Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Dinnyés István: A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok
312 I Dinnyés István eltűnt - kb. 27 mm átmérőjű, karcolt körív részlete. Sárgás csontszínű, halványbarna és fekete folt. Hátoldal világosbarna-barna. Atm: 2,63-3 cm, V: 0,57 cm. 152. Négyszögletes lapocska {64. tábla). Szarvas- marha hátsó hosszúcsont falából (Bos taurus, femur?, tibia?, diaphisis), álló téglalap alakú, erősen domború. Megfaragott hátoldalon léces-szivacsos részlet. Közepén mélyen vésett pont-kettőskör. Sárgásbarna-világosbarna. Hátoldal világosbarna. Egyik rövid oldalnál szántás okozta felülethiány, sarkoknál kisebb nem jelenkori hiányok. H: 2,74 cm, Sz: 2,15 cm, V: 0,92 cm. 153. Négyszögletes lapocska {60. tábla). Szarvasmarha lapockából (Bős taurus, scapula) kivágott, közel négyzet alakú, középen homorú felületű lap, két hosszoldala részben lehajtó. Hátoldalon megfaragott szivacsos állomány. Mélyen vésett pont-kettős- kör. Hiányos oldalánál vágásnyomok, karcolt vonal. Nagyobbik fele sötét-, kisebbik halványzöldre szí- neződött, a hiányos sarokrész melletti hosszoldalra bronzkorrózió tapad. Hátoldal árnyalatos zöld. Két töredékből ragasztott, hiányos. H: 3,89 cm, Sz: 3,78 cm, V: 0,61 cm. 154. Díszített lap {52. tábla). Szarvasmarha sípcsont töredékből (Bős taurus, tibia, diaphisis), álló téglalap alakú, kissé domború. Megfaragott hátoldal közepén belső felületi mélyedés, egyik rövid oldalnál szivacsos állomány. Kettős keretvonalak, középen pont-kettőskör, melytől átlós, kettős vonalak futnak a lap sarkaiba, metszve a keretvonalakat. Karcolt vonalak az átlósak mellett. Nagyobbik töredéke világossárga csontszínű, a kisebbik halványbarna. Hátoldal sötétsárga csontszínű, világosbarna részlettel. Két töredék, ragasztott. H: 4,11 cm, Sz: 3,46 cm, V: 0,71 cm. 155. Szekerce alakú lap {45. tábla). Szarvasmarha lapockából (Bős taurus, scapula) készült, homorú- domború felületű, egyenetlen vastagságú. Egyenetlenül megfaragott hátoldala szivacsos a „fokrésznél”, az „él” oldala közepén szivacsos állomány részletei. Két mélyen vésett pont-kettőskört alul-felül egy-egy vonal, közöttük V vonal köt össze. Díszítésben és az „él” felső részén karcolt vonalak. Sárgásbarna-világosbarna, a „fok”-nál kifehéredett részlet, a kettőskor melletti „élnél” halványzöld folt. Hátoldal barna, a „pengerészen” élénk- és halványzöld elszíneződés, melynek ívelt, a 343. tükörrel egyező körvonala a „penge és fokrész” alsó sarkától az „él” felé szélesedik. Három töredékből ragasztott. H: 9,21 cm, Sz: 5,53 cm, V: 0,84 cm. 156. Görbeszájú fej {18. tábla). Szarvasmarha sípcsont részlete (Bős taurus, tibia, diaphisis). Mindkét végén csúcsos, kissé domború, lefelé keskenyedő. Hátoldalon léces mélyedés és egyenetlen, homorúra faragott felület. Mélyen karcolt vonaldíszekkel. Fejdísz: homloktól alacsony, lépcsőszerű tagolással elválasztott felületen középvonalhoz háztetőszerűen csatlakozó vonalak. Fejrész alatt felül egy, alul két vonal határolta, vonalkázott szalag, alatta ívelt, kettős vonal. Világossárga csontszínű, sötétsárga résszel. Hátoldal sötétsárga. Repedezett, szalag jobboldali szélénél ércsatorna, itt a perem hiányos. H: 7,1 cm, Sz: 3,02 cm, V: 0,83 cm. 157. Dísztelen lap {70. tábla). Szarvasmarha állkapocs külső oldalából (Bős taurus, corpus lateralis mandibulae). Hosszúkás, egyik vége felé fokozatosan keskenyedő, domború felületű, végei kissé ferdén levá- gottak. Lefaragott hátoldalon szivacsos rész az egyik hosszoldalnál. Sárgás csontszínű. Hátoldal világossár- ga-sárgásbarna. H: 7 cm, Sz: 1,3 cm, V: 0,56 cm. 158. Díszített lap {49. tábla). Szarvasmarha mellső lábközépcsont (Bős taurus, metacarpus) hátulsó része, mindkét végén kiszélesedő. Hátoldalon a törésfelületek egyenetlenül megfaragva, mindkét végnél szivacsos részletek. Középen pont-kettőskör, ennek felső közepétől a hossztengelyben és a sarkok felé kettős vonalak húzódnak egy befelé ívelt, kettős vonal közepéig és két végéig. Az ív két végénél egy-egy pont-kettőskör, közöttük, közel a lap felső széléhez kis, befelé nyitott pont-kör, melynek vonala a kettőskörök külső körébe vezet. A kis kört a kettőskörök külső körével egyező, a kettősköröktől induló, a lap pereménél megszakadó, karcolt ív keretezi. A középső pont-kettőskörtől, fordított V alakban kettős vonalak vezetnek az alsó vég mélyedésének két oldalán levő, egy-egy pont-kettőskör külső köréhez. E körívek közepétől kettős vonalak futnak a mélyedés felső közepén levő, kis pont-körhöz úgy, hogy a belső vonalak a körívbe futnak, a külsők a kettőskörök külső körével azonos ívrészlethez kapcsolódnak. Kis pont-kör alatt a kettőskor külső körének karcolt részlete. Sárgásbarna, barna és sötétbarna foltokkal. Hátoldal barna-sötétbarna. 3 nagy és egy apró töredékből ragasztott, a törésvonalaknál hiányok. H: 14,2 cm, Sz: 4,53 cm alul és 4,39 cm felül, V: 1,25 cm. 159. Díszített korong {47. tábla). Szarvasmarha állkapocs szögleti részéből (Bős taurus, foramen angulus mandibulae) készült. Egyenetlen vastagságú, kissé homorú-domború felület. Megfaragott hátoldalon érideg csatorna mély, hosszú részlete. Karcolt külső és mélyen karcolt belső vonalkeret belső vonalára mélyen vésett, pont-kettős félkörök illeszkednek, középen mély pont-kettőskör, melytől kettős vonalak futnak a félkörök találkozásaihoz. Világosbarna. Hátoldal barna, sötétbarna folttal. A korong kb. 1/3-át kitevő 5 illeszkedő és egy nem illeszkedő töredék, ragasztott, kiegészített. Átm: 6,45 cm; V: 0,71 cm. 160. Díszített lap (57. tábla). Szarvasmarha állkapocs szögleti oldalából (Bős taurus, foramen angulus mandibulae) kivágott téglalap alakú, vékony lap. Hátoldalán lefaragott szivacsos állomány. Középen pont-kettőskör, a keskeny oldalaknál egy-egy vona-