Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Zimborán Gábor: Cegléd 4/19. (Fertály-földek) lelőhely
431 CEGLÉD 4/19. (FERTÁLY-FÖLDEK) LELŐHELY1 ZIMBORÁN GÁBOR 2005-ben végeztünk megelőző feltárást a 4. számú főút szélesítése során, az út mindkét oldalán, Cegléd 4/19. Fertály-földek lelőhelyen. A lelőhely és a szomszédos 4/14. és 4/17. lelőhelyek feltárása során nyilvánvalóvá vált, hogy egy mindhárom lelőhelyre kiterjedő, nagyméretű Árpád-kori település objektumai esnek a Fertály-földek lelőhely feltárási szelvényébe.2 Az ásatás során a teljes 4/19. számú lelőhelynek déli peremét sikerült feltárnunk, amelyet a mezőgazdasági munkák és a 4. számú főút építése során korábban végzett földmunkák részben bolygattak. A 4272 m2- nyi területen összesen 179 objektumot tártunk fel, ezek túlnyomó része az Árpád-kori település különböző fázisaihoz tartozott. Az egymást metsző, nyilvánvalóan nem egyidőben használt Árpád-kori árkok, kiégetett oldalú élelemtároló vermek, gödrök, szabadtéri kemencék, kemencebokrok, kutak és sarokba épített kemencés gödörházak alapján már a terepmunka során több települési fázist tudtunk elkülöníteni. A legkorábbi időszakot az árkok képviselik, ezt követik a már betemetett árkokra épített szabadtéri kemencék és a sarokba épített kemencés, négyszögletes, földbe mélyített, 8-10 m2-es alapgödrű házak. A 4. számú főúttól Északra lévő 1527 m2-es szelvényben került sor a lelőhely legnagyobb jelentőségű objektumainak feltárására, ahol a már elhagyott, részben betemetett Árpád-kori házak helyén, azok alapgödrére ráásva új műhelyeket létesítettek. Az öt műhelyből nagy meny- nyiségben kerültek elő apró vastárgyak, csonttárgyak, vassalak, valamint a vasolvasztás folyamata során elbontott kohó falának átégett és vassalakkal összeolvadt darabjai, amelyeken megfigyelhetők a fúvócsövek helyei, lenyomatai is. Az Árpád-kori telep más részeiről előkerült leletektől mennyiségileg és funkciójukat, típusukat tekintve is markánsan eltérő leletegyüttesek és az objektumokon belül megfigyelt jelenségek - salakgödrök, a kohóból kifolyatott és megszilárdult salakcsíkok, a kisméretű kohók legalsó átégett rétegei - alapján feltételezzük, hogy a lelőhelyen a közelből begyűjtött gyepvasércet kohósították és az így nyert vasbucákat a környékbeli kovácsműhelyekben hasz1 A lelőhely feltárásában és a dokumentáció elkészítésében segítségemre volt Dr. Ecsedy István, akinek ezúton is fejezem ki köszönetemet. A vastárgyak, vassalak-darabok műszaki vizsgálatát Dr. Török Béla végezte jelentését ld. a jelen kötetben. 2 Cegléd 4/17. lelőhelyről ld. Kalácska Róbert cikkét a jelen kötetben. nosították. Az objektumoknak elenyészően kis része bizonyult leletben gazdagnak, a legtöbb árokból és gödörből csak kis mennyiségű Árpád-kori cseréptöredék, állatcsont és patics került elő; nagy mennyiségben láttak napvilágot azonban kisméretű vastárgyak töredékei, megmunkált csontszerszámok, valamint a vasmegmunkálás melléktermékeként jelentkező kohó- és kovácssalakok. Vas műves műhelyek 143. objektum A gépi humuszolás során az objektum nagyméretű, nagyjából téglalap alakú, paticsos barna foltként jelentkezett, amelynek északnyugati részén 3 kemence foltja volt megfigyelhető. A 143. objektum egy 4x4 méteres alapgödrű földbe mélyített, téglalap alakú, a szintén Árpád-kori árkoknál fiatalabb ház, amelyet felhagyása után kibővítettek és műhelyt létesítettek a helyén. A műhelynél idősebb volt a 130. árok, amelynek betöltése a 143/A kemence sütőfelülete alatt is megfigyelhető volt. A 143. objektum keleti részén feltárt mélyedés feltehetőleg nem egy, a műhelynél idősebb árok nyoma, hanem egy átjáró a szomszédos 156. műhelyhez. Az objektum hamus, enyhén paticsos betöltéséből korongolt Árpád-kori kerámia, patics, vastöredékek, vassalak, állatcsont-töredékek, szarvasmarha szarvcsapok (vágásnyomokkal) kerültek elő. A feltárás során az objektumon belül 6 részletet különítettünk el: 143/A: Ovális, kelet felé nyíló kétrétegű kemence, a sütőfelület mindkét rétege erősen átégett, alatta meg lehetett figyelni a 130. árok betöltését. 143/B: Részben az A kemence fölé épített egyrétegű, kisebb, ovális kemence. 143/C: Kisméretű, kerek, egyrétegű, dél felé nyíló kemence, 2-3 cm vastagon átégett sütőfelülettel, tapasztásában salakdarabokat találtunk. 143/D: A sárga agyagos altalajon megfigyelt, szétrombolt kemence maradványai, esetleg az eredeti lakóházhoz tartozó kemence, amelyet a műhellyé alakítás során romboltak szét. 143/E: Az objektum középső részén megfigyelt, réteges betöltésű, kormos, paticsos, faszenes betöltésű mélyedés, viszonylag sok vassalakkal. 143/F: Az objektum déli sarkában található, bontás során megfigyelt négyszögletes munkagödör, a pereme alatt 10 cm-rel erősen paticsos, hamus betöltéssel és sü
