Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Prohászka Péter: Páty régészeti és numizmatikai emlékei Várady József levelei tükrében

megerősíteni, melly apátyi református lelkész lakháza falából szinte a nemzeti muzeumunkba került már. Az ide csatolt térképen látható L betűnél a Várhegy vidéke, minthogy ezen magaslat mai napig Várhegynek neveztetik, könnyen lehetett, itt valaha vár, annál inkább: mert ezen hegy csúcsáról jelenleg 14 helységet lehet látni, tehát Várnak igen alkalmas hely lehetett', azonban ismételt kutatásom mellett sem romra, sem egyébbre, mi valami várnak későbbi időben is ittlétére bizonyos alapúi szolgálhatna, nem akadhattam. Van továbbá a Várhegy alatt a budakeszi határ felé az M betűvel jegyzett, saját erdőm egy magaslata, melly mai napig is apátyi lakosok által„Bencze várnak" neveztetik, miért?Meg nem tudhattam, egyébbiránt itt sem található semmi nyoma egy hajdan ittfenállhatott várnak. Végre, ugyan azon egyén által, ki a fenemlített kerekded épületnek e század elején még fenállását állította azt is hallottam, hogy az N.. betűvel jegyzett, a telki apátsághoz tartozó és a telki és Nkovácsi határok szélén levő erdőben hajdan valamely hely pogány várnak neveztett, hogy a ugyan valamelly várnak nyomát nem látta, de jól emlékezik rá, hogy gyermekkorában az attyával többször arra járt fát szedegetni és hogy áfák tövénél sok kőből faragott emberfejeket látott és lábával megtaszítván tovább gurított. Midőn neki rézmetszetben a Napoli múzeumban őrzött illy nemű fejfaragványokat, és mellképeket mutattam, felélénkülve azt állítá, hogy épen illy fajnak voltak azon faragványok, mellyet ő az említett helyen látott. Minthogy ezen erdőrész a telki apátsághoz tartozik, lehetséges, hogy ezen apátság okmányai között nyomára lehetne akadni annak, találtattak e az említettekhez hasonló faragványok a leírt helyen és nem őriztetik a valamellyike a bécsi skót múzeumban. A H alatti helyen hajdan római temető is lehetett, itt találtatott azon szép sírkő, mellyre azon szándékkal, hogy a muzeumunkba szállíttassam már foglalót is adtam a felfedezőnek, mellyet azonban „Gál István bíró parasztos gőgtől indíttatva a találótól erővel lefoglalt, a községi ház kerítésébe befalaztatta és minthogy a falnál magasabb volt, a fal magasságig lecsonkította, és így pajkosság által még az írás megrongáltatván, ezen régiség a tudományra nézve elveszett. Mint itt találtatott azon felírásos kőtöredék, mellyet a Múzeumba szállítattam /szinte itten ástak fel egy sírt, melly azonban kövekkel nem volt körülvéve, és a csontvázból a karcsontok összetörése után 2 vékony bronz karpereczet szedtek el, mellyeket megszerezhettem. Ámbár azonnal a helyszínére siettem, már a kihányt koponyát nem találtam meg. Ugyan ezen helyiséget állítják a Pátyiak annak, hol az általánosan elterjedt monda szerint, a múlt század végén egy Gyurka nevű juhász nagyobb értékű kincset talált, és az ezért nyert pénzen Bács vármegyében földeket vett haszonbérbe s saját kezére juhászkodott, - Ugyan e tájékon találtatott azon vékony arany gyűrű, melly kezemhez jutott, valamint egy másik tekercses szép arany gyűrű, melly azonban Egger régiség kereskedő kezére került. Végre Bory Gábor helybeli kovácsmester kezénél is volt két, ugyan e helyen talált arany fülbevaló, mellyek azonban szinte Pesten adattak el, mielőtt azokat láthattam volna. Római tégla töredékek és felírásos kövek még az O. alatti vízi malomnál is találtattak. Könnyebb tájékozódás végett :/: alatt ide rekesztem páty helység és határának térképét, ://: alatt leírását azon kőszerszámoknak, réz, bronztárgyaknak valamint barbárpénzeknek mellyeket az archeológiai kiállításra beküldök. :///: alatt pedig azon római pénzek lajstromát, mellyeket 25 év folytán, mint pátyi határban találtakat megszerezhettem. Páty, 1876 július 19dikén Várady József 428