Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Dinnyés István: A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok
318 Dinnyés István felé 3, a belső oldalon két vonal közötti zeg-zug vonalból állnak. Alsó szalagon balra álló, stilizált állatalak vonalrajza: hosszú fejen felálló, nagy, hegyes fül, a tarkónál három, szétágazó vonal, hosszú, törzs felé szélesedő nyak, karcsú törzs, kissé előre ferde lábak, hosszú, vaskos farok. Felületén a rezgő szerszám durva és finom vonalkasorai. Sárgásbarna-sötétbarna színű, világos foltokkal, a keskenyebb felső rész harmada ki- fehéredett. Felső peremnél kis felülethiányok. H: 9,41 cm, Átm: 1,33-1,51 cm felül és 1,3-1,69 cm alul. 201. Díszített lap {49. tábla). Szarvasmarha hátsó lábközépcsont domború, vastag részlete (Bős taurus, metatarsus, diaphisis), hátlap közel síklappá faragott. Ovális részhez hossztengelyben csatlakozó, rövid, félhengeres nyúlványból áll. Ovális rész közepén pont-kettőskör, a nyúlvány végén két-két vonal között hosszirányú és ferde vonalkákból álló zeg-zug vonal alkotta, keresztirányú szalag. A kettőskörtől V alakban kettős vonal halad a szalagig. A nyúlvánnyal átellenes oldalon karcolt, kb. 13 mm sugarú körív. Világossárga csontszínű, széleken kifehéredett. Fíátoldal kifehéredett, sötétszürke foltokkal. Két töredékből ragasztott, a hossztengelynél repedés. Hátoldalon felülethiány a törésvonal mindkét oldalán. A 264. számúval egyező alakú és díszítésű. H: 5,19 cm, Sz: 2,61 cm, V: 0,82 cm. 202. Négyszögletes lapocska {64. tábla). Álló téglalap alakú, domború lap, szarvasmarha lábközép- csontból (Bős taurus, metapodium, diaphisis). Enyhén homorú hátoldala megfaragott. Közepén mély pont-kettőskör. Karcolt egyenes az egyik rövid és hosszabb oldal mellett. Egyik saroknál világosbarna, máshol szürkésfehér. Hátoldal szürkésfehér, középen halványbarna folttal. Két töredékből ragasztott. H: 2,9 cm, Sz: 2,4 cm, V: 0,74 cm. 203. Négyszögletes lapocska {62. tábla). Szarvasmarha sípcsont felső véghez közeli részéből (Bős taurus, tibia, proximalis diaphisis). Egyenetlenül domború, egyik vége és a hátoldal kb. fele szivacsos. Közepén mély pont-kettőskör. Sárgásbarna, a perem részben kifehéredett. Hátoldal világosbarna, de kb. fele fehér. Szivacsos végnél az előlapi perem töredezett. H: 3,46 cm, Sz: 3,06 cm, V: 1,1 cm. 204. Négyszögletes lapocska {62. tábla). Szabálytalan téglalap alakú, enyhén domború, vastag szarvasmarha csövescsont töredék (Bős taurus, diaphisis). Hátoldalán lefaragott szivacsos felület csekély maradványai. Közepén pont-kettőskör. Világosbarna, kisebb fele kifehéredett. Hátoldal világosbarna, részben sötétbarna. Egyik fehér sarok hiányos. H: 3,27 cm, Sz: 2,30 cm, V: 0,80 cm. 205. Négyszögletes lapocska {64. tábla). Szarvas- marha lábközépcsontból (Bős taurus, metapodium, diaphisis), álló téglalap alakú, erősen domború. Hátoldalon belső felületi mélyedés, szélei lefaragva. Közepén mély pont-kettőskör. Nagyobb töredék halványbarna, a törésnél részben kifehéredett, a kisebb töredék világosbarna színű. Hátoldal sötétbarna, kis fehér folttal. Két töredékből ragasztott. H: 3 cm, Sz: 2,05 cm, V: 0,8 cm. 206. Nagy korong {66. tábla). Szarvasmarha lapockából (Bős taurus, scapula) kivágott, kissé homorú felületű, egyenletesre faragott hátoldala részben szivacsos. Sekélyen vésett pont-kettőskör és mélyen karcolt, 17 mm átmérőjű kör. Peremnél kb. 25 mm átmérőjű, egyenetlenül karcolt kör. Kettőskörben a középpont és külső kör között a külső körrel egyező sugarú, karcolt körív, a két kör között 11 mm átmérőjű kör két, karcolt ívrészlete. Halványbarna-sárgásbarna. Hátoldal kifehéredett. Átm: 2,67-2,75 cm, V: 0,53 cm. 207. Kis korong (67. tábla). Szarvasmarha bordatöredékből (Bős taurus, costa), homorú, vékony, hátoldala szivacsos. Díszítése mélyen vésett pont-kettőskör és karcolt, 17 mm átmérőjű kör. Középpont és a kettőskor külső köre között a belső körrel egyező sugarú, karcolt körív. Sárgásbarna. Hátoldal világosbarna-barna. Peremen kis hiány. Átm: 1,83-1,93 cm, V: 0,43 cm. 208. Háromnézetű, szobrocskaszerű alak {13. tábla). Szarvasmarha jobb hátsó lábközépcsont (Bős taurus, metatarsus dextra), melynek végei felül kb. vízszintesen, alul hátrafelé-felfelé ferdén levágottak. Hátoldali felület nagy része elnagyoltan síklappá faragva. Felső felén az eredeti csontfelület erős lemélyítésével kialakított arc. Fejdíszét felül két vízszintes vonal zárja, alatta két ferde, levélszerű (felül és alul 2-2 ívelt vonal, közöttük 3-3 ferde és 2-2 vízszintes vonalka alkotta zeg-zug vonal) dísz. Hosszú, az orrnál közel összeérő szemöldökívek, az orr, a félkör alakú száj és az áll magas plasztikájú. Álion a félkör beszúrt középpontja. Fej alatt függőlegesen vonalkázott, felül egy, alul két vonal határolta, lefelé ívelő szalag, alatta hasonló, 2-2 vonallal határolt szalag. Hossztengely bal oldalán lefelé szélesedő, természetes mélyedés. Sárgás csontszínű, világos és sötétbarna részek, alul és a bal oldalán feketésbarna-fekete foltok. Hátoldal világosbarna. Mindkét oldalon hosszirányú repedések. Felülethiányok a baloldali feketésbarna részen. A fej középső és baloldali részét a szántás megrongálta, felülete hiányos. A külön talált szájrész, az orr és a felső perem két részlete visszaragasztva. H: 14,7 cm, Sz: 3,58 cm, V: 3,18 cm. 209. Háromnézetű, szobrocskaszerű alak {14. tábla). Szarvasmarha bal mellső lábközépcsont (Bős taurus, metacarpus sinistra), melynek mindkét végét nagyjából vízszintesen levágta a készítő. A hátoldal középső része és a sarkok környéke elnagyoltan lefaragott, a megfaragott részek nagyjából síklappal érintkezők. Fejdísz: két, kettős vonalakkal határolt, ferde levélszerű dísz, fölötte 3 pont-kör, melyekhez 3-3 vonalból álló, ferde szalagok kapcsolódnak, a középső
