Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)

Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén

152 I Gulyás Gyöngyi

pú rövid hasáb alakú üveggyöngy (40. tábla 9). 2. Vas vödör alakú csüngő kerek fenék- és hengeres oldallemeze, a kétoldalt levált fül nyomaival (40. tábla 10).

A sírt egy 44-54 cm széles, 12-14 cm mély, egyenesen szűkülő falú, enyhén ívelt aljú, humuszos betöltésű árok veszi körbe, melynek DK-i része a feltárási területen kívül esett.

41. sír (S-54) és 41. körárok (S-55)

Feldúlt körárkos sír. ENy-i végén lekerekített sarkú téglalap alakú gödör, melynek DK-i részére ásták a rablógödröt. Sírgödör H.: 250 cm, Sz.: 78-82 cm. A sír DK-i részében nő rossz megtartású vázrészei. A koponyán és az egyik alkarcsonton patinanyomok. A sírgödör tájolása: DDK 164° (37. tábla 3).

Leletek: A sír betöltéséből. 1. Kéttagú, erősprofilú, magas tűtartójú ezüstfibula félkör alakú, trapéz keresztmetszetű, középső sávjában beütött zeg-zug vonallal díszített kengyellel. A díszítés a kengyel középső részén lekopott. A kengyel rugós végénél két bemélyített vonal között kétoldali bevágással díszített tag. A rugó hiányzik, a tű egy része letört (40. tábla 11). 2. Kéttagú, aláhajlított lábú bronzfibula körszelet metszetű, lábfelőli vége felé elkeskenyedő kengyellel. A tűtartó baloldali perem része sérült, a tű hiányzik. A tűtartó elkeskenyedő végét háromszor tekerték a kengyel és a láb közötti részre (40. tábla 12).

3. Téglalap alakú, összehajtott lemezből készített bronz szíjvég (?), melyet két szegeccsel erősítettek össze (40. tábla 13). 4. Szabálytalan alakú vékony bronzlemez töredék szegecslyuk (?) részletével. 5. 5. Felső részén lekerekített kúp alakú, vékony lemez-'ből készült vascsengő (40. tábla 14).

6. 3 db gömb alakú, fekete inkrusztált üveggyöngy. Az egyiken fehér, a másikon sárga, a harmadikon piros egymást keresztező vonaldísz (40. tábla 15). 7. 2 db téglalap alapú hasáb alakú, lecsiszolt sarkú, lapos karneolgyöngy (40. tábla 16). 8. 7 db piros lapított gömb, 8 db zöld gömb, 4 db fehér lapított gömb, 2 db piros rövid henger, 4 db fehér rövid henger, 3 db piros négyszög alapú hasáb, 7 db zöld hatszög alapú hasáb, 2 db piros gömb alakú üveggyöngy (40. t. 17). A sírban két neolit edényhez tartozó oldaltöredék.

A sírt egy 65-85 cm széles, 24-26 cm mély, íveken szűkülő falú, enyhén ívelt aljú, humuszos betöltésű körárok veszi körbe. Az árok külső átmérője 10,2 m (E-D) és 9,75 m (K-Ny); belső átmérője 8,4 m (É-D) és 8 m (K-Ny). A DK-i oldalán nyitott árok bejárata 140-170 cm széles és mindkét vége lekerekített. A körárokból neolit oldaltöredékek. 43

43. sír (S-58) és 43. körárok (S-59)

Feldúlt körárkos sír. Lekerekített sarkú téglalap alakú gödör, melynek ÉK-i oldalára ásták a rablógödröt. Sírgödör H.: 183 cm, Sz.: 69-79 cm. A sírban - a leletek alapján - női vázhoz tartozó, apró csonttöredékek. A sírgödör tájolása: DDK 159° (37. tábla 4).

A sír földjéből előkerült leletek eltűntek, az objektumlapon 6 db ép, 2 db törött üveggyöngy és egy vaskés három töredéke van feltüntetve.

A sírt egy 95-125 cm széles, 60-63 cm mély, É-i részén lépcsős oldalú, ívelt aljú, máshol egyenesen szűkülő falú, enyhén ívelt aljú, humuszos betöltésű körárok veszi körbe. Az árok külső átmérője 12,75 m (É-D) és 12,5 m (K-Ny); belső átmérője 10,85 m (É-D) és 10,4 m (K-Ny). A D-i oldalán nyitott árok bejárata 95 cm széles és mindkét vége lekerekített. A körárokban a neolit edénytöredékek mellett egy téglaszínű edény, ovális metszetű szalagfül töredékt, illetve egy agancseszköz. Az agancseszköz felső harmadában ovális alakú furat (41. tábla 1).

49. árokrészlet (S-68)

90-100 cm széles, egyenesen szűkülő falú, egyenes aljú, 45-79 cm mély, humuszos betöltésű körárok D-i ívének részlete. Az árok külső átmérője kb. 12 m (K-Ny). A D-i oldalán nyitott körárok bejárata 100 cm széles és mindkét vége lekerekített. A sír valószínűleg a feltárási területen kívül esik. Az árokban újkőkori kerámiatöredékek.

50. sír (S-69) és 50. körárok (S-69)

Feldúlt körárkos sír. Lekerekített sarkú téglalap alakú gödör. Sírgödör H.: 190 cm, Sz.: 63-65 cm. A sír egészére ásott rablógödör a nyesési szinttől 25-30 cm-re rajzolódott ki. Az erősen hiányos, rossz megtartású csontvázból csak a két combcsont volt az eredeti helyén. A sírgödör tájolása: DDK 172° (37. tábla 5).

Leletek: 1. Mellkas helyén, másodlagos helyen félkörös fejű bronz térdfibula, a fejlemez külső és belső szélén beütött zeg-zug vonaldísz, tűje hiányzik (41. tábla 2). 2. Combcsontok között vaskés pengető és nyélrésze, a nyélnyúlványon átrozsdásodott fanyél maradványával (41. tábla 3). 3. A sír betöltéséből közel félkör alakú, két lemezből álló lapos vastárgy. A két lemez a szélén van összeerősítve, az egyik lapon textillenyomat (41. tábla 4).

A sírt egy 72-105 cm széles, 45-50 cm mély, íveken szűkülő falú, lépcsős aljú, humuszos betöltésű körárok veszi körbe. Az árok külső átmérője 8,6 m (E-D) és 8,2 m (K-Ny); belső átmérője 7 m (É-D) és 6,45 m (K-Ny). A D-i oldalán nyitott árok bejárata 75 cm széles és mindkét vége lekerekített. Az árok betöltésében egy neolit és egy korongok szürke hombár (?) erősen kopott oldaltöredékt.

52. sír (S-72)

Feldúlt sír. Lekerekített sarkú téglalap alakú gödör. Sírgödör H.: 305 cm, Sz.: 108-137 cm. A sír betöltésében egy-két csontdarab. A sírgödör tájolása: DDNy 183° (38. tábla 1).

Leletek: 1. Kisméretű, ívek hátú, középső nyélállású vaskés penge és nyélnyúlványának töredéke, a nyéltüskén fanyél, a pengén bőrtok maradványával (41. tábla 5). 2. Drag. 31-es vagy 32-es formájú tányér perem- és talpgyűrűs fenéktöredéke. A késő Antoninus-Severus kori tányér a rheinzaberni műhelyben készük (41. tábla 6). A sír földjében neolit cserepek.