Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Kovács Ágnes: Középső neolit temetkezések Cegléd-Abony térségében
Középső neolit temetkezések Cegléd-Abony térségében 63 figyelt mintákat, néhány csekély vonásban ugyanakkor eltérnek tőlük. A sírok mellékletben viszonylag szegények, a spondylusból készült ékszerek pedig egyenletesen oszlanak meg a temetkezések között, azaz nem találtunk mellékletekben feltűnően gazdag sírt, mindössze egy-egy spondylus ékszer feküdt a sírokban. Kiemelendő, hogy ebben a régióban a szakálháti korszakban a temetések során mereven ragaszkodtak a halottak baloldalra fektetéséhez. Összefoglalva, egy olyan peremterületről van szó, amely távol esik a kereskedelmi utaktól, más területekhez képest szegényebb, konzervatívabb, ahol a sírmellékletekben is kevésbé tükröződnek az emberek rangbeli, presztízsbeli különbségei. VI. 3. A hamvasztásos temetkezés értékelése A Cegléd-Abony környékén feltárt középső neolit sírok között talán a legérdekesebb a Cegléd 4/8. lelőhely 10. sírja, amelyben apróra tört, erősen átégett, vörös okkerrel borított embercsontokat találtunk egy kupacban. A temetkezés kezdetleges hamvasztásnak tűnik, mivel a csontok nem égtek el szabályosan, viszonylag nagy darabok, 2-8 cm nagyságú töredékek formájában maradtak fenn. A hamvasztásos rítus megjelenését egyhangúan a késő neolit kori lengyeli kultúrához köti a szakirodalom.42 Gyakori a hamvasztásos temetkezés pl. az aszódi telepen, már a lengyeli kultúra korai fázisában is, a telep egész területén, sőt azon kívül is kerültek elő hamvasztásos sírok.43 Nagyon ritkán ugyan, de az alföldi neolit kultúrák körében is találunk példát a hamvasztásos temetkezésre. Ibrány területén szórványleletként került elő egy AVK 1. fázisra keltezett edény, amelynek belsejében égett emberi csontokat találtak.44 A ceglédi példánkhoz közelebb áll az Öcsöd-Kováshalom teilen feltárt két szórthamvas, okkerrel beszórt temetkezés, amelyeket a Tisza-kultúra időszakába soroltak.4S A Cegléd 4/8. lelőhely hamvasztásos sírja, mint azt korábban bemutattam, az objektumok elhelyezkedése alapján valószínűleg a szakálháti kultúra végére keltezhető, időben megközelítheti az öcsödi teli hamvasztásos sírjait. Az öcsödi sírok esetében is valószínűleg külső, dunántúli hatásokra lehet visszavezetni a hamvasztásos rítus megjelenését,46 így talán az sem véletlen, hogy Öcsödtől nyugatra, az alföldi kultúrák nyugati peremén, Cegléd határában is feltűnik a hamvasztásos rítus. 42 KALICZ 1985. 33.; MAKKAY 2003. 44. 43 KALICZ 1985. 34. 44 NAGY 1998. 72. 45 RACZKY1987. 80. 46 RACZKY 1987. 80.
