Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - I. A lelőhely elhelyezkedése és kutatástörténet - II. A feltárt lelőhely ismertetése objektumonként

7 méter). A teljes épület összefüggően sajnos már nem maradt meg, így csak a részletekből lehet találgatni. 3. fal K-Ny irányú, 1-2. falsaroknál indul Ny felé. Lehet, hogy a 2. fal ebbe csatlakozik be s nem az 1. falba Omladékos, apró kövekből áll. Kb. 3 m hosz­szan fut nyugat felé. Későbbi, mint az 1. fal. Nyugat felé a folytatása nincs meg, bár az 1. ány-ban látszott egy falkiszedés, de mélyebben eltűnt. Nem ér el az F kőépületig, habár egy vonalban van a kőépület északi omladékos zárófalával. 4. fal: Kövek s falkiszedés az északi metszetfalban. -50 cm-nél jelentkezik. Falszél: 70 cm. Eddig tart a korábbi épület égett faszenes szintje. Felette a későbbi épület sárga agyagpadlója. Az I. kőépület belső osztó­fala, vagy keleti zárófala. 4a: Az északi metszetfalban kövek s falomladék lát­szik, előzőtől kb. 80 cm-re keletre. Idáig tart a II. épület sárga padlószintje, ezért valószínű, hogy a ké­sői épület K-i zárófala. Szél: kb. 60-70 cm. Rétegek: 1-2. fal közötti északi metszetfalban (37. kép/l). Legfelső barna betöltés alatt sárga agyag padlószint megy végig. Mélys.: -4-20 cm. A legkésőbbi épület járószintje. Nyugaton a 2. faltól indul, keleten egy omladékos, köves részig, talán az épület kiszedett zárófaláig, a 4a. falig tart (ez a kibontás széle is, nem tudtuk tisztázni). Alatta, a keleti végénél fut egy vé­kony, kormos, égett paticsos réteg, ami a mélyebben lévő kiszedett 4. falig tart (-50 cm). Leéghetett a fel­menő fal vagy tető faszerkezet s erre épült a későbbi épület padlója. Itt, keleten a sárga agyag felett apró köves-törmelékes réteg is van, ami pusztulási omladék volt. Az épület nyugati felében is lehetett omladékré­teg a sárga agyagpadlós szint felett, csak már elszán­tották. Agyagpadló alatti barna betöltésben (3. ány) is nagyon sok lelet, ami a korábbi épület anyaga. I. kőépület: téglalap alakú, déli zárófala az 1. fal, kele­ti osztó fala a 4. fal. Többi része bizonytalan. Leégett egy kb. 2 méteres szakaszon a keleti felén. Kora: 2. sz. Hasonlóan korai, főleg 2. sz. eleji leletanyag van a kőépületen kívül a déli oldalon is. II. kőépület: Több helyiséges épület. Az I. épület ké­sőbbi megújítása s kibővítése észak és nyugat felé a kevésbé mélyre alapozott s keskenyebb 2-3. fallal. Ke­leten a 4a fal határolja. Sárga agyagpadlója van. Kora: Severus kor-3. sz. Igazán késői, 4. sz-i leletanyag nincs, vagy csak elvitte a gép. Leletanyag: TS - : 2. sz. 2. fele-3. sz. eleje: 1. fal déli oldala 2. ány, épületen belül 1-2. ány, 1. fal keleti folytatása, falkiszedésnél -65 cm. Falon kívül: piros festett Soldatenteller, tűzdelt agyagmázas tál, függő­leges sávokkal simított, duzzadt peremű korsó (36. kép/7), simított fazék. 3. ány épületen belül: seprűs kézikorongolt, kézzel formált. Falon belül: sávos fes­tett, szürke simított, hombár. K-i rábontás -65 cm-ig: márványozott festett, kézzel formált (HORVÁTH 2006. VI/3 fazéktip.), salak. F/18a (É-i rábontás a 2. falnál): galléros peremű téglaszínű dörzstál. F/19, szelv.: Felső köves omladékrétege egy elszán­tott kőépülethez tartozhatott (ld. F/12, 13, 14, 20). Alatta több korábbi objektum volt (gödrök, gödörház, kemence). 1. obj.: Az F/19, keleti végében s F/19a-b. ill. F/20a-b. szelvényekben. Egy gödörházra és egy későbbi tégla­lap alakú, kőfalú pincére oszlik (38. kép). I. gödörház: Téglalap alakú mély gödörház, középső tengelyében három nagy, s egy kisebb cölöplyukkal. Tájolás E-D. Két végében padkák. H: E-D 5, 2 méter, szél: 3, 2 m. Jelentkezési szintje -20 cm-nél. Középső cölöp­lyukak: átm: 35, 30, 40 cm, mélys.: -200 cm (gödör arjába -40 cm-re mélyed bele). Kisebb cölöplyukak az E-i felében középen: átm: 25 cm, -167 cm mély. Déli felében kettő: átm: 20 cm, -147, -152 cm. keleten kívül két kisebb cölöplyuk: átm: 10, -150 cm, átm: 18 cm -130 cm. Déli végében két padka: -110, -160 cm. E-on -80 cm-nél sekély padka, alja -160 cm. Rétegek: Az égett patics s faszénfoltok a felszínen s a kb. -20-30- cm-nél végigfutó rétegben arra utalnak, hogy felmenő sövényfala lehetett, ami leégett. Alat­ta hamus, barna betöltés, benne két sárgás-barna sáv, legalul faszénsávok. De az is lehet, hogy egy leégett ház anyagával planírozták, amit az alsó üledékes, sá­vosan feltöltődött talajra töltöttek. Déli felét vágja egy nagy téglalap alakú kő falas épít­mény, ami felette volt (ld. II. építmény). Leletanyag: TS : 2. sz. 2.fele/Antoninus kor: 1. obj. 2-3. ány, F/19a. szelv. 20-50 cm. Severus kor. 1. obj. 2-3. ány., alja:, F/19a szelv. 20-50 cm, 50-90 cm, 70-100 cm, alja, F/19b. szelv. 1-2. ány, F/19-20, szelv. F/19.1-2, ány-ban kevert, főleg korai, de késői anyag is van. Szürke simított, S profilú tál, márványozott festett, tűzdelt agyagmázas, szemcsés, keményre ége­tett behúzott peremű tál (132. kép/11). Keleti felében legfelül beszurkált díszítésű késő 4. sz-i töredék (147. kép/13) 3. ány: sok márványozott festett, bekarcolt hullámvonalas hombár, nyersszínű kerámia, seprűdí­szes lassú korongolt nagy fazék (36. kép/10), kézzel formált kerámia. F/19-19a: festett barbotindíszes tö­redék, vékonyfalú, nyersszínű korsó II. építmény: Téglalap alakú, K-Ny tájolású épület, melynek északi része alatt van az I. gödörház. H: K-Ny 4, 2 m, szél: 3, 6 m. mélys: -118 cm. Pince lehetett, E-i és K-i oldalát egysoros kőfallal erősítették meg. Kőfal jelentkezési szintje -80 cm, falszél: 20-30 cm, 2 sor kő mélyen. E-on két párhuzamos fal van, közte talán lép­cső lehetett. Az épület felmenő falai nincsenek meg, a vastag hamuréteg alapján faszerkezetű volt. Esetleg egy már elszántott kőépület pincéjét találtuk meg. Az épülettől délre kívül az F/20b. szelvényben egy égett, hamus betöltésű gödör, összefüggő paticstöm­bökkel (átm: 120 cm, alja -135 cm) 45

Next

/
Thumbnails
Contents