Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Prohászka Péter: Páty régészeti és numizmatikai emlékei Várady József levelei tükrében

BRONZ ESZKÖZÖK 37. Egy jó karban maradt meglehetősen szép zöld és kék rozsdás 13 Ctm hosszú véső. Páty Tót-györgy hegy. 38. Sarló töredék az egész 9 V2 Ctm hosszú, s a nyél 4 Ctm hosszú, a nyél feletti lyukmagasság , szélesség 1 Ctm 10 Mm. Leihelye Páty. BARBAR EZÜST PÉNZEK 39., 40., 41., 42. Négy darab Az itt felsorolt tárgyak egy részét Várady József nem csupán leírta, hanem két táblán rajzukat is mellékelte abban a feltehetően Rómernak írt levélben, mely bi­zonyosan a már bemutatott lajstromok előtt készült: 15 I. 1. A pátyi határban levő pintér völgyben a legelő illet­ményemben gyeptúzés alkalmával 1865ben találtatott a I s5 szám alatti kővéső, piszkos zöld hamuszínű sziglábból a hossza a—ß irányban 3" 11'"; szélessége y—à irányban 1"6'" 6; és a-ß melletti vastagság, a hol a véső laposra van köszörülve: I.e. rajzony-n mellett/ 6' ezen lapnak ellen­kező része domború; e véső középső legnagyobb vastagsága l.b rajz szerint 11" 9'. 2. Szinte egy már régebben Pátyon talált kővéső az első számúval egészen hasonló kigylából legnagyobb hossza a 2.a. rajz szerint 2" 8'", legnagyobb szélessége 9'" ez a véső mind a két szélén laposra van köszörülve. 3. Ismét kővéső szemüvegtok alakú, legnagyobb hossza a 3a rajz szerint 2" 8'" e kő szinte kigyla, de más bányá­ból készülhetett, mint a 1 és 2dik számú alanya ugyan hasonló színű, de a piszkos zöldes hamuszínű kövön még ollyforma feketés fecsenések látszanak, mint, ha feketés nedvet ráfecsentek volna, és a cseppek lefolytak volna, a véső legnagyobb szélessége 1" 6'" közepén a legnagyobb vastagsága 4'", a szélén pedig 3.b. rajz szerint 2'" az egyik felén és 1'" 6" a másik felén. 4. A pátyi határban az T számúval egy helyen egy idő­ben talált véső kötöredék szinte kigylából, melly azonban az egyik lapján, valamint a törésénél is feketébb, a legna­gyobb vastagsága 3'" lásd a 4. rajzot. 5. Szinte Pátyon 1865 talált fekete zöld kővéső, törése majdnem kagyló alakú. I. 5. rajz. 6. A pátyi főkert feletti Máté kazali irtványban szán­táshoz 1865ben találtatott egy négy élű kelemész, jó aczélból, a 6dik rajz mutatja az alakját valódi nagyság­ban a 6.b. rajz a vastagságát. 7. A pátyi dobogói volt legelőn szántás alkalmával a 7dik rajzon látható három élű vas nyílhegy valódi nagy­ságában. 8. Ugyanott hol a 6dik számú kelevész: szántás alkal­mával találtatott a 8dik számú rajz alakú lándzsahegy. 9. Egy szinte Pátyon talált hihetőleg tőrfogantyun volt római bronz ékesség a 9-a rajz, mutatja valódi nagyságá­id KÖH Rómer hagyaték К 545/13. ban a lapját, a 9.b rajz pedig a profilt. 10. Pátyon szerzett kőkapa töredék kigylából, ez azonban a fen leírtaktól nagyon különbözik, és azon kigylakőhöz hasonlik, mellyből a görög országból hoza­tott, több olasz templomokban különösen Velenczében látható kőoszlopok készültek és olasz országban serpentio verde autrio, vagy egyszerűen verde antrio néven isme­retes; bírok egy szép 6" 6'" hosszú, 5" Г" széles, és V10'" vastagságú alul, felül polírozott verde antico nemű követ, melly Szombathelyen egyikében a kiásott római sírok kö­zöl találtatott, és ft. Bitnicz Lajos ottani nagyprépost úr által nekem ajándékoztatott; de a Pátyon szerzett 10 szá­mú kőkapám, még és más bányából készülhetett, mint a Szombathelyen talált kő kigylakő más lévén az alatja e 10 számú kapatöredék alulról lapos és mint a 10 számú rajz mutatja 2" 7'" hossza alul a szélesebb végénél 1" 11'" a keskenyebb felsőbb végénél 1" 9'" széles, magassága pedig a 10.b. rajz szerint 1" 3'" egész állapotában a kapa körül­belül 6" hosszú lehetett. 11. Sz a szinte Pátyon találtatott bronzból készült ró­mai csatot mutatják természeti nagységban a 11a. és 11b. rajzok. 12. A pátyi Nagyhegynek nevezett szöllöhegyen talál­tatott ezen a 12 számú rajzban látható cserép edény, ma­gassága 1"felső legtágabb átmérője 2"fekete graphitszínű agyagból égetett felírás nem találtatik rajta egy kis repedé­sen kívül ép. 13. Ugyan ott találtatott a 13. rajzszám alatti kis bög­re, legszélesebb részén az átmérője 2" 9'", a nyaka letörött, a felső nyílásának átmérője 1" 6'" közönséges téglaszínű cserép. 14. Ugyanott ásatott ki a 14 rajz szám alatti füles bögre ez fekete igen közönséges durva mû a rajzon is látható kis csorbán kívül ép; hasonló anyagból készült mint a 12 és 13 alatti edények leghosszabb részén az átmérője 4", a szájá­nál 2" 4'", magassága 2" 8'". 15. Ugyanott találtatott Galambos János szőllőjében, valamivel finomabb mű mint az előbbeniek anyaga ugyan az a talpa. Átmérője 2" 9' és 4'" magas a felső legnagyobb szélessége 7" 6'" magassága talpával 4" W" az edény vas­tagsága a legfelsőbb karimáján 3'" különben 2'". — írás hi­ányzik egy kis repedésen kívül hol a kapa érte ép. Ezen kívül már valami 14féle vas sarkantyúkat szereztem meg, melly Pátyon a földből kiszántottak, mi arra mutat, hogy Páty határában a 16 és 17dik században, melyek­ből valók az említett sarkantyúk, gyakrabban csatározá­sok lehettek. Különösen, hogy török fegyvert vagy ékszert vagy pénzt még nem hoztak hozzám: a római pénzeken kívül, mellyeket külön fel fogom jegyezni, Arpádházből csak egy 1. 2dik Andrást Rupp I. 156, és 1 3dikAndrást Rupp. 1284, a vegyesházakbóli királyoktól Mária, Lajos Zsigmond, Albert, I. Ulászló, Mátyás, II Ulászló és II. Lajostól. Kivált az utolsó kettőtől sok apró kis pénzt sze­rezhettem meg; az osztrák házbeli fejedelmektől is szerez­435

Next

/
Thumbnails
Contents