Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Mráv Zsolt: Római kori feliratok és faragott kőemlékek Pátyról

Nervae f(ilius) Nerva D[acic(us) pontif(ex) equitibu[s etpeditibus

, qui militaverunt in alis] quattuofr et cohortibus —, quae apellantur I Fla-J via Gaet[ulor(um) et I Hispanor(um) Campagon(um) et Fronto-] niana 0 eft Siliana c(ivium) Щотапогит) vagy praetoria c(ivium) Щотапогит) et — et] I „ Monta[nor(um) et —] & intus Imp(erator) Caesar [Divi Traianus Optimus] Aug(ustus) Germ(anicus) max(imus) tribunic(ia) po-J test(ate) „ XVfII vagy XVIII vagy XVIIII, imp(erator) VI vagy VII, co(n)s(ul) VI] & A diploma töredék a Pannónia inferiorban állomásozó csapatokat sorolta fel, ezért a katona leszerelésekor bizonyosan Pannónia inferior valamelyik auxiliáris egységében szolgált. A katonai diploma egykori birtokosa veteránként családjával a pátyi vicusban telepedhetett le, és az sem kizárt, hogy eraviscusként is ebből a faluból származott. Keltezlés: Kr.u. 113. év második fele és 115. december 9. között. Irodalom: LŐRINCZ 2000 [2002]. 31-33; AE 2002.1200. pátyi feliratok közé. Amennyiben a síremlék a felszíni leletek alapján Biatorbágy területére átnyúló MRT 7, 13/9 lelőhelyhez kötődik, úgy magyarázható a lelőhely megnevezésével kapcsolatos bizonytalanság. Őrzési hely: Várady József ajándékaként a többi pátyi kőemlékkel együtt került a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol öt töredéke a 20.1879.1, 8-9 leletári számok alatt került beleltározásra. Méretek: m: 78 cm; sz. 96 cm. Leírás: Fekvő téglalap alakú sírtábla, kymationnal kereteit feliratos mezővel. Az alsó keretet nem faragták ki. Az archiv fényképen 5 egymáshoz illeszkedő töredékből összeállítva, a jobb középső töredék azonban már a fotó készítésekor sem volt meg. Felirata: 6 soros felirat. A ragozott nőnemű szavak végén AE végződés helyett hangsúlyos E. Betűmagasság: 5,2-4,6 cm D(is) M(anibus) II Vlp(iae) Valfentjine que , vixfit ann(is)] XVIII di[eb(us)—] 5 Vlp(ius) Vaflentinus] páter filie carissime Irodalom: CIL III 10361 = RIU 1338; HAMPEL 1880. 67; MRT 7, 34/***. 13. HOMOKKŐ SIRTABLA TÖREDÉKE II. FARAGOTT KOEMLEKEK 14. kép UlpiaValentina sírtáblája egy archív fotón fkát. 13.) Előkerülésének helye: A leltárkönyv, mint legkorábbi adat szerint Páty, Gross Márton földje (1879). Hampel J. (1880), és az ő adatára támaszkodva a CIL, a RIU és az MRT is Torbágy (ma Biatorbágy) lelőhellyel említi, ezért csak feltételesen sorolható a 14. OROSZLANSZOBOR Előkerülésének helye: A Füzes patak menti vicus közelében, a patak K-i oldalán, a „Máltai Gondviselés Háza" mögötti szántón (Hegyi-dűlő). Az sem zárható ki, hogy az MRT 7,13/2 lelőhelyen fekvő Árpád-kori templomba volt beépítve. Őrzési hely: Páty, Mélyárok u. 3., Csák Attila házának kertje. Méretek: т.: 60 cm; h.: 89 cm; sz.: 38 cm. Leírás: Az oroszlán 11,5 cm magas talapzaton, enyhén bal oldalára dőlve fekszik. A szobor valószínűleg egy nézetre készült, mivel a hát- és a két rövidebb oldala csak durván lenagyolt. Felemelt, ép bal mancsát egy fekvő ökörfejen nyugtatja. A jobb hátsó- és a jobb mellső láb, valamint a pofa letörött. A pofa helyén megmaradt törésfelületen azonban még felismerhetők a kinyitott száj és a fogak nyomai. Oldalán ekevas által okozott sérülés. Az oroszlánszobor bizonyosan nem sírsztélét koronázott, hanem elveszett párjával együtt eredetileg egy sírépítményen vagy esetleg sírkertben állhattak. Irodalom: Publikálatlan. A Pátyon talált feliratok két jól elkülöníthető és jellemezhető kronológiai csoportot alkotnak: 415