Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Dinnyés István: A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok
288 Dinnyés István res művelés nyomása okozhatta a fazék szennyezett törésű, nagyobb darabokra szétválását. A friss törésfelületek az 1986. nyári mélyszántás, valamint korábbi szántások következményei. A szántóföldi művelés következtében a fazék körbefutó, meszes törésvonala fölötti, felső harmadához tartozó töredékek többsége — velük a faragványok és töredékek egy része - nagy területen szóródott szét és ez a fazékrész 1987 után is hiányos maradt. Ezzel szemben az alsó kétharmad töredékei - 2 töredék kivételével - a megmozdított depó faragványaival együtt és az 1986. október 7.-i gyűjtéssel kerültek elő.14 1986-87-ben a szántott talaj átrostálásakor több fűrésznyomos csonttöredéket találtunk és néhány olyan töredék is előkerült, melyek csontfeldolgozás, a faragványkészítés hulladékai. 1988-ban és 1990-ben kibontottuk a késő szarmata települési felszín további részleteit, a település 41 telepobjektumát és két objektumrészletet (1. térkép).15 1988-ban a fazékfenéktől 9,2 m-re KÉK-re, szántott rétegből került elő a 341. alkaros kézfej. A 342. görbeszájú fejet a 3. házszerű objektum E-i részének betöltésében, a települési felszíntől 21-22 cm mélységben (2. tábla 6.) bontottuk ki, a depóhoz tartozóként tárgyaljuk. 1990-ben a feltárási területen kívül, a felszínen találtuk a 329. négyszögletes lapocskát16 a fazékfenéktől 9,3 m-re NyÉNy-ra. A feltárt telepobjektumokból nem került ki - néhány csontkorcsolyán túl - csontfeldolgozásra utaló lelet. 1. térkép: Jászkarajenő-Sárhalom 1986-1990. Összesítő térkép A jászkarajenői csontfaragványok kisebb része kisplasztika: 96 emberábrázolás (egész- és félalakok, változatosan kialakított fejek: 3-31. tábla), 48 emmatosan szántó. 14 A tükör- és fazéktöredékek állapotára vonatkozó megfigyelések a Kossuth Múzeum Adattára 3266-93. tételben. Felmerült, hogy a faragványok hamisítványok lehetnek. A feltárási és a depó fazekára vonatkozó megfigyelések, majd 1988-ban a 342. fej előkerülése ezt a feltevést nem támasztják alá. 15 1988. és 1990. évi feltárási dokumentáció Kossuth Múzeum Adattára 3267-93. 16 Az 1987. évi 329. csonttöredékről utóbb derült ki egyértelműen, hogy nem faragvány töredéke, számát az ásatási jelentésben 343.-ként szereplő - DINNYÉS 1992. 44. - négyszögletes lapocska kapta meg. béri végtagot (karok, kezek, lábfej-lábbelik: 32-39. tábla) formázó faragvány, valamint 11 állatábrázolás (állatalakok, állatfejek: 39-41. tábla). A faragványok nagyobb csoportját 123 változatos alakú, méretű, díszített lap, három- és négyszögletes lapocska, 16 dísztelen lap, valamint 44 korong (42-70. tábla) alkotja. A 251. faragvány félhenger alakú (70. tábla), a 13., 199. és 200. tűtartó(?) hengerszerű (71. tábla). A faragványok anyaga túlnyomó többségben szarvasmarhacsont.17 Csak 8 tárgy készült lócsontból, 1 db valószínűleg lócsontból, 3 esetben nem dönthető el, hogy marha- vagy lócsont az anyag. Öt tárgyhoz — a 48. kar, a 115. fej, a 13., 199. és 200. tűtartó(?) - juh sípcsontot használt fel a készítő. Lócsontok közül láb- középcsontból (32. korong, 93. félalak, 251. félhenger, 329. négyszögletes lapocska, valószínűleg az 55. állatalapos lap), hátulsó combcsontból és sípcsontból (41. és 134. fej, 234. kézfej, 167. négyszögletes lapocska) készült faragvány. Igen változatos a marhacsontok felhasználása. Több esetben, részben a megmunkálás erőssége miatt nem határozható meg a csontféleség. A faragványok többsége a végtagok csövescsontjainak (első és hátsó combcsont, orsócsont, sípcsont, első és hátsó lábközépcsont) kisebb-nagyobb részletéből készült. 49 különféle faragványhoz (12 fej, köztük a 163. félkész fej, 4 kézfej, a 100. madárfej, a 176. hal, 16 változatos alakú, díszített lap, 6 négyszögletes lapocska, 5 korong, 4 dísztelen lap) állkapocs kisebb-nagyobb részletét használta fel a készítő. Lapockából 25 faragvány (a 37. és a 73. fej, a 68. és a 118. kézfej, a 244. és a 245. lábfej-lábbeli, a 79. fibulát és a 155. szekercét ábrázoló lap, továbbá 3 díszített lap, 3 négyszögletes lapocska, 10 korong, a 285. háromszögletes lapocska) készült. Bordadarabból lett kialakítva 11 faragvány: a 168. fej, a 238. kézfej, a 30. és az 59. lábfej-lábbeli, a 20. díszített és a 81. dísztelen lap, a 337. laptöredék, a 2., a 207., a 281. és a 295. korong. Homlokcsont részlete a 286. és a 299. lábfej-lábbeli, a 84., a 262. és az erősen hiányos 74. díszített lap, tehát 5 tárgy. Egyedül a 138. díszített lap készült csípőcsont töredékéből. A faragványokhoz szükséges csontdarabok előkészítése során a csövescsontokat baltával, esetleg erős késsel hasogatta szét, a hosszirányú törésfelületeket valamennyire megfaragta a készítő. Nincs olyan faragvány, ahol a csontdarab eredeti hosszirányú törésfelülete ne lenne megfaragva. A faragványkészítés- hez kapcsolható „A” és „G” hulladék (70-71. tábla) hosszirányú törésfelületei is faragottak, de a töredékek külső felülete megmunkálatlan. A 28. és a 261. egyező díszítésű lap a hátoldalukon (a 28. ép rövid és a 261. nem szivacsos, rövid oldala) folytatódó faragásnyomok szerint egyazon lap két, a szétfűrészelés 17 A faragványok anyagát Körösi Andrea határozta meg, meghatározásai a tárgyleírásokban szerepelnek.
