Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Rajna András: Rézkori temetkezések és kapcsolataik a 4. szám főút Abonyt elkerülő szakaszán
Rézkori temetkezések és kapcsolataik a 4. számú főút Abonyt elkerülő szakaszán | 91 1. dentalium gyöngy a sírföldből A protoboleráz időszak sírjait a közeli 2004-2005- ben szintén a lelőhelyen, annak nyugati részén feltárt telephez kapcsolódó objektumoknak tarthatjuk. Mindkét sír érdekessége a dentalium gyöngy megjelenése, amely ebből az időszakból ismeretlen volt a területről. A korábbi rézkori, sőt újkőkori hagyomány tükröződik az öv díszítésére használt sajátos márványgyöngyökben. A 318. sír márvány gyöngyeihez - legalább is alakban - hasonlót felfedezhetünk a Tiszapolgár-kultúrkörben is (Deszk29/mészkőből/, Kisvárda-Darusziget30 /mészkőből/, Tápé-Lebő A. 2. sír31 /ismeretlen anyagból/, Tiszapolgár-Hajdúná- nás út32 /mészkőből/). A márványgyöngyök ismertek voltak a bodrogkeresztúri kultúrában is (Bodrogke- resztúr,33 Hajdúszoboszló,34 Pusztaistvánháza35), előfordulásuk gyakori női sírok mellékleteként a derék és a boka körül. A gyöngyök eredetéről Kutzián írja: „hogyha a rézkori márványgyöngyök eredetét keressük, úgy a kérdés gyökeresen csak az aeneolitikumban fogható meg, mert nem csupán a Zengővárkonyi telepeseknek volt kedvelt ékszere, hanem a basatanyai 10. sír vázának derekáról éppen úgy előkerült, mint a Kotacpart-Vata-tanyai aenelitikus temető 7. sírja csontvázának nyaka tájáról.”36 A magányos gyöngy a 390. sírból feltételezhetően egy zsinóron függő nyakék lehetett. A kérdés, hogy a dentalium gyöngy hogyan volt a márványgyöngyökből álló öv része? A márványgyöngyök kopásából ítélve a dentalium gyöngy nem azok közé lehetett felfüggesztve, mivel ekkora erőhatást az nem viselt volna el, így jogosnak látszik feltételezni, hogy egy külön tagon lehetett felkötve az övre. A dentalium megjelenése viszont egyértelműen példázza a déli kereskedelmi kapcsolatokat az időszakban. Az öv nyilvánvalóan nem a gyöngyök szoros ösz- szefűzéseként rekonstruálható, mivel ehhez túl kevés a gyöngyszem. így jogosnak látszik az a feltételezés, hogy a gyöngyszemek szakaszosan - kihagyásokkal - voltak rögzítve az övre, lapos felükkel a test felé. Az övét többször is viselhette gazdája, a használat világosan látszik a gyöngyszemeken lévő lyukak tágulásából, illetve a szemek kopásából. Az ún. autochton rézkor és a Baden átmeneti időszakának kulturális viszonyait egyre több eddig alig Mellékletek ismert jelenség illusztrálja: az itt bemutatott temetkezések apró adatok a korszak kutatásához. 9. kép\ A Protoboleráz-időszakhoz tartozó temetkezés gyöngyei (318. obj.) 29 KUTZIÁN 1972. XXXII. tábla 4., 7. kép 30 KUTZIÁN 1972. L. tábla 1-8. kép 31 KUTZIÁN 1972. LXVIII. tábla 32 KUTZIÁN 1972. LXIX. tábla 33 PATAY 1961. 9. 34 PATAY 1961. 29. 35 PATAY 1961. 43. 36 KUTZIÁN 1946-1948. 50.
