, pontosabban Hanusz Alajos tulajdonában volt. Hová tűnt Hornung Albert? A Kissörház vezetője lett, hogy aztán később újból visz- szatérjen a kávésok közé. 1892-ben újabb bérlőváltást élt meg a kávéház, Hanusz Bélától Velzer János vette át a vezetését.24 Az új tulajdonos is gyakorlott kávéházas volt. A Sáros utcában működő kávéházát 1889-ben 17 Váci Hírlap (VH), 1908. júl. 12. sz. 18 Vácz, 1872. nov. 17. sz. 19 Vácz, 1873. márc. 16. sz. 20 VK, 1884. nov. 9. sz. 21 VK, 1887. máj. 8. sz. 22 VK, 1889. aug. 4. sz. 23 VK, 1889. szept. 1. sz. VK, 1892. máj. 29. sz. 16 24
