Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - I. A lelőhely elhelyezkedése és kutatástörténet - II. A feltárt lelőhely ismertetése objektumonként

68. kép: G/23, szelv. kerámiája. 1. Tűzdelt festett edény. 2. Kézzelformált edényfül (déli fele). 3. Agyagnehezék. meg. Teljes h: 11 m. Leágazás nincs belőle. Falszerkezet: egysoros, apró kövekből álló. Falszél: 60 cm. Jelentkezési szint -5 -10 cm. I. helyiség: (H/3., 4., 4a., 6. szelvény.) Épület nyu­gati felében egy nagy, osztatlan belső terű, téglalap alakú helyiség, közepén oszloppal, talán belső udvar. Az 1-2-9-4. falak határolják. Mérete: 5, 25x10, 25 m. Valószínűleg volt a déli egyharmad résznél egy patics válaszfal. Padlószint többféle is található benne. Déli felében (H/4a. szelv.) lapos járólapok (82. kép/l). Kőlapok egy 3, 5x2 méteres felületen az 1. ásónyomban. Tőle északra a H/4, szelvényben döngölt fekete agyagpadló (-38 cm-nél). Mind a fekete padlóra, mind a járólapokra rádőlt leg­felül egy paticsfal. Helyenként egy tömbben meg van a patics (H/4-4a alatt 5-20 cm között). Paticssáv K-Ny-i szé­lessége 3 méter, majd a 4. faltól keletre még kb. 5 méter hosszan megy, de csak egy vékony csíkban. E-D irányban is 2-3 méter széles. Rajta kőomladék. Belső leégett agyag válaszfal lehetett. Oszlop a helyiség közepén: pillér talapzat a H/4, szel­vényben, átm: 1,1 m (-5 cm-nél jelentkezett). Sárga agyagba rakott nagy kövekből áll, jól megépítve (83. kép/l). Döngölt padlószint elbontása után korábbi cölöpszer­kezetes építmény alapárkai kerültek elő (-43 cm). A járólapok alá is bemegy a gerendanyom. A helyiség DK-i fele alatt további kora római objektumok, göd­rök, gödörházak. Helyiség északi felében (H/6, szelv.) nincs döngölt padló, csak köves fekete betöltés. 38 Van benne egy téglákból kirakott kemence, esetleg kőboltozattal (91. kép/1-3). 1, lxl, 3 m. -40 cm-nél jelentkezik. Égett, kormos tegulákból áll: alul 4, szélén 8-10 db, benne kőhalom. Belső mélység 20 cm. Lelet: érem a H/6, szelvény kemencéjének kövei kö­zött: Constantinus 318-319. 3. fal: H/2-3, szelv. közötti tanúfal alatt. E-D irányú, de nem egyezik meg a kőépület többi falával. H/2, szelv. falával alkot sarkot s fut észak felé, valószínűleg az 1. falig (de nincs meg a falsarok). 4 méter hosszú, ebből 0, 5 méter a valódi fal., a 1, 7 m falkiszedés. 2. ány után látszott falkiszedés az 1. fal déli oldalán, de egy gödör bontásakor eltűnt. Szerkezete: egy sor kőből áll. Falszél: 65-70 cm. IV. helyiség: (Н/2-За, 13. szelv.). különálló, későbbi épület vagy hozzátoldás. K-Ny tájolású téglalap alakú épület, belül valószínűleg egy osztófallal. 5. fal kérdéses, hogy a keleti zárófal e vagy osztófal. H/2, szelv. kőfala-3­5-15. falak határolják. E-D-i szél: 4 méter, K-Ny-i hosz­szúság az 5. falig 6 méter, tovább a 15. falig 11 méter. 4. fal: H/4-4a-4b-5-6. szelvényekben fut. E-D irányú, az I-II. helyiség közötti válaszfal. Szerkezete: 2 sor kő mélyen van meg (80. kép/3). Falszél: 50-60 cm, Meglévő hossza 9 m, közte megszakításokkal. Északon valószínűleg belefut 9. falba, de a falsarok nincs meg. Ekkor teljes hossza 11 m. Tovább csak falomladék van, semmi biz­tosat nem tudunk, esetleg belefuthatott még 8. falba is 39 (a 8. falig 14 hosszú lenne). Délen 1. falba csatla­kozik. Leágazás belőle kelet felé: 6. fal. Fal alatt korábbi cölöplyukak s egy gödörház. 5. fal: (H/3a-4a. szelvény.) E-D irányú, az 1. fal két oldalán belső OSZtófal. Falszél: 50-60 cm, kicsit omladékos. A felmérés szerint az 1. faltól délre szélesebb. Meglévő fal h: 3, 2 m. Se dél, se észak felé nincs folytatása falkiszedésként. Délen talán belefuthatott H/2 épület falába. Észak felé a H/8-9, szelvényekben semmi nyoma nincs, le­38 H/4-6.szelvény között széles tanúfal, alatta lehet, hogy volt egy fel nem tárt válaszfal. 39 H/7, szelvényben nincs falsarok, csak omladék. Szél: 2 méter, h: 1 méter észak felé. 89

Next

/
Thumbnails
Contents