Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)

Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén

134 Gulyás Gyöngyi vörös zománcbetétes rész köti össze. Középen kerek alakú bronztag, a körülötte levő rekeszekben vörös zománcma­radvánnyal {29. tábla 7). 3. A korongfibulától néhány cm-re magas tűtartójú, bronz számszeríj fibula, félkör keresztmet­szetű kengyelének közepén szögletes tagolással. Tűtartója derékszögben kapcsolódik a kengyelhez. A láb végén gomb és bordadísz {29. tábla 8). 4. Jobb kulcscsonton kéttagú, alsóhúros, aláhajlított, hosszú lábú bronzfibula félköríves keresztmetszetű kengyellel. A tűtartó elvékonyodó huzalja háromszor tekeredik a láb és a kengyel közé. A lábon két- két vízszintesen bekarcolt vonal- és félkör alakú díszítés. A tű és a tűszerkezet vas, a tűszerkezeten textilmaradvány {30. tábla 1.). 5. Közvetlen az állkapocs alatt nyakék gyön­gyei: 20 db téglalap alapú, hasáb alakú, lecsapott sarkú karneolgyöngy {30. tábla 2). 6. Mellkas helyén, másodlagos helyzetben a nyakék vagy/és ruha nyak kivarrása (157 db): 33 db zöld hatszög alapú hasáb, 44 db piros rúd, gömb, 42 db narancssárga gömb, 35 db fehér gömb, hengerszelet és 1 db hordó alakú üveggyöngy {30. tábla 3.). 7. Mellkason, bolygatott helyzetben, jobb (?) karék tartozékai: 1 db hordó alakú kalcium-, 2 db gömb alakú millefiori gyöngy {30. tábla 47). Az egyik millefiori gyöngy belsejében vasmaradvány. 8. Bal alkar körül 1 db fehér gömb, 1 db egymást keresztező fehér vonalakkal díszített, fekete inkrusztált gömb, 2 db gömb alakú millefiori üveggyöngy (30. t. 5). 9. Bal alkarnál kampós végű bronztű töredék {30. tábla 6). 10. Bal alkar külső íve mellett, másodlagos helyzetben (?) korongolt, szürkésbarna, bikónikus orsógomb fele {30. tábla 77). 11. Láb­szárakon nadrágalj kivarrása (587 db gyöngy) 32x42 cm-es felületen. 166 db piros rúd, gömb, 181 db fehér gömb, hen­gerszelet, henger, 117 db zöld hatszög alapú hasáb, 123 db narancssárga gömb alakú üveggyöngy {30. tábla 87). 12. Jobb boka mellett korongolt, kopott, barbotin díszes, meredek falú tál {30. tábla 107). 13. A lábvégektől ENy-ra ívelt hátú, középső nyélállású vaskés fanyél- és bőrtok maradvánnyal. A penge és a nyéltüske vége hiányzik {30. tábla 97). A sírt a 60-110 cm széles, íveken szűkülő falú, enyhén ívelt aljú, humuszos betöltésű, 19-50 cm mély 74. körárok veszi körbe. Külső átmérője 10,5 m (É-D) és 10 m (K- Ny); belső átmérője 8,7 m (É-D) és 8,2 m (K-Ny). A DK-i irányba nyitott árok 50-75 cm széles bejáratának mindkét vége lekerekített. 75. sír és 76. árokkeret Feldúlt árokkeretes sír. Hosszúkás, lekerekített sarkú téglalap alakú, egyenesen szűkülő falú, enyhén ívelt aljú gödör, melyre DK-i irányból kb. 1 m széles rablógödröt ástak. Sírgödör H.: 320 cm, Sz.: 100-105 cm, M.: 73-81 cm. A sírban felnőtt hosszúcsont töredékei. Az EK-i sír­fal mellett, 63-76 cm mélyen, 125 cm hosszan, 25-65 cm szélességben összefüggő koporsómaradvány. A sírgödör tájolása: D-É {14. tábla 17). Leletek: 1. A sír közepén egyenes hátú, középső nyél­állású vaskés penge- és nyéltüske töredéke fanyél maradvá­nyával. A pengén bőrtok maradványa {31. tábla 1.). 2. A sír közepén erősen korrodálódott, alsóhúros vasfibula, félkör keresztmetszetű kengyellel, tűszerkezete alatt vasrozsdá­val átitatott textilmaradvánnyal {31. tábla 2.). 3. A lábak végénél kézzel formált, szürkésbarna, koromfoltos germán edény {31. tábla 37). 4. A sírföldből 1 db narancssárga, négy­zet alapú hasáb alakú üveggyöngy {31. tábla 47). A sírt a 77-150 cm széles, egyenesen szűkülő falú, eny­hén ívelt aljú, humuszos betöltésű, 45-64 cm széles, zárt 76. körárok veszi körbe. Külső átmérője 12,5 m (E-D) és 10 m (K-Ny); belső átmérője 10,9 m (É-D) és 7,6 m (K- Ny). Az árok K-i ívéből kézzel formált, narancssárga, ége­tési hibás fazék ívelt oldaltöredéke.. 77. sír és 69. körárok Feldúlt körárkos sír. Lekerekített sarkú téglalap alakú, egyenesen szűkülő falú, enyhén ívelt aljú gödör, melynek DK-i felére rablógödröt ástak. Sírgödör H.: 320 cm, Sz.: 120-125 cm, M.: 80-90 cm. A sír DK-i végében, 41-72 cm mélységben 30-60 év közötti egyén rossz megtartású ko­ponya-, medence- és hosszúcsontjai. A sírgödör tájolása: DDK 166° {14. tábla 27). Leletek: 1. A bolygatott bal (?) felkarcsont mellől két­tagú, alsóhúros, hosszú rugótekercses, lemezes kengyelű bronzfibula. A tűtartó elkeskenyedő huzalját háromszor tekerték fel a láb és a kengyel találkozásához. A rugótartó lapocska vasból készült {31. tábla 5.). 2. A bolygatott jobb (?) combcsont felső íve mellől piros, kék és zöld betétekkel díszített, fekete inkrusztált üveggyöngy {31. tábla 77). 3. A sírföldből lemezes testű, lapos, mindkét vége felé kiszé­lesedő, négyzet keresztmetszetű, deformálódott bronzkar­perec {31. tábla 67). 4. A sír É-i végéből westerndorfi vagy pfaffenhofeni műhelyben készített Drag. 33-as csésze leha­sadt peremtöredékex {31. tábla 87). A sírt a 85-115 cm széles, egyenesen szűkülő falú, eny­hén ívelt aljú, humuszos betöltésű, 35-60 cm mély 69. kör­árok veszi körbe, melynek É-i íve a feltárási területen kívül esik. Az árok K-i íve 20 cm-rel mélyebb. Külső átmérője 12,2 m (K-Ny), belső átmérője 10,2 m (K-Ny). A DK-i irányba nyitott árok 85-115 cm széles bejáratának mindkét vége lekerekített. 79. sír és 78. körárok Feldúlt körárkos sír. Lekerekített sarkú téglalap alakú, egyenesen szűkülő falú, egyenes aljú gödör, É-i végén új­kori beásással. Sírgödör H.: 250 cm, Sz.: 90-95 cm, M.: 58-66 cm. A sírban nő hosszúcsontjai és alsó állkapcsa. A sírgödör tájolása: DDK 170° {13. tábla 37). Lelet: A sír közepén gömb alakú kalcedon gyöngy töre­déke {31. tábla 10). A sírt az 50-85 cm széles, egyenesen szűkülő falú, eny­hén ívelt aljú, humuszos betöltésű, 8-28 cm mély 78. kör­árok veszi körbe, melynek É-i ívét újkori beásás bolygatta meg. Külső átmérője 8,9 m (É-D) és 8 m (K-Ny); belső átmérője 7,6 m (É-D) és 6,7 m (K-Ny). A DK-i irányba nyitott árok 130-150 cm széles bejáratának mindkét vége

Next

/
Thumbnails
Contents