Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Rajna András: Az Abony 49. lelőhely protoboleráz-kori leletei és interpretációs lehetőségei
98 Rajna András nyakon vízszintesen futó, létraszerűen kiképzett bordák között zegzugvonal-köteg és mészbetétes háromszögek váltakoznak, ehhez a zónához alulról félkörös mezőkbe rendezett, párhuzamos vonalkázásból álló tűzdelt barázdás, mészbetétes díszítés csatlakozik. 1. kép'. Furchenstich díszítésű töredékek A 136. objektum csészéje (2. tábla 3) szürkésbarna színű, ívelt aljú, szalagfüllel ellátott, mely töredékes állapotban maradt meg. Díszítései oldalán párhuzamosan futó cikk-cakkban, alján félkörben, a fül vonalától háromszögekben sávba rendezetten bemetszések, mészbetéttel kitöltve. Az edények párhuzamait megtalálhatjuk a Furchenstich díszítést használó csoportoknál Dél- Németországtól egészen Magyarországig,12 ahol ez a típusú egyfülű csésze általános forma. A Magyarországon előkerült (Letkés, Mözs, Keszthely, Pécsba- gota)13 hasonló díszítésű csészetípusokat Dimitrijevic, a Kevderc-Hrnjevac-típusba sorolja.14 Az abonyi példányok testén körbefutó zegzugvonal-köteg, illetve az oldal kialakításának ilyen módszere hasonlatos a keszthelyi csészéhez.15 Az edény alján - az abonyi példányok esetében - nem találkozunk a tipikus Retz pozitív vagy negatív csillagmintával, ahogyan az nem is gyakran fordul elő a Kevderc-Hrnjevac-típusba sorolható edényeknél.16 Fontos azonban megemlíteni, hogy az abonyi 136. obj edényén lévő, egymásba kapcsolódó vonalköteggel kitöltött félköríves mintához hasonlatos díszítés ugyan megjelenik a típus egyes edényeinek oldalán,17 de az aljon keresztül húzódó háromszögekkel kitöltött sávos, tükrözött minta ismeretlen, ezért helyi variánsnak kell tartanunk. A 135. objektum díszített oldaltöredékei is feltehetően egy csészéből származnak a sávban hurokminta szerűen körbefutó díszítéseik alapján (2. tábla 1-3.). Ez a minta megjelenik a Visnjica-típusú edényeken, bár a sávok ilyen formában történő behatárolása nem 12 HORVÁTH 1994. 98. 13 KALICZ 1973. 14 DIMITRIEVIC 1980. 44-46. 15 KALICZ 2001. Abb 1., 3. 16 DIMITRIEVIC 1980. 48. 17 DIMITRIEVIC 1980. Typentafel egyezik meg, ott ugyanis egy dupla hurokmintával találkozunk, míg az abonyi darabokon, a hurokminták határozottan, széles kiemelkedő vonallal vannak elkülönítve egymástól. A Visnjica-típus megjelenése nem ismeretlen Magyarország területén, a leletei előkerültek Nagykanizsa-sánc és Pécs-Mohácsi úti téglagyár lelőhelyekről.18 Speciális díszítés jelenik meg a feltehetően szintén csészéből származó 320. objektumban talált töredéken. A díszítés két zónában figyelhető meg az egyikben - a peremhez közelebb - hármas, a másikban, dupla szögletes hullámvonallal kitöltött (2. tábla 4.). A hason megfigyelhető a függőleges párhuzamos vonalköteg díszítés indítása. Ez a minta párhuzam nélküli a Retz-Gajary- körben, tehát az előzményeit feltehetően máshol (Keleten?) kell keresnünk. Az 51. objektum díszített töredéke (3. tábla 1.) kisméretű szürke színű, íves oldalú edényből származik, díszítése kisméretű téglalap alakú bütykök között kitöltött mészbetét. Párhuzamai Pécsbagotáról19 és Mözsről20 ismertek. Fontosnak tartom megemlíteni a gyengébb minőségben kidolgozott díszítéseket (3. tábla 2-4), ezen darabok támaszthatják alá Horváth László András azon véleményét,21 miszerint a Furchenstich dísz nem kultúraspecifikus. Tehát a díszítéstechnika eredete ugyan nyugatinak tartható a rézkor ezen időszakában, ám nem minden ilyen díszítésű kerámiát kell feltétlenül importnak tartanunk. A Furchenstich díszítés lokális készítése mellett szóló újabb bizonyítékokat mutatott be Fábián Szilvia, Kreiter Attila és Serlegi Gábor.22 Az Abony 49. lelőhelyhez közeli, Abony 36. lelőhely anyagának vizsgálata során bizonyítást nyert, hogy a kerámia alapanyagául szolgáló agyag helyi eredetű. 18 DIMITRIEVIC 1980. 36. 19 KALICZ 2001. Abb. 4: 2., 6. 20 KALICZ 2001. Abb. 6: 5a-b. 21 HORVÁTH 1994. 22 Fábián Szilvia szóbeli közlése.
