Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Dinnyés István: A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok
A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok 325 kötnek a kettőskörökhöz. A lap közepén és a fölötte levő pont-kettőskör között, oldalt egy-egy, nem teljes pont-kettőskör, melyek belső köréből egy-egy kissé ívelt vonal halad a fölöttük levő kettőskor külső köréhez, külső körük megszakad a belső körből húzott vonalnál és a középtengely kettős vonalánál. Három finoman karcolt egyenes halad a lapközepi pont-kettőskör külső köre alatt kezdődően: függőlegesen a hossztengely két vonala között a lap alja és egy-egy ferde egyenes az állatfejek nyaka és pofája között a lap alsó sarkai felé. Karcolt vonalak a belső nyakvonalaknál, a jobboldali állatfej külső füle felső szélénél ívelt vonal. Karcolt körív részletek az alsó félkörökben, középpontjuk kevéssel közelebb az alsó peremhez és a jobb sarokhoz. Barna-világosbarna színű, a jobboldali állatfejnél sötétbarna, a bal alsó rész töredékei világossárga csontszínűek. Hátoldal barna-sötétbarna, a jobb alsó rész sötétsárga, alsó perem középső töredéke kifehéredett. 15 töredékből (egy kis töredék a depóból) ragasztott, hiányos, kiegészített. A mintázat felülethiányai - apró sérülések kivételével - szintén kiegészítve, hátoldal alsó részén megerősítő kiegészítés. H: 14,64 cm, Sz: 5,86 cm alul és 2,05 cm felül, V: 0,9 cm. 253. Díszített lap (51. tábla). Szarvasmarha mellső lábközépcsontból (Bos taurus, metacarpus, diaphisis). Téglalap alakú, egyik végénél kissé, másiknál ívelten kiszélesedő, vastag. Hátoldalon belső felületi mélyedés, két oldala befelé enyhén ferdére lefaragva, a szélesebb végnél szivacsos részek, középen szivacsos válaszfal maradványa. Középen egy, a két végénél két-két pont-kettőskör, melyeket a hossztengelyben és átlósan kettős vonalak kötnek össze, a hosszoldalak mentén kettős vonalak az átlós vonalak végei között. Egyik hosszoldal mentén finoman karcolt vonal a kettőskörök között, karcolt vonalrészletek az egyenes vonalaknál is. A bal felső kettőskörben, valamint a kör és a lapszél között karcolt körívrészlet. A kiszélesedő végnél, a baloldalon levő kettőskor középpontjából induló két, karcolt ívrészlet oválist alkot, ennek másik csúcsa a külső kör fölött. Világosbarna-barna, a kiszélesedő részen sötétbarna színű, itt az egyik töredék részben kifehéredett felületű. Hátoldal világosbarna, sötétebb részletekkel, a töredékek részben kifehéred- tek. 5 nagyobb és 3 kis töredékből (egyik a depóból) ragasztott, törésvonalaknál kisebb-nagyobb hiányok, megerősítő kiegészítés. Egyik töredék rétegesen megnyílt, nem illeszkedik pontosan. H: 11,22 cm, Sz: 3,69-4,31 cm, V: 1,04 cm. 254. Díszített lap (50. tábla). Szarvasmarha hátsó lábközépcsontból (Bős taurus, metatarsus, diaphisis). Magas, homorúan ívelt hosszoldalú, domború ívű alapvonalú, trapézhoz hasonló alakú lap. Hátoldalon belső felületi mélyedés, oldalai kissé ferdére faragva, a széles alsó végnél szivacsos. Alapvonal fölötti vonalon két kettős félkör, lap közepén és a keskeny végnél pontkettőskör. Középső körtől kettős vonalak haladnak a széles vég felé a hossztengelyben és átlósan a félkörökhöz, V alakban a keskeny vég köréhez. Hosszoldalak mentén kettős vonalak. Felső rész hossztengelyében két karcolt vonal, a bal alsó rész ferde vonalain belül két karcolt, ferde vonal. Sárgásbarna, a keskeny végnél világosbarna. Hátoldal világosbarna-barna. H: 8,58 cm, Sz: 3,48 cm, V: 1,08 cm. 255. Díszített lap (54. tábla). Hosszúkás téglalap alakú, szarvasmarha sípcsont kissé domború részéből (Bős taurus, tibia, diaphisis). Enyhén homorú hátoldalon belső felületi mélyedés lefaragott széllel, a felület részben szivacsos. Középen és a két vég mellett egy-egy pont-kettőskör, közöttük V alakú kettős vonalak. Hosszoldalak mentén kettős vonalak kötik össze a külső köröket. Az ép rész V vonalának külső széle mentén vékonyan karcolt vonal, néhány további vonalrészlet az egyeneseknél. Barna, világos foltokkal, az ép hosszoldalánál sötétbarna. Hátoldal sötétbarna, kis világos foltokkal. Két töredékből ragasztott, itt felülethiány a külső kör belső oldalán, az egyik sarokrész hiányzik. Méret és díszítés egyező a 12. lappal. H: 9,33 cm, Sz: 2,48 cm, V: 0,67 cm. 256. Díszített lap (55. tábla). Hosszúkás téglalap alakú, szarvasmarha mellső combcsont kissé domború részlete (Bős taurus, humerus, diaphisis). Lefaragott hátoldal hosszában domború felületű, átlósan lefaragott csontléces sáv egyik végén belső felületi mélyedéssel. Középen és a két vég mellett egy-egy pont-kettőskör, közöttük V alakú kettős vonalak. Hosszoldalak mentén kettős vonalak kötik össze a külső köröket és a külső V-vonalakat. Halványbarna. Hátoldal sárgásbarna. A középső külső körnél kettétört, ragasztott, törésnél felülethiányos. Méret és díszítés egyező a 175. lappal. H: 7,90 cm, Sz: 2,00 cm, V: 0,66 cm. 257. Díszített lap (57. tábla). Hosszúkás téglalap alakú, kissé domború felületű, szarvasmarha hátsó lábközépcsontból kivágott (Bős taurus, metatarsus, diaphisis). Enyhén homorúra faragott hátoldalon belső felületi mélyedés két részlete. A lap két vége mellett kettős vonal, melyekre egy-egy, nem teljes pont-kettőskör illeszkedik, az egyikük belső köríve egyenesekkel kapcsolódik a vonalhoz. Középen pont-kettőskör, melytől V alakban kettős vonalak haladnak a szélső külső körívekhez. Hosszoldalak mentén kettős vonalak. Az egyik vonalnál a hosszoldali perem lehasadt a készítéskor. Világosbarna, egyik vég sárgásbarna. Hátoldal barna-sötétbarna, kis világosabb foltokkal. Méret és díszítés egyező a 11. lappal. H: 7,38 cm, Sz: 2,48 cm, V: 0,62 cm. 258. Díszített lap (58. tábla). Szarvasmarha hátsó lábközépcsontból kivágott (Bős taurus, metatarsus, diaphisis), hosszúkás téglalap alakú, felülete közel síklap. Enyhén homorúra faragott hátoldalán belső felületi mélyedés részletei mindkét végnél, egyik vég
