Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Rajna András: Az Abony 49. lelőhely protoboleráz-kori leletei és interpretációs lehetőségei
legkorábbi feltűnését, a Bodrogkeresztúr-kultúra utáni időszakra tette,92 s ebből azt a következtetést vonta le, hogy a Furchenstich nyugati eredetű. Az Alföld területén megjelenő Furchenstich anyag, tehát csak a Protoboleráz-horizontra jellemző a rézkorban, a vele együtt megjelenő formakincs pedig a korábbi időszakoktól jelentősen eltér, így a horizont elkülönítése sem olyan problematikus az Alföld esetében. 104 I Rajna András 1 .Abony 36,2.Abony 49.,3.Budapest Xl.ker.,4.Budapést XXII.ker.,5.Cegléd, 6.Csongrád-Bokros,7.Csongrád-105,8.Diinakeszi,9.Felsőgöd, 10.Gyöngyöshalász-Encspuszta,11. Hatvan, 12. Kengyel .13. Kompolt-kistér, 14. Letkés 15.Mezökeresztes,16.Plilismarót-Basaharc,17.Tiszaföldvár-Téglagyár, 18,Szeged 4. térkép'. Protoboleráz lelőhelyek a Duna-Tisza közén A helyzetet tovább árnyalja, hogy az Alföldön a Furchenstich díszítésű edényekkel kapcsolatban bebizonyosodott, hogy azok nem nyugati importból származnak, hanem helyi agyagból, helyben készült edényekre nyilvánvalóan helyben rátett díszítések.93 Ez a tény alátámasztani látszik Ruttkay azon véleményét, hogy a nyugati Furchenstich-kör keleti szélén lévő „kevert-csoport” exportálja a díszítéstechnikát a Kárpát-medencei régióba.94 Tehát a korábbi nézettel ellentétben a Furchenstich díszítésű edények nem import díszkerámiaként jelennek meg az Alföldön, hanem azok helyi fazekasok termékei. A szakirodalomban is felmerült igen fontos kérdések, melyek megválaszolása a vizsgált területen, a középső rézkor végi átmeneti időszak megismerése miatt fontosak: 1. Mi a protobolerázi típusú anyagot készítő csoportok, helyes elnevezése? Tarthatjuk az anyag alapján a csoportot egységes kultúrának, vagy helyesebb a horizont/időszak elnevezés? 2. Melyek az összetevői a Duna-Tisza közén a középső rézkor végén megjelenő anyagnak, s annak mi a viszonya a területet korábban uraló kultúrákkal? 3. Milyen feltérképezhető kapcsolatrendszer alakult ki az időszakban a Duna-Tisza közén megjelenő népesség és a körülötte lévő területek között? 92 HORVÁTH 1994. 100. 93 HORVÁTH 1994. 94 RUTTKAY 1988. 4. A leletek alapján tekinthetjük-e egy egységes csoport uralma alatt álló területnek a korábban leletek alapján kevéssé ismert Duna-Tisza közötti régiót, a teljes protobolerázi anyagi kultúrát megjelenítő időszakban? 5. Melyek a kronológia alapján a területileg és formakincsben is egységesebb Boleráz-Baden- időszak kialakításában a középső rézkor időszakára keltezhető, jelenségek és mi az anyagi kultúra szerepe? Vagyis a protobolerázi anyag tekinthető-e - nemcsak nevében - a badenizálódás lépcsőfokának? A tárgytípusokat tekintve a Duna-Tisza-közén megjelenő anyag hordozza mind a helyi, mind a nyugati valamint keleti elemeket. Megtalálható benne a nyugati Furchenstich-körre jellemző alacsony csésze. A csésze formájában, a díszítés zónáit tekintve mindenben kapcsolható a Retz-Gajary-típusú anyaghoz, azonban a díszítésminta a helyenként nem az ottani általános típusokat tükrözi, hanem egyedi elemeket is felhasznál, (1. tábla 3.) vagy a korábban ismert mintákat variálja. A kis csésze, mint vezérlelet szerepel a Furchenstich-időszakban, tulajdonképpen ez a tárgytípus az egyik olyan, amelynek kapcsán feltételezhetnénk, hogy az egész kör egy egységes kultúra, és a díszítések helyi variációkat mutatnak. Ennek a gondolatmenetnek a folytatásaként, a csésze megjelenése a Duna-Tisza közén a környező területekről, elsősorban a Dunántúlról származó import kellene, hogy legyen. Azonban az újabb eredmények azt tükrözik, hogy a Dunától keletre eső területeken feltűnő forma gyökerei valóban a nyugati területeken keresendőek, de a csészék helyi agyagból készülnek, gyakran a korábbi díszítőmintákat felhasználva, átvéve, átalakítva. A területen megjelenő bögre típusoknál, már nem minden változatnál általános a forma nyugati eredete. A tulipán alakú bögre kapcsán Horváth László András vizsgálata alapján95 nyugati-, Furchenstich-körbe tartozó előzményeket kell sejtenünk. A félgömbös formájú edények igen nagy számban jelennek meg a Duna-Tisza közi anyagban, eredetük egyértelműen keleti irányba mutat,96 97 ahol a típus hasonlóan széles méretbeli skálán jelentkezik (bögrék, tálak). A korsókról Kalicz Nándor állapította meg, hogy azok formái nyugati eredetűnek tekinthetőek,9' azonban a Dunától keletre eső régióban a korsók nem kizárólag szalagfüles formában jelennek meg, az edények teste hasonló a szalagfüles példákhoz, de esetenként alagútfül kerül rájuk. A táltípusok közül az időszakra jellemző, karakterisztikus forma, az éles hasi törésvonalú tál, mely az Abony 49. lelőhely esetében a legnagyobb számban előforduló lelet. Maga a típus a protobolerázi anyagban általános, leletei előkerültek a Kárpát95 HORVÁTH-SIMON 2003.137. 96 ROMÁN 1971. 97 KALICZ 2001.
