Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - I. A lelőhely elhelyezkedése és kutatástörténet - II. A feltárt lelőhely ismertetése objektumonként

66. kép: G/23, szelv. DK-i gödör: 1. S profilú tál(sim) 2-3. Kézzelformált fazék. 4. Felülnézet. mázas tálka, agyagmázas S profilú tál, vasszög. Déli fele -86 cm: bronzkor és római simított, agyagmázas, seprűs, ládika zárpajzs, vasszög, csattöredék. E-i fele 25-60 cm: S profilú tál, agyagmázas, bepecsételt s festett kerámia. E-i sötét folt: kihajló peremű kis korsó szalagfüllel (122. kép/5). É-i fele -80 cm: S profil, besimított hullámvonal, hombár, festett sávos nyersszínú korsó szalagfüllel (78. kép/l), festett kis pohár. E-i fele sötét sáv 80-115 cm: nyersszínű korsó, kis piros festett korsó, festett behúzott peremű tál, agyagmázas tűzdelt tál, hombár bekarcolt hullámvonallal, sok kézzel formált (van közte bronzkori is) s vasszögek. E-i alsó fekete réteg: simított hombár, nyersszínű kerámia, kézzel formált. ENy-i sárga réteg: simított hombár, festett, szemcsés, keményre égetett, kézzel formált. K-i tanúfal alatt -150 cm: bikónikus simított kis ép korsó (78. kép/2, 110. kép/4). ÉNy gödör -155190 cm: sárga kihajló peremű fazék besimított hullámvonallal, bronzkori kézzel formált. Sötét réteg a sárga alatt: simított, festett, hombárperem, bronzkori kézzel formált. Kidobott földből nyersszínű korsótöredék bekarcolt betűkkel. „H" kőépület (3-13. szelv.): Az 1999-ben feltárt nagy kőépületet nem szelvényenként mutatom be, hanem először a falakat, s helyiségeket, majd az épület alatti cölöpszerkezetes felszíni építményeket, gödörházakat s gödröket. Jellegét tekintve eltér a kőépület keleti és nyugati fele. Nyugati részét három világosan elkülönülő helyiségre tagolhatjuk, keleti felében viszont több kis falszakasz fut, néha egymáson vagy egymással párhuzamosan. Ezt a végét a földdepó miatt nem sikerült tisztázni (79. és 99. kép). Falak: Valamennyi szárazfalazásos. Legszélesebbek (60-70 cm) a korai periódus 7., 14., 16. fala, ill. a későbbi 3., 6. falak. A többi fal 50-60 cm vastag, kivéve néhány keskeny falat a keleti oldalon ld. 14a, 7a-b-c stb. Többnyire 1-2 sor kő mélyen maradt meg, kivéve 7., 12., 13. falakat a korai részen (3 sor kő). A mélység nem mindig utal az építés korára, inkább a humuszolás mértékére. Pl. a legkésőbbi hozzáépítés H/2, fala 4 sor kő mélyen megmaradt, a két évvel később feltárt, vele sarkot alkotó 3. fal csak egy sor kő mély volt. Az épület keleti zárófala a domb viszonylag magasabb részén csak egy sor kő mélyen maradt ránk. 1. fal: Н/3-За, 4a. szelvényekben fut (80. kép/l). Az épület déli zárófala K-Ny irányú. H: 15 m, falszél: 65 cm. K-i vége falsarkot alkotva 2. fallal, befordul észak felé, Ny-i végén a 7. falba csatlakozva (bár a falsarok hiányzik) befordul észak felé. Keletre még van omladék, de a fal folytatását nem láttunk. Belső elágazások 87