Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gabler Dénes: Terra sigillaták Cegléd és Abony határából
262 Gabler Dénes barbaricumi területeken Pfaffenhofen aránya 4,7 %; ott is - egy kivétellel - csak Drag. 37 formájú edények attribuálhatók ehhez a manufaktúrához.143 A meghatározható típusok közül 6 példányon a Pf.27, egy- egy darabon a Pf.l és a Pf.19 látható. A Noricummal határos területeken Pfaffenhofen részesedése csekélyebb; az alsó-ausztriai barbaricumi területeken 2,4 %,144 míg Dél-Morvaországban mindössze 0,7 %.145 Meglepő ugyanakkor a jelentős mennyiség a lengyel- országi lelőhelyeken, ahol a manufaktúra termékeinek aránya 14,2-14,3 %, s ebben az anyagban a Helenius típusaival jellemezhető áru alig több, mint a Dicanus műhely termékeinek száma.146 A Dicanus-műhelyhez köthető két edény a ceglédi 4/14. sz. telepen került elő. Egyikükön a Dicanus nevével jelzett D 3b tojásfüzér található tagolt ív részletével, ennek pontos párhuzama Pfaffenhofenből ismert.147 A másikon a jellegzetes kagyló motívum (Fölzer 706) tűnik fel, felette medve részletével; ennek megfelelőjét Esztergomban találjuk.148 A későbbi észak-afrikai kerámia vagy az „Argonnenware” már nem jutott el a szarmata területekre; utóbbi ugyanakkor - habár rendkívül ritkán — felbukkan Délkelet-Szlovákiában149 és Alsó-Ausztriában.150 A sigillata-anyagjellegzetességei Cegléd és Abony határában, a 4. sz. főút Abonyt elkerülő szakaszának 2003-2006. évi leletmentései, ill. a 4. sz. főút szélesítése során 13 lelőhelyen 194 db sigillata került elő. Többségüket (163) Cegléd határában, 6 szarmata telepen találták, kisebb részük Abony határában került elő 5 lelőhelyen. Három, Abonyban talált példány szarmata sír melléklete volt. A Pannónia és Dacia közötti Barbaricumból ismert sigillaták száma a Cegléd és Abony körzetében előkerült példányokkal együtt 1052-re emelkedett, s ebben a számban még nem szerepel az üllői telep anyaga, amelyben több mint 400 db található. Abony határában már korábban is került elő terra sigillata, ugyanakkor Ceglédet csak egyszer említették a korábbi publikációk, mint sigillata lelőhelyet. Az itt közölt kerámiaanyag - összetételét tekintve - némileg eltér a Barbaricumból eddig közölt 7/8- vörösessárga, agyaguk puhább, törésük réteges. Soványító anyagként átlátszó quarzot, narancsszínű vasoxidot, csillámot haszáltak- ld. RADBAUER 2003. 66. 143 KUZMOVÁ1997. 29-31. 1« STUPPNER1994. Abb. 1. 145 DROBERJAR 1991. 33. 146 TYSZLER 1999. 98.; TYSZLER 2001. 107., Abb. 3., 10-12.; TYSZLER 2002-2003. 360-361. tab. 1., 4.; TYSZLER 2006. 155., Taf. III. 9-16. 147 CHRISTLEIN-KELLNER 1969. Abb. 26. 1. 148 GABLER 1978. 87., Abb. 7., 11. 149 KUZMOVÁ-ROTH 1988. 140-141.; KUZMOVÁ 1997. 31. 150 FbÖst 19 (1980) 544 (Ringelsdorf); GABLER 1988. 24. sigillataleletek spektrumától. Nem található lelőhelyeinken dél- vagy közép-galliai áru; az importált díszkerámia Rheinzabernből (20 %), Westerndorfból (45 %) vagy Pfaffenhofenből (8,6 %) érkezett a szarmatáknak erre a területére. További 12-13 %-ot tesz ki az a leletcsoport, amelynél nem dönthető el, hogy Westerndorf vagy Pfaffenhofen a gyártóhely. Anyagunkban feltűnően magas (45 %) a díszítet- len áru részesedése, ez a szarmata Barbaricumban átlag 22 %. A ceglédi-abonyi területeken jóval kisebb a Drag.33 formájú poharak aránya is (54,6 % - másutt 63,6 %), ugyanakkor jóval magasabb a tányérformák (Drag.18/31, Drag.31, Niederbieber 1, Lud Sb) részesedése (közel 40 %, másutt 21,8 %). Anyagunkban először regisztrálhattuk az Alföldről a Lud V. Tb típusú tányért és a Lud V Ve formájú talpas edényt. A 194 db sigillata közül egyedül a rheinzaberni Reginus I szériába sorolható tál készülhetett a markomann-szarmata háborúk előtti időszakban, a többi, kivétel nélkül Commodus-Septimius Severus (Cerialis VI, Comitialis IV) korára, vagy a III. század első évtizedeire (Victor I, Augustinus III - utóbbit először regisztálhattuk a Barbaricumból - Helenius és Onniorix westerndorfi áruja, a pfaffenhofeni sigillaták zöme) keltezhető. A westerndorfi anyagban Helenius áruja sokkal jelentősebb arányú, mint a többi szarmata területen vagy akár a Pannóniával szomszédos Barbaricumban bárhol. A legkésőbbi, a III. sz. középső harmadára keltezhető sigillaták (2 db) Dicanus pfaffenhofeni műhelyéhez köthetők. A terra sigillaták katalógusa Cegléd 4/1. lelőhely IITII.századi szarmata telep. A 28 ha területű neolit, bronzkori, szarmata és Árpád-kori telepen 34722 m2 feltárására került sor. A 115 császárkori objektumban 39 sigillatát találtak; a leletek szinte kizárólag késő Antoninus-Severus koriak. 19. objektum (gödör) Drag.33 formájú ? oldaltöredék Rheinzaberni áru Késő-Antoninus - Severus kori Lsz.: 2004.2.18.6 31. objektum (ház) Drag.37 formájú tál oldaltöredéke. Fent tojásfüzér (GablerKellner E 9); a képmezőben levél (Kellner 28) (2. tábla 1). Westerndorfi áru Helenius kör Severus kori Lsz.: 2004.2.28.19
