Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)

Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén

SZARMATA TEMETKEZÉSEK ABONY ÉS CEGLÉD KÖRNYÉKÉN GULYÁS GYÖNGYI 125 Abony közigazgatási területén belül közel 75 régésze­ti lelőhelyről tudunk, melyek elsősorban az 1950-es évek és a 2006 közötti terepbejárások, megelőző fel­tárások vagy leletmentések során váltak ismertté. Az ismert lelőhelyek felén szarmata (2-5. század) lelet­anyag is előkerült. A településnyomok kerámiaanyaga mellett azonban csak néhány temetőrészletről van tu­domásunk Abony területén. 1977-ben Benkő Zsuzsa a Fábián-tanya és a Ságvári Endre Tsz. sertéstelepe közötti magaslaton (Abony 29. lh.) összesen 9 sírt tárt fel, melyek közül öt bizonyult szarmatának.1 Az elő­ző lelőhelytől 300-400 m-re, DNy-ra, a szolnoki út D-i oldalán (Abony 30. lh.) homokbányászás során az 1950-es és 60-as években csontvázas sírokat találtak. A 2-3. századi temetőrészlet leletanyaga összekevere­dett, a tárgyakat ma már nem lehet sírokhoz kötni.2 Korszakunkhoz tartozó sír vagy sírok kerültek még elő a Bolháspart-dűlő területéről, melyről Márton Lajos tudósít.3 2004-ben az Abony 36. lelőhelyen a Wienerberger Téglaipari Gyár új agyagbányájának megnyitásakor egy „magányos” szarmata sír is felszínre került. A le­lőhelytől 150-400 m-re NyDNy-ra őskori, szarmata és késő szarmata (Abony 72. lh.), illetve ENy-ra és Ny-ra kb. 1200 m-re még két, hasonló korú lelőhe­lyet (Abony 67. és Abony 69. lh.) dokumentáltunk. A kisebb-nagyobb kiterjedésű lelőhelyek késő szarmata temető létét is feltételezik, melynek talán az agyagbá­nyában előkerült sír is a része. 2003 és 2006 között az Abonyt elkerülő út és a 4. sz. főút ceglédi szakaszának szélesítését megelőző ré­gészeti feltárások során újabb lelőhelyekkel bővült az ismert szarmata temetkezések sora. Jelen tanulmány az útépítéseket megelőző feltárások, illetve az agyag­bányában előkerült ásatások során feltárt 112 szar­mata temetkezéssel foglalkozik, melyek közül 104 sír 1 A 9. sír 1. századi, a 3., 4., 5. és 6. sírok 3. századiak, Ceglédi Kossuth Múzeum (továbbiakban CKM)CKM 79.2.1-16., 21-52.; DINNYÉS 1980a 45-62. 2 DINNYÉS 1980a 62-69. 3 „Igen keskeny, csúcsba futó végén kis kampóval ellátott szíjvég”, „keskeny, csuklós, lemezes, négyszögű csat” és egy végeinél megvasta­godó arany karperec került elő. A karperec valószínűleg népvándorlás kori, így biztos, hogy nem egy sír leleteiről lehet szó DINNYÉS 1980a 72.; MÁRTON 1910.188. temetőrészletekből, további 8 temetkezés település objektumok között, „magányosan” került felszínre. Az alábbiakban a temetőrészleteket, illetve a te­lepüléseken előkerült sírokat külön fejezetben tár­gyaljuk, melyekben részletesen kitérünk a temetők szerkezetére, a temetkezési szokásokra, a viseleti és használati tárgyakra, illetve a sírokba helyezett edény mellékletekre. A tanulmány végén részletesebben foglalkozunk a sírrablásokkal kapcsolatos megfigye­léseinkkel is.4 5 1. Abony 39. lelőhely (Tatárhdnyds-dűlő)5 Az 57 sírból álló temetőrészlet az Abonyt elkerülő útszakasz építése során (83+300-84+810 km szelvé­nyek között) 2003/2004-ben, a Kis Mihály-tóba tor­koló ér É-i partján, az ÉK-en egykor vizenyős mélye­déssel határolt magaslaton került elő. A feltárt 9.779 m2-nyi területen a szarmata temetőrészlet mellett a temetőnél korábbi6 és későbbi szarmata település né­hány gödrét, illetve újkori objektumokat is feltártunk. A szarmata településobjektumok a lelőhely D-i részén helyezkedtek el.7 2. sír Feldúlt sír. Lekerekített sarkú téglalap alakú, egyene­sen szűkülő falú, egyenes aljú sírgödör, melynek DK-i vé­gére egy 45x65 cm-es rablóaknát ástak. Sírgödör H.: 185 cm, Sz.: 64 cm, M.: 31-33 cm.8 A sírgödörben 10 évesnél idősebb gyermek igen rossz megtartású hosszúcsontjai (jobb kar- és mindkét lábszárcsont) eredeti helyükön. A sírgödör és a váz tájolása: DK 144° (1. tábla 1.). Leletek: 1. A mellkas helyén egytagú, lemezes kengye­4 A sírok közlésének átengedéséért Kovács Ágnesnek, Kalácska Ró- bertnek, Rajna Andrásnak, Polgár Zoltánnak, Marton Tibornak és Hansel Balázsnak, a rajzok elkészítéséért Czigléczki Tibornak, Fodor Péternek és Barta Gábornak tartozom köszönettel. Az antropológiai vizsgálatokat Kővári Ivett végezte. Hasznos tanácsaiért Dinnyés István­nak tartozom köszönettel. 5 Az embertani anyag a CKM-ban 2006.16.1-43. ltsz. alatt, a leletek a 2004.4.1.1-2004.4.71.1. ltsz. alatt találhatók meg. 6 Az objektumok kapcsolatát a szuperpozíciók alapján lehetett megha­tározni, azok betöltéséből korhatározó leletanyag nem került elő. 7 DINNYÉS et al. 2004.153.; GULYÁS 2005.164. 8 A felszín alatt 40-50 cm mélyen rajzolódtak ki a sírfoltok. Az objek­tumok mélységeit a nyesési szinttől mérve adjuk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents