Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - I. A lelőhely elhelyezkedése és kutatástörténet - II. A feltárt lelőhely ismertetése objektumonként

52. kép:l. Festett edény F/kőépület 2. helyiségtől keletre. 2. szűrőtálF/K15. szelv. 3. Toronymodell töredékek, (20. szelv.) 15. obj. Nagy kerek gödör, ami délen a tanúfal alá megy s átnyúlik G/17a szelvénybe. Átm: 1, 5 m, nyugati felén padka -88 cm-nél, alja -235 cm. Metszetben felül köves, barna betöltés, ez esetleg a felső kőépület omladéka (-60 cm). Alatta kezdődik a gödör barna, faszenes, paticsos betöltése. Legalul sárgás-barna, amiben nagy hombáredény töredékek voltak (-162 cm) s egy állatcsontváz (-202 cm). Leletek: TS a Severus korból. Nagyon sok hombár töredék, főleg a gödör alján, egyiken besimított hullámvonal (112. kép/13). Simított S profilú tálak (118. kép/12, 61. kép/5), szürke egyenes peremű korsó, kavicsos anyagú korsóperem (147. kép/9), keményre égetett anyagú kis bögre (130. kép/8), szemcsés, keményre égetett füles korsó, dörzstál, kavicsos anyagú keményre égetett profilállt peremű bögre (146. kép/3). Sok kézzel formált kerámia pl. seprűs díszítésű, bütyök díszítéssel fazék, egyenes peremű pohár (61. kép/7,113. kép/5,12. Id. HORVÁTH 2006. V/l. fazék tip.). Állatcsontváz alatt nagy szürke fazék, nyakán borda (119. kép/l). A gödör betöltése kétrétegű. Alul korai 1. század második felére végére tehető kerámia. Felső rétegből Severus kori sigilláta és 3-4. sz-i római kerámia került elő. 16. obj.: kerek gödör, ami a 17a-b.szelv. tanúfala alá megy. Átm: 1 m, -30-40 cm. Tetején köves szürkésbarna betöltés, alul kevert sárga. Cölöpszerkezetes ház: G/17-a-b, c, d, e. szelvények (136. kép). E-D irányú, téglalap alakú, felszíni építmény. Egyik cölöplyukban vesszőlenyomatos patics volt, ami arra utal, hogy a felmenő cölöpök közé vesszővel erősített sövényfalat tettek (26, 27. cölöp). Meglévő mérete: szél: 6 m h: 12 m Ny-i oldalfal: Egymástól szabályos távolságra lévő kb. egyforma nagy cölöpökből áll. 11, 9, 7, 8, 13, 17, 18(22), 19, 20, 21, cölöpök. Déli vége talán G/17a. szelvényben érne véget, ahol egy gödör van ill. a kőfal alatt lehet még cölöplyuk. Északi vége a G/l. és G/31-be ér bele s megszakad. Cölöpök egymástól való távolsága 70-80 cm. átm: 50 cm. Mélység változó: -16-50 cm. 11: -16 cm, 9:-24 cm, 7: -18 cm, 8: -36 cm, 13: -50 cm, 17: -40, 45 cm (közepén a cölöp helye). 18: -30 cm (középen cölöp helye) 22: -40 cm, 19: -45 cm. K-i oldalfal: 31, 30, 29, 28, 27, 26, 32 (33), talán 34. obj. Ferdén fut EK-DNy irányban, nem teljesen párhuzamos a nyugati fallal. Szabálytalan távolságra lévő különböző nagyságú cölöpökből áll. Dél felé nincs meg a vége a G/17a-ban 3 db kisebb cölöplyuk van. Észak felé ferdén kifut a szelvényből, már nem volt időnk követni. A cölöpök átmérője különböző: átm: 50 cm: 29, 28, 26. cölöpök. Átm: 70-80 cm: 31, 31, 27, 32. cölöpök. Távolság köztük változó: 30-70 cm. Nem olyan hosszú ez az oldal, mint a másik, nehezebb a rendszert megállapítani. Mélység -14-40 cm között változik. (31: -20 cm, 30: -16 cm, 29: -18 cm, 28: -16 cm, 27: -40 cm, 26: -14 cm, 32: -35 cm). K-Ny irányú cölöpsor se a két végén, se középen nem fut végig. Pl. délen 31, 1, majd a gödrök miatt nem látszik. Utána esetleg osztófal lehetett: 29, 3, 10, 9 és G/17 szelv. 3-4. Ez utóbbi kettő már kívül van a nyugati zárófalon, talán egy újabb helyiség déli falának kezdetét jelenti. É-D-i osztófal: 1, 2, 3, 4, 5, 14, 24 cölöpök. A tető alátámasztásban lehetett szerepe. Egymástól szabálytalan távolságra vannak: 30-50 cm, átm: 22-40 cm, mélység: -6-22 cm. Déli folytatása lehet G/17a. szelv. d cölöpé. Leletek: TS: Hadrianus-Antoninus kor: G/17, szelv. mellett szórv (2 db), 2. sz. második fele /vége-3. sz. első harmada: G/17c 1. ány (2 db). 70