Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Rajna András: Az Abony 49. lelőhely protoboleráz-kori leletei és interpretációs lehetőségei
100 Rajna András III.A.: A fültípusok egyik változata a perem és a váll között húzódó szalagfüllel készül (6. tábla 2-4.; 7. tábla 1.), mely néha a perem fölé nyúlik (7. tábla 2.). III. B.: A korsók másik típusát képviseli a rövid alag- útfüles változat, amely vagy a nyakon (7. tábla 3.), vagy a peremből kiindulva kerül elhelyezésre (7. tábla 4). 4. kép: peremből kiinduló alagútfül 5. kép\ alagútfül a nyakon Mindkét alagútfüles változat létezik egy- (7. tábla 5.) és kétfüles (7. tábla 4) variációban is. A korsók magyarországi lelőhelyekről viszonylag nagy számban ismertek, az egész protobolerázi horizontot tekintve általános formának tarthatjuk. Nagy mennyiségben kerültek elő a szalagfüles variációk Letkésről,36 Keszthely-Fenékpusztáról, PécsbagotárólA Ezek a típusok Kalicz véleménye szerint Nyugatról a Furchenstich-körből érkeztek.38 Szűkülő hosszú nyakú, de fül nélküli korsókat közöl Horváth, Za- laegerszeg-Andráshida39 lelőhelyről a Furchenstich- időszakból, amely típusok eddig a Duna-Tisza közéről ismeretlenek. A peremből kiinduló és a nyakon 36 KALICZ 1973. Abb. 18.: 2.; KALICZ 1980. Abb. 11.: 7-8.; KALICZ 1991. Abb. 11.: 3., 5-10., 13.; KALICZ 2001. Abb. 6.: 6., 8. 37 KALICZ 2001. Abb. 1.: 11-13.; 15: 1., 3. 38 KALICZ 1973. Abb. 6.: 1., 5.; KALICZ 2001. 399. 39 HORVÁTH-SIMON 2003. Abb. 29.: 1-2. elhelyezett alagútfül párhuzamait megtalálhatjuk Romániában,40 de a 7. tábla 4. edénye alapján a helyi, Bodrogkeresztúr-kultúrából való eredeztetést sem zárhatjuk ki. IV. Tálak IV.A.: A legkarakterisztikusabb forma az éles hasi törésvonalú, vagy bikónikus testű kihajló peremű, vagy „svédsisak alakú” tál (8. tábla 1-4). 6. kép\ tál éles hasi törésvonala Ez a forma a Protoboleráz-időszakban mind a Dunántúlon, mind az Alföldön megvan, ismerjük Keszthely-Fenékpuszta I,41 Keszthely-Fenékpuszta IV,42 Pécsbagota,43 Mözs,44 Kompolt-Kistéri-Tanya,45 Battonya-Georgievics-Tanya46 lelőhelyekről. Magyar- országon kívül ismert Szlovéniából és Horvátországból is. A Kárpát-medencében már a Furchenstich- kultúra idején megjelenik, ezt példázza Bak-Felrétbak lelőhely.47 Romániában48 több lelőhelyről is ismert ez a forma. A perem alatt több esetben is kannelúrával díszítik az edényt49 50 ez a jelenség az Abony 49. lelőhelyen nem fordul elő, Kalicz ezt a díszítésfajtát, a Boleráz előfutárának tekinti. A táltípus megjelenése kapcsán pedig egy erőteljes déli kapcsolathullámot feltételez a Protoboleráz-időszakban.so 40 ROMAN 1971. Abb. 6.: 74., Tafel XXVI. 3. 41 KALICZ 1973. Abb. 11.: 6. 42 KALICZ 1973. Abb. 14.: 7., 9. 43 KALICZ 1969-70. Taf. III. 8-10.; VI. 1., 4., 9-11.; VII. 8. 44 KALICZ 1973. Abb. 17.: 8. 45 BÁNFFY et al. 1997. Abb. 10: 2., 8., 10. 46 BONDÁR et al. 1998. Abb. 8: 1. 47 HORVÁTH 1990. Abb. 4., 5. 48 ROMAN 1971. Abb. 18.: 1-14. 49 KALICZ 2001. Abb 9.: 14., 15.; 12.:1. 50 KALICZ 2001. 399.
