Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Mráv Zsolt: Római kori feliratok és faragott kőemlékek Pátyról
Előkerülést hely: Rómer F. szerint „A fokúinál a budai úttól jobbra találtatott 1857-ben" 43 . Leírása és a faluháza kerítésébe való beépítése (ld. alább) alapján bizonyosan erre a sírsztélére vonatkozik Várady J. beszámolója, amely szerint a lövöldözőn előkerült „sírhoz közel, valami 20-30 lépésnyire találtatott az I hídra vezető úton egy szép felírásos római sírkő, mellyre a közepe táján két szembenálló lovas relief volt látható 44 ." A kőemlék eredeti előkerülési helye tehát a valóban a Fokút alatt, a budai út mellett fekvő - Páty, Lövöldöző volt (MRT 7, 13/1. lelőhely). A közelében talált csontvázas temetkezés és az elhunyt által viselt két „réz" karperec alapján talán egy kisebb késő római temető egyik sírjába lehetett beépítve. Őrzési hely: Rómer Flóris 1865-ben Pátyon „a faluháza udvarának kerítő falában" látta 45 , azóta elveszett. A kőemlékről csak Rómer F. vázlatos rajza maradt fenn (6. kép). A sírsztélé azonos azzal a középső képmezőjében egymás felé forduló lovakat ábrázoló kőemlékkel (ld. feljebb), amelyet Várady J. szerint „Gál István bíró ... a találótól erővel lefoglalt, a községi ház kerítésébe befalaztatta és minthogy a falnál magasabb volt, a fal magasságáig lecsonkította." Méretek: megmaradt m.: ca. 1 láb a föld alatt + 5' 5"; 2 " O»' ö . Leírás: Rómer Flóris vázlatán a sírsztélé felső képmezőjében egy házaspár mellképe, közöttük egy gyermek egészalakos ábrázolása látható. A keskenyebb középső képmezőben egy jobbra haladó négykerekű, kétfogatos kocsi rajta három személy (kocsis + házaspár). A kocsival szemben egy hátaslovat is kifaragtak. (Várady J. később ezt a jelenetet értelmezte két szembenálló lovas domborműveként.) A kőemlék már Rómer F leírása idején is igen rossz állapotban volt, amelyet a Várady J. által leírt mostoha bánásmód is igazol. Felirat: A kőemlék felirata előkerülésekor még felismerhető volt (Várady J.), azonban a beépítés után „pajkosság által még az írás megrongáltatván, ezen régiség a tudományra nézve elveszett." Sérült feliratos mezejének felső része Rómer F beszámolója szerint 1866-ban már ca. 1 láb mélységben a föld alatt volt, leírására ezért nem került sor. A kocsiábrázolás alapján a síremléket bizonyosan egy őslakos, eraviscus család állíttatta. Keltezés: Kr.u. 2. század középső harmada. Irodalom: RÓMER 1866. 107; SÁGI 1944-1945. 230; ERDÉLYI 1958. 51, XIV/10. kép; MRT 7, 133; OTTOMÁNYI - GABLER 1985. 190; VISY 1997. 25-26 Nr. 28,141. 6. OLTARTÖREDEK 7. kép Juppiternek dedikált oltártöredék (kat. 6) 43 ROMER 1866. 107. 44 Várady J. jelentését elsőként PROHÁSZKA R közli e kötetben megjelent tanulmányában. 45 RÓMER 1866. 107; MRT 7,13/***. 409
