Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Körösi Andrea: A pátyi római telep állatcsont maradványai

HÁZILÚD - 8 DB - 2 EGYED A Házilúdleletek 5 szelvényből (B/l. 3., E/5., F/23., F kőép. 13., G/11.) kerültek elő. A csontok a végtagok és függesztő öveik területéről származnak (4. táblázat). Egy tibiotarsus és egy tarsometatarsus méreteit lehetett felvenni. A tibiotarsus diaphysis szélessége: 8,8 mm, distalis végének szélessége 17,2 mm. A tarsometatarsus hossza 85,6 mm, proximalis epiphysis szélessége: 18,8 mm, diaphysis szélessége: 80,5 mm, distalis epiphysis szélessége 19,2 mm. VADÁLLATOK Minden vadállatcsont tisztán római anyagból került elő (1. táblázat). Mint a római lelőhelyeken általános, kicsi, mindössze 0,74 % (60 db) a vadállatcsontok aránya (3. táblázat), ami a vadászat ritka, alkalmi jellegét mutatja. Nem kerültek elő vadállatcsontok a 4. századi leletek közül (2. táblázat). 6 vadállatfaj került elő a lelőhelyen. A korra jellemző vadfaunából a négy nagyvad (az őstulok, a gímszarvas, az őz és a vaddisznó) mellett a mezei nyúl és a róka is jelen van a leletanyagban Fajok Őstulok Gímszarvas Őz Vaddisznó Róka Mezei nyúl Madár Tőponty Csontok Őstulok Gímszarvas Őz Vaddisznó Róka Mezei nyúl Madár Tőponty Agykoponya 2 1 Szarvcsap/Agancs 9 Fogak 2 1 1 Mandibula 6 1 1 Koponyarégió 2 18 1 1 1 1 Vertebra 3 Costa 1 3 Törzsrégió 4 3 Scapula 1 Humerus 1 1 1 Radius 1 1 Ulna 1 Metacarpus 2 2 Mellsővégtag 1 4 2 1 2 1 Tibia 1 1 1 Astragalus 2 Metatarsus 1 1 Hátsóvégtag 2 2 1 1 1 Ujjpercek Összesen : 5 28 4 3 1 4 1 3 32. táblázat: Páty, 9. Ih. A római kori vadállatmaradványok anatómiai megoszlása (csontdarabszám) ŐSTULOK - 5 DB - 3 EGYED Négy szelvényből kerültek elő őstulokcsontok. Anatómiai megoszlása: 2 koponyatöredék, egy radius és két astragalus (32. táblázat). Csak a radius tartozik a húsban gazdag régióhoz. A koponya trófeaként kerülhetett be a lelőhelyre. Az A/3, szelvényben egy agykoponyatöredék és bal oldali szarvcsapja volt (13. kép). A szarvcsap nagyátmérője 129,4 mm, kisátmérője 87,3 mm, báziskörmérete 350 mm, hossza 540 mm. A nagyméretű szarvcsap bika csontja volt. A szarvcsap méretei bele illenek a Szabadszálláson (BÖKÖNYI 1972.) előkerült korai holocén őstulok lelet mérettartományába. A Kecel-Rózsabereken feltárt (VÖRÖS 1985.) mezolit, a nagybajomi (JÁNOSSYVÖRÖS 1981.) pleistocén, és a zalavári (VÖRÖS 1985.) kora-középkori őstulok leletekkel csak a szarvcsap 396