Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
164 I Gulyás Gyöngyi 2,3 cm széles bronzlemezek és két kerek alakú, 5,3 cm átmérőjű, koncentrikus körökkel díszített veret került elő (50. tábla 3-4.). A pántok, és a veretek anyaga teljesen eltér egymástól, így elképzelhető, hogy két különböző tárgy alkatrészei voltak. A lemezek hátoldalának elszíneződései és talán az egyik darabon levő furat alapján feltételezhető, hogy fatárgyra voltak felerősítve. A kerek alakú, domború veretek közepén egy-egy 0,4 cm hosszú, elkalapált fejű bronzszegecs látható. A félgömbös alakú szegecsfejeket sasszegekre ragasztották fel. Eredetileg talán valóban ládika alkatrészek voltak, de a sasszegek nyakának rövidsége miatt valószínű, hogy a másodlagosan felhasznált veretek egy vékonyabb falú tárgy díszei lehettek. A tárgy sírban elfoglalt helyét sajnos a bolygatás miatt nem ismerjük, így a tárgy szerepe is kérdéses. Fegyverek 1. Kard A 2. sírból egy 3,5 cm széles, kétélű kard pengetöredéke került elő, mindkét oldalán fahüvely maradványával (49. tábla 2). A kard típusát a kisméretű töredék alapján nem tudjuk meghatározni, viszont a kard felfüggesztésével kapcsolatban egy fontos tárgy is felszínre került a sírból. A 6,5 cm hosszú vastárgy, középső 1,4-2,3 cm széles része 5,2 cm hosszan derékszögben, 0,9 cm magasan kiemelkedik, majd mindkét vége felé elkeskenyedik (49. tábla 6). A kardhüvely függesztő füleként meghatározott tárgy mindkét vége - melyeket a fahüvelyhez kötöztek — hiányos. Kard függesztő fület a hazai szarmata leletanyagban nem ismerünk, de ábrázolásokon megtaláljuk őket. A monzai - 5. század elején készült - diptychonon a hun módra felövezett Aetius látható, akinek a bal oldalán lóg a függesztővei ellátott díszkardja.163 A bishapuri reliefen Philippus Arabs császárt (244-249) balteusszal ábrázolják, melyről bal oldalán egy függesztő füles kard lóg.164 A 25. sírban is találtak talán kardhoz (?) tartozó, lehasadt pengetöredékeket famaradvánnyal, illetve a 2. sírban talált függesztőhöz hasonló tárgy töredékét is (51. tábla 8., 11). Ennek a tárgynak a funkciója az eltérő alakja és a külső felületén levő bőrmaradvány miatt kérdéses. 2. Lándzsa Az antik írásos források a szarmaták jellegzetes fegyvereként említik meg a lándzsákat, de míg a római katonaság lándzsái között különbséget tesznek, addig a szarmatáknál csak contusxól szólnak.165 A hazai anyagban a 2-3. századtól egészen a hunkorig 163 BÓNA 1993. 215-216., 11. kép 164 NAGY 2004. 250., 34. kép 2. 165 VADAY 1989. 112.; VADAY et al. 1989. 108. megtalálhatók a döfő- és dobólándzsák is.166 A 104. bolygatott temetkezésből hengeres köpűvel ellátott, rombusz keresztmetszetű, domború pengéjű, 22,5 cm hosszú (eredetileg 23 cm) vas lándzsahegy került elő a jobb váll mellől (53. tábla 11). A lándzsahegy legnagyobb szélessége 4 cm, a törött köpű 7,2 cm hosszú. Ehhez hasonló lándzsahegy Kunszentmár- tonról,16' illetve Cegléd 4/3. lelőhelyről a 607. sírból ismert.168 A tárgy a Vaday Andrea által kidolgozott lándzsatipológia II. csoportjába tartozik, felületén nem figyelhető meg középborda, a köpű hengerszerű- en a pengetőig nyúlik.169 Edénymelléklet a sírokban A 19 temetkezés közül csak a 27. férfi sírjában bontottak ki a bokacsontok között egy korongolt, szürke, erősen kopott, ívelten kihajló peremű, talpkorongos, nyomott gömbtestű edényt (52. tábla 4). A sír betöltéséből még egy szürke, kopott oldal-, illetve a 4. férfi sír földjéből kézzel formált fazékhoz tartozó, apró oldaltöredékek kerültek elő. E két utóbbi kerámiatöredék valószínűleg a bolygatás során kerülhetett a sírföldbe. Az edény párhuzamait 2-4. századi lelőhelyekről, többek között Hajdúdorog-Szállásföldekről, Szentes-Jaksorról az 5. sírból, Csongrád-Tömörkény- ről, Csongrád-Sintértelepről és Törökszentmiklós, Surján-Újtelepről a 79. sírból ismerjük.170 171 A temetőrészlet keltezése A sírokból előkerült leletek alapján a temetőrészlet használta a 2. század közepétől/végétől kezdődhetett meg. A szögletes és félkörös fejű övcsatok, a hurkos- kampós végű fülbevalók, a bikónikus üveggyöngyök, illetve a lemezrátétes fibulák alapján a temető a 3. század végéig lehetett használatban. IV Cegléd 4/12. lelőhely, „B” temető (Bába- Molnár-dűlő) 171 2006-ban a 4-es számú főút nyomvonalán (76+350- 76+500 km szelvények között) fekvő lelőhelyen 2.296 m2 területen végeztek megelőző feltárást. Az egykori érkanyarulat belső, D-i alacsony magaspartján a 102 településobjektum (szarmata, Árpád-kori) mellett 12 166 VADAY 1989. 113. 167 VADAY 1989. T. 66. 5. 168 A Cegléd 4/3. lelőhely 607. sírjában is a jobb váll mellett feküdt a lándzsahegy. 169 VADAY 1989.113. 170 1STVÁNOVITS 1990. XIV. t. 4.; PÁRDUCZ 1950. LIX. t. 15., CXXV. t. 1., CXXV. t. 8.; VADAY 1985. Abb. 10. 4. 171 Az antropológiai anyag a CKM-ban a 2006.12.1-14, a leletanyag a 2006.2.1.1-2006.2.283.2. ltsz. alatt található meg.
