Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Kovács Ágnes: AVK teleprészletek Abony határában
24 I Kovács Ágnes nalköteg indul, amelyet a bal szem mellett egy rövid, karcolt vonal zár le. Az orr tetején a jobb szem irányába egy rövid, hármas, ívelt vonalköteg indul, ezt is egy rövid karcolt vonal zárja le. A Kárpát-medence középső neolitikumának jellegzetes és különleges lelete az arcos edény, nincs középső neolit kultúra arcos edény nélkül. Az arcos edényeket a kutatás két nagy csoportra osztja.3 Az első típus az AVK-hoz köthető. Legfontosabb jellemzője a mi töredékünkön is megfigyelhető, karcolt, ívelt vonalakból álló, aszimmetrikus jel az orr fölött. Ez a szimbólum már az AVK 1. fázisában megtalálható, és feltűnik az AVK csoportjaiban is, Polgár-Ferenci-hát, Polgár-Nagy-Kasziba lelőhelyeken. A középső-késő neolitikum átmenetének időszakában (késő bükki kultúra), az Esztár-csoport lelőhelyein pedig ugyanez a szimbólum festve jelenik meg.4 A karcolt, ívelt vonalköteget nemcsak edényeken, hanem az AVK jellegzetes téglatestű, háromszög fejű idoljain is megtaláljuk, az idolok hátán kettős, karcolt, ívelt szalagok kísérik.5 Az aszimmetrikus szimbólummal kiegészített arcábrázolás legtöbbször nagy tárolóedényeken fordul elő, de gyakori a közepes méretű (20-50 cm magas) edényeken, nagyon ritka ugyanakkor az ennél kisebb edényeken. A mérettel ellentétben az AVK arcos edényeinél inkább a forma a meghatározó, szinte minden esetben hengeres nyakú edényen találjuk az arcábrázolást.6 7 Az Abony 8. lelőhelyen talált töredékünk sajnos túl kicsi az edény formájának meghatározásához, a nagyméretű emberi orr ugyanakkor arra utal, hogy valószínűleg nagy tárolóedény lehetett. Az orr fölött ábrázolt jellegzetes szimbólum egyértelműen az AVK arcos edényeinek köréhez kapcsolja. Legtökéletesebb párhuzamai a Füzesabony-Kettőshalom, Tarnaméra-Cselőháza, Sajószentpéter, Aggtelek—Ba- radla-barlang, Sarisské Michalány lelőhelyeken talált töredékek karcolt, ívelt szimbólumai.' Az abonyi lelet egyedi jellemzője, hogy feltűnően élethűen formázták meg az emberi orrot, és valószínűleg a szemeket is. A Raczky—Anders szerzőpáros az AVK aszimetrikus szimbólumát egy komplex szimbólumrendszer részeként értelmezte. A szimbólumot általában a női jellegek ábrázolása, az idolok hátán pedig a két ívelt szalag kíséri. Ez a szimbólumrendszer végig, ugyanabban a formában található meg az AVK és csoportjai teljes idején és területén. A jelentése tehát valószínűleg hosszú időn keresztül ugyanaz, méghozzá a mindennapi élet körén kívül, a vallási-ideológiai szférához kötődhet.8 3 KALICZ-KOÓS 2000.; RACZKY-ANDERS 2003. 4 KALICZ-KOÓS 2000. 19-21.; RACZKY-ANDERS 2003. 163. 5 KALICZ-KOÓS 2000.21.; RACZKY-ANDERS 2003.163. 6 KALICZ-KOÓS 2000. 19. 7 KALICZ-KOÓS 2000. 9. kép 1., 3., 4., 11. kép 4., 5., 13. kép 5. 8 RACZKY-ANDERS 2003. 163., 166. A Kárpát-medencei középső neolitikum másik jellegzetes arcos edény típusa a szakálháti kultúra M motívummal kiegészített arcos ábrázolásai.9 Érdemes megemlíteni, hogy ugyanezen a lelőhelyen, az AVK arcos töredéktől alig néhány méterre, a 27/A objektum gazdag szakálháti leletanyagában találtunk olyan töredékeket, amelyek egyértelműen szakálháti típusú arcos edényhez köthetőek. 1.2.4. Különleges agyagtárgyak Az Abony 8. lelőhely AVK leletei között három olyan agyagtárgyat találtunk, amelyek nem edények részletei. Ezek közé tartozik valószínűleg a 35. objektum előbb bemutatott töredéke (12. tábla 3.). A 35. számú objektum legérdekesebb lelete (14. tábla 6) egy sárga, finom, polírozott felületű, henger alakú, egyik végén kiszélesedő, másik vége fokozatosan összeszűkülő és behajló agyagtárgy. A perem mellett karcolt, vízszintes vonal fut körbe, ebből két függőleges, karcolt egyenes indul, az egyenesek között karcolt hullámvonallal. A tárgy oldalán hármas, karcolt vízszintes vonalköteg fut körbe. 1.3. A lelet anyag értékelése Az Abony 8. lelőhely AVK teleprészletének leletanyagát röviden egységes, zárt anyagként értékelhetjük, amelyet formák és díszítés tekintetében egyaránt az egyszerűség jellemez. Az anyagban található edényformák egyszerű csonkakúpos, bikónikus, ívelt oldalú típusok, magas csőtalpon ülő tálak, hosszúkás, fordított csonkakúpos fazekak, a nagyméretű, hengeres nyakú tárolóedények mind megfelelnek annak a formavilágnak, amelyet Kalicz Nándor és Makkay János 1977-es monográfiájukban az AVK klasszikus típusaiként azonosítottak.10 Az Abony 8. lelőhely AVK leletanyagában a csőtalpas tálak változatai közül csak egy típust tudtunk azonosítani, és hiányoznak a magas, hengeres nyakú palackok, és a kiöntős edények is. Természetesen előfordulhat, hogy néhány töredékünk ezekhez a típusokhoz tartozik, de a forma biztosan nem azonosítható. A kisméretű, finoman kidolgozott edényeket a Kalicz-Makkay szerzőpáros két típusba sorolta, megkülönböztették a kerek talpú, ívelt hasú, felülről négy- szögletes csészéket, illetve a fordított csonkakúpos vagy félgömbös kicsi edényeket.11 Az Abony 8. lelőhely anyagának jellegzetességeit követve ettől a felosztástól kissé eltértem, de alapvetően ebben az anyagban is ugyanazokról a formákról van szó. A fazekak cso9 KALICZ-KOÓS 2000. 18.; RACZKY-ANDERS 2003. 167. 10 KALICZ-MAKKAY 1977. 30-32. 11 KALICZ-MAKKAY 1977. 31-32.
