Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Körösi Andrea: A pátyi római telep állatcsont maradványai

Sok csonttöredéken megfigyelhetők a darabolás, feldolgozás nyomai. Két csonton látszottak megmunkálás nyomok. Egy tibia felszínét megcsiszolták, végét hegyesre faragták (3/1. kép) (F kőépület 5. szelv.). Egy femur distalis végét (C/13a szelv.), és egy ulna végét (F kőép. 19. szelv.) hegyesre faragták. Árként használhatták őket (3/2. kép). 3. kép: Páty, 9. Ih. Szarvasmarhacsontokból készült csont- 4. kép: Páty, 9. Ih.Juh és kecske szarvcsapok eszközök KISKÉRŐDZŐK JUH - 1374 DB - 138 EGYED A kiskérődzők mindkét faja képviselt a csontanyagban. Az 1374 db juhcsont a szarvasmarha után a legnagyobb mennyiségben (17 %) van jelen az összesített leletanyagban (3. táblázat). A gazdasági haszonállatok közötti aránya 23,5 %, mely kevesebb a szarvasmarhacsontok felénél. A koponya és a törzs területéről körülbelül azonos mennyiségű, 271-265 db (19,7-19,3 %) csonttöredék került ki. A fejrégiónál kiemelkedik az állkapcsok és a fogak magas száma, 203 db (75 %). Nagyon kevés, mindössze 10 db szarvcsaptöredék és 5 db szarvcsapos koponyatöredék került elő (4. táblázat). A leletanyagban a római korban előforduló szarvatlan, rövidszarvú és a vastag csigásszarvú típus (VÖRÖS 1987) is jelen van. 18 szelvényben volt juhkoponya illetve szarvcsap. Közülük 5 koponya szarvatlan juhtól (F/20., G/5., G/17b., 24., 12-5. szelv) származott. Egy szarvatlan juh koponyájának méretei (24. szelvény): processus paraoccypitalis szélessége: 66,7 mm, condylus occypitalis szélessége: 51 mm, öreglyuk szélessége: 20,0, magassága:18,3 mm. 4 db vastag, erős, háromélú, csigásán csavart ún. „rézjuh" típusú szarvcsap töredéke került elő (C/ll. szelv., F/19, szelv., 24. szelv., F kőépület 16. szelv.). A 24. szelvényben volt egy szarvcsaptöredék is, melynek kisátmérője: 39,6 mm. Két előkerült juhkoponyánál a szarvcsapokat tőben levágták, majd a koponyát hosszában kettéhasították (F/5, szelv. 1. obj., G/lla szelv.). A G/lla szelvény kevert anyagot tartalmaz. A szarvatlan koponyák aránya 25 %, a csigás szarvú egyedeké 20 % (4/1-2. kép). A törzsrégióban viszonylag alacsony a csigolyák száma. Két szelvényben volt mérhető nyakcsigolya. Egy nagy, nehéz epistropheus biztosan egy nagyméretű kostól származik (F kőépület 18-19. szelv.). Méretei: a faciès articularis szélessége: 50,8 mm, processus szélessége: 24,7 mm. Egy másik epistropheus kisebb, méretei: faciès articularis szélessége: 46 mm, processus szélessége: 22,4 mm (F/22, szelv.). A csontok 31,8 %-a (437 db) a hátsó végtag, 28,2 %-a (387 db) a mellső végtag maradványa (4. táblázat). A végtagcsontok között az ún. húsos régió maradványainak 2/3-os aránya (587 db) figyelhető meg (5. táblázat). Ez a mellső és a hátsó végtag csontjainak azonos mennyiségéből tevődik össze. 7 medencecsont töredéke volt mérhető. A pelvis acetabulum átmérője: 28,8 - 32,4 mm közé esik, átlag: 31 mm. A szárazcsontok (237 db) esetében a hátsó végtag csontjainak száma kb. másfélszerese a mellsővégtagénak (5. táblázat). Kevés az ujjpercek száma, 14 db (1 %) (4. táblázat). 364