Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Körösi Andrea: A pátyi római telep állatcsont maradványai

2. egyed: Egy 1. század második feléből származó, hiányos lóváz (C/22. szelv.) (101 db). A koponya összerop­pant, fogazata teljes, kopott. Az állkapocs töredékes, fogazata teljes. Jól fejlett szemfoga (C) alapján az állat mén volt. A fogak kopási stádiumából megállapított életkora: 12-14 év. A hosszúcsontok töredékesek. Az állat radiusából (332 mm) számolt marmagassága 137 cm, tibiájából (365 mm) 144 cm, metacarpusból (212-213 mm) 132 cm, metatarsusból (256 - 257 mm) 134 cm. Összesített marmagassága 135,5 cm, alacsony testalkatú egyed volt. A jobb combcsont hossza a caput femoritól mérve 353 mm. A femur rövid, a tibia rendkívül hosz­szú. Az elülső lábszár 44 cm-vel rövidebb, a mc/mt hosszúsági méretarány 0,83. A lábközépcsontok kevéssé karcsúak. A mc karcsúsági indexe 17,2 és 16,2. A mt karcsúsági indexe 13,2 és 12,3. Mindkét metatarsuson csontfelrakódás látható. A jobb oldali metatarsus proximalis és distalis végén kevés csontfelrakódás látha­tó. A diaphysis caudalis oldalán, alsó harmadában csontpolip képződött (8/1. kép). A bal oldali metatarsus proximalis epiphysise a csontfelrakódás következtében rendkívül megvastagodott. Szélessége 44 mm helyett 61,5 mm, vastagsága 44,5 mm helyett 60,5 mm lett (8/2. kép). A metapodium keresztmetszete oválisra válto­zott, és megcsavarodott. Az állat járása erősen korlátozott lehetett. 3. egyed: Egy 2-4. századi, hiányos lóváz (1. szelv.) (47 db). A gerincoszlop, bordák, és a lábtőcsontok mellett 3 ujjperc és a jobb oldali medence került elő. A hosszúcsontok, a fogak és az állkapcsok teljesen hiányoznak. A ko­ponyából is csak a szemüreg feletti kis töredék maradt meg. Az ujjpercek hosszúak, karcsúak. A ló neme: kanca. 4.-5. egyed: Két 2-3. századi egyed (100 db): egy egyed hiányos váza, és egy egyed néhány csontja (G/23, szelv. 1. obj.). Mindkettőnek hiányoznak az állkapcsai, nyakcsigolyái, néhány hátcsigolyája, valamint az ujjpercek nagy része. Két nyelvcsont és két koponya jelzi, hogy a koponyák is a gödörbe kerültek. A hosszúcsontok töre­dékesek. A 4. egyed csikó volt, még nem érte el a 2 éves életkort. A femur és a tibia epiphysisei, a csigolyatestek izületi lapjai nincsenek elcsontosodva, a P 4 rágófelszíne nem teljes. A mellső és hátsó lábközépcsontok hossza közötti abszolút különbség 42,4 mm, a mc/mt hosszúsági méretarány: 0,85. A lábközépcsontok karcsúak, kü­lönösen karcsú a metatarsus. A mc karcsúsági indexe: 13,4, a mt-é: 9,6. Az ujjpercek hosszúak A csikó mellső (mc-143 cm) és hátsó (mt-144 cm) végtagcsontjából számolt marmagasságok átlaga 143,5 cm, nagyközepes testalkatú (24. táblázat). Az ujjpercek hosszúak és karcsúak (20. táblázat). A többi végtagcsont hossznövekedé­se még nem zárult le, ami az egyed marmagasságát még befolyásolhatja, de feltehetően nem éri el a nagy „római katonaló" méreteit. Az egyed mortalitása tavasz elejére tehető. Az 5. egyed medencecsontjai, töredékes végtag­csontjai és lábtőcsontjai kerültek elő. Az állat idős volt, mert a lábtőcsontjai összecsontosodtak egymással. 6. egyed: Egy 2-4. századi, összeroppant koponya, teljes fogazattal (J/3c. szelv.). A szemfogak elvesztek, de az alveolusuk nagy, tág, ez alapján az egyed mén volt. 7. egyed: Egy 1. század vége - 2. sz. elejéből származó töredékes koponya (H/9, szelv.). Fogsora hosszú (19. táblázat), az agykoponya boltozatos. Ló legnagyobb hossza proximalis epiphysis szélessége diaphysis legkisebb szélessége distalis epiphysis szélessége proximalis epiphysis mélysége diaphysis legkisebb mélysége distalis epiphysis mélysége Humerus Római 276.40 83.70 32.00 66.60 91.50 37.10 71.40 94.10 97.60 81.20 32.10 67.40 86.00 38.50 70.50 39.10 73.60 41.20 78.50 38.10 72.70 41.00 78.00 36.70 78.40 45.00 88.40 36.50 77.50 43.00 35.80 74.70 39.00 77.40 35.70 40.70 35.00 76.90 42.20 32.00 71.50 40.00 30.70 68.10 39.60 88.60 373

Next

/
Thumbnails
Contents