Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gabler Dénes: Terra sigillaták Cegléd és Abony határából
255 Bár a fentiekből az következik, hogy átlagban minden tizedik szarmata sírban és minden tizedik telepobjektumban kerül elő sigillata (nem számítottuk hozzá a két késő-szarmata teleprészt, ahol csak minden századik objektumban került elő ez az áru), mégis imponáló ennek az importált kerámiafajtának a mennyisége Cegléd és Abony határában, amelyet csak a nagy felületekkel kutatott, Kulcsár Valéria által feltárt üllői telep1 anyagában fellelhető terra sigillatáké előz meg. Nagyobb mennyiségben lelhető fel ez a kerámia a Dunakeszi-Alagi majornál Simon László és Kulcsár Gabriella ásatása során kutatott,2 a Gyo- ma-133. lelőhely-Eiler téglagyárnál Vaday Andrea és Bruno Genito által feltárt,3 valamint a Kulcsár Valéria által a Vác-Csörögi réten kutatott telep4 leletei között. Terra sigillaták a Barbaricumban A ceglédi és abonyi leletek mennyisége módot nyújt arra, hogy a Barbaricum sigillata importjának spektrumára vonatkozó megfigyeléseket összegezzük és a római-barbár kereskedelmi kapcsolatok néhány kérdését újragondoljuk. A Pannónia és Dacia közötti Barbaricumból eddig 270 lelőhelyről 934 sigillatát ismerünk. Ebben a számban még nem szerepel az üllői telepé, amelynek anyagában több mint 763 sigillata található.5 A Pannóniától keletre fekvő barbaricumi területek sigillata forgalmának kérdésével több tanulmányban és monográfiában foglalkoztunk, legutóbb a dunakeszi anyag közlése kapcsán.6 Fontos megfigyeléseket tett Horváth Friderika a váci, valamint a Kompolt-kistéri leletek ismertetése során.7 Fentieken kívül újabb anyagokat közölt Gallina Zsolt Kecskemét-Belsőnyírről,8 Pető Mária Soroksárról9 és Rákoscsabáról,10 Hantos Zoltán és Veninger Péter Gödről,11 Szekeres Agnes Bácstopolyáról12 és Verusicsról,13 Vaday Andrea és Szekeres Ágnes Uj- hartyánból.14 Jelentősebb mennyiségű sigillatáról tesz említést Kulcsár Valéria Túráról15 és Wicker Erika Kiskunfélegyházáról.16 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 1 Ennek anyagát Horváth Friderika dolgozza fel, addig ld. HORVÁTH 2009. 102. 2 GABLER 2001b 119-138. 3 GABLER-VADAY1992. 83-160. 4 KULCSÁR-HORVÁTH 2002. 313-324. 5 HORVÁTH 2009. 102. 6 Ld. 2. jegyzetet 7 VADAY 1999.193 skk. 8 GALLINA 2000. 35-46. 9 PETŐ 1991a 223-236. 10 PETŐ 1991b 237-255. 11 HANTOS-VÉNINGER1996. 12 SZEKERES 1997-1998. 492-515. 13 SZEKERES-SZEKERES 1996. 14 VADAY-SZEKERES 2001. 239. 15 KULCSÁR 1997. 71. 16 WICKER 1992. 56. Az újabb leletanyagok is többnyire telepekről származnak. A korábban (1992) publikált leletek 111 szarmata telepen és 26 szarmata temetőben kerültek elő. Ez az arány a Cegléd és Abony környéki lelőhelyek esetében is hasonló, ahol a 13 lelőhely közül csak háromban tártak fel sírokat is (Abony 39. lh., 48. lh., 60. lh.). Még jobban eltolódik ez az arány a telepek irányába, ha a leletek darabszámát vesszük szemügyre. Korábban (1992) a szarmata területekről ismert 425 sigillata közül csak 33 került elő sírmellékletként, ami a leletek 7,2 %-ának felel meg. Ez az arány anyagunkban mindössze 1,6 %. Ennek ellenére a sírleletek csekély részesedése nem tekinthető kivételesnek a vizsgált területen, mivel ha a még publikálatlan üllői, a túrái, valamint a dunakeszi szarmata telepek anyagát a fenti 425 darabhoz hozzáadjuk (azaz 564 edényt), akkor a sírmellékletek aránya, a szarmata területek egészét tekintve is csak 3,4 % körüli értéket mutat. Abony határából már korábban is ismertünk három sigillata-lelőhelyet Dinnyés Istvánnak az 1980-as években végzett terepbejárásai révén,17 ezeken összesen 5 terra sigillata került elő. Ceglédet ezzel szemben csak egyszer említették korábban, mint sigillata lelőhelyet,18 így az itt közölt 166 sigillata jól mutatja, hogy a lelőhelyek száma és ennek az importált kerámiafajtának a mennyisége mennyire függ az adott terület kutatottságától, a nagy felületeken végzett feltárásoktól. A ceglédi-abonyi leletanyagok spektruma Dr.30 Dr.37 Dr.31 Dr.32 Tányér Drag. 33 Lud. V Vd Lud. V Tb ? Összesen Rheinzabemi áru 20 6 3 1 6 1 3 40 Westerndorf] áru 10 44 7 1 I 19 6 88 Rheinzabemi/ Westerndorf] 6 1 1 3 1 1 13 Pfaffenhofen i áru 1 11 1 13 Westemdorfi/ Pfaffenhofen i 1 12 1 2 7 2 25 Meghatározhatatlan 16 16 12 93 15 7 3 35 1 1 28 195 db l.ábra: A ceglédi-abonyi leletanyagok spektruma A Cegléd és Abony határában feltárt telepek sigillata-anyaga - összetételét tekintve - több szempontból is eltér a Barbaricum eddig megfigyelt spektrumától. Anyagunkban feltűnően magas a díszítetlen áru részesedése. A Pannóniától keletre fekvő területeken a dombordíszes edények aránya 78 %,19 nagyjából ennek felel meg a dunakeszi anyag összetétele is, ahol 96 a reliefdíszű és 26 a díszítetlen sigillaták száma. Anyagunkban ezzel szemben a „barbárok” által általában kedvelt dombordíszes edények aránya csak 54,1 %, tehát jóval kevesebb, mint az alföldi területeken. 17 GABLER-VADAY 1992. 98. 18 PÁRDUCZ 1931.125. 19 GABLER 2001b 125.
