Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Kovács Ágnes: AVK teleprészletek Abony határában
28 Kovács Ágnes römbenyomással díszített perem került elő, közülük az egyiken {17. tábla 11.) az edény oldalán csonkakúpos, a tetején benyomott bütyökkel. A finomkerámia kicsi, a felületből alig kiemelkedő, vagy átfúrt bütykeivel szemben a házikerámia bütyökdíszei általában nagyok, csonkakúposak, fogóbü- työkszerűek. Nagy, kissé szabálytalan, csonkakúpos bütyök díszíti a 181. objektum töredékét {17. tábla 9), lekerekített tetejű, csonkakúpos bütyök található egy másik töredéken {17. tábla 6.). Vízszintes tetejű, erősen kiugró, fogóbütyökszerű dísz látható a 181. objektum 227. és 237. számú töredékein {17. tábla 10., 13.). A Schlickwurf technikát szintén a házikerámia durva kidolgozású töredékein, fazekakon, gömbös testű, hengeres nyakú edényein találjuk, néha más plasztikus díszítésekkel kiegészítve. A 188. objektum egyik töredékén {18. tábla 5.) a Schlickwurf díszítést szabálytalan alakú, rárakott kis bütykökkel egészítették ki. A gömbös testű edények hengeres nyakán gyakori az ujjbenyomással díszített, körbefutó bordadísz, a 181. objektum hengeres nyaktöredékén {18. tábla 1) rövid, kettős ujjbenyomásokkal tagolt, függőleges bordadíszt találunk. Egy nagyméretű edény {18. tábla 2.) hengeres nyakán megtaláljuk a szokásos, körbefutó, ujjbenyomásokkal tagolt bordát, külső felületét Schlickwurf borítja, belső felülete azonban viszonylag sima, simított. A 182. objektum egyik töredéke {18. tábla 5.) szintén nagy, hengeres nyakú, gömbös testű tárolóedény részlete lehet, a hengeres nyak alján körbefutó, ujjbenyomásokkal tagolt bordával, a bordadísz alatt, a has indulásán benyomott tetejű, csonkakúpos bütykökkel. A leletanyagban egyetlen töredék azonosítható szűrőedény részleteként, a 181. objektum apró töredéke {16. tábla 1.). Ezen kívül nagy ritkán előfordul, hogy a cserepeken egy-egy átfúrást találunk. Ezek az egyedi lyukak nem tűnnek díszítésnek, valószínűbbnek tartom, hogy inkább valamilyen funkciójuk lehetett. Ide sorolható a 181. objektumból két oldaltöredék {15. tábla 10. kép; 16. tábla 2), közepén szabályos, kerek kis lyukkal. A festett díszítés nagyon ritka, de előfordul a leletanyagban. A 181. objektum finom kidolgozású, karcolt díszes töredékein {16. tábla 3., 14) a karcolt díszt valószínűleg fekete festés kísérte. A 181. objektum kicsi töredékén {15. tábla 11) egy fordított háromszög alakú, plasztikus dísz, és karcolt, geometrikus minta részlete mellett figyelhető meg vörös pasztózus festés maradványa. Az Abony 49. lelőhely AVK töredékei között is megfigyelhető, hogy az edények felületét utólag erősen pelyvás agyaggal borították be. A házikerámia durva kidolgozású cserepei között fordul elő (pl. a 175. objektumból 15. tábla 7.; 177. objektumból 15. tábla 9.; 181. objektumból 17. tábla 14). A 182. objektum egyik nagyon vastag falú oldaltöredékét eredetileg ujjbenyomásos bordával díszítették, majd utólag a bordadíszt is betapasztották pelyvás agyaggal. II. 3. A leletanyag értékelése Az Abony 49. lelőhely AVK leletei az edényformák, díszítések tekintetében is az AVK klasszikus, jellegzetes anyagai közé sorolható, hasonlít az Abony 8. leletanyagához. Ha a formákat nézzük, az Abony 49. lelőhelyen is gyakori a magas, enyhén ívelt csőtalpon ülő tál, a finom kidolgozású, polírozott, fordított csonkakúpos, vagy ívelt oldalú kis csésze, és itt is gyakoriak a bikónikus testű edények. Az Abony 8. leletanyagához hasonlóan megtaláljuk az AVK jellemző enyhén ívelt oldalú, a feneke felé összeszűkülő fazekait, a hengeres nyakú nagy edényeket. A díszítés ugyanígy AVK jellegzetességeket mutat. Legáltalánosabb a sekély, két szélén elegyengetett vonaldísz, amely legtöbbször egyszerű motívumokból áll, egyenes és hullámvonalak, ívek, cikk-cakkok, rövid pontsorok kombinációiból. Az Abony 8. leletanyagával összehasonlítva ez a leletcsoport is zárt, egységes együttesként értékelhető. Az Abony 8. leleteihez hasonlóan, itt is nagyon ritka a festés, bár itt már valószínűleg feltűnik az AVK jellegzetes, karcolt mintát kísérő fekete festése, és előfordul egy esetben az Abony 8. lelőhelyen megfigyelt vörös festés. Az Abony 8. lelőhellyel összehasonlítva azonban az Abony 49. leletei között már bonyolultabb motívumokat is találunk, az AVK 3. fázisára jellemző tűzdelt díszítést, valamint az edény egész felületét beborító, karcolt, felbontott nyílhegymintát. Az edényformák közül az Abony 49. leletanyagában új típusként jelennek meg a félgömbös, fogantyús tálak. Az Abony 49. lelőhely AVK leletei így összességükben már az AVK 3. fázisába sorolhatóak, a karcolt minták alapján Békés-Déló, Szarvas 102. lelőhelyekkel sorolható egy fázisba.19 Az edények egész felületét beborító, felbontott nyílhegymintát megtaláljuk Tiszafüred-Ásotthalom20 és Hódmezővásárhely-Tére fok AVK anyagában is.21 A Kompolt-Kistéri lelőhely késő AVK anyagával összehasonlítva az Abony 49. leletei alapvetően ragaszkodnak az AVK hagyományokhoz, a magas csőtalpakhoz, klasszikus vonaldíszhez, hiányoznak itt a késő-AVK csoportokhoz köthető kerámialeletek, a vonaldísz nélkül álló, sűrűn beszurkált minták, vagy az AVK legkésőbbi fázisában megjelenő, nagyon szé19 GOLDMAN1983.; MAKKAY1982. 20 KALICZ-MAKKAY1977. 253., 20. tábla 6., 21. tábla 16. 21 HORVÁTH 1994.115., 4. kép 3.; HORVÁTH 1994.121., 10. kép 2.
