Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - I. A lelőhely elhelyezkedése és kutatástörténet - II. A feltárt lelőhely ismertetése objektumonként

tani. Ez a telepet nyugatról határoló legszélső kerítésfal, külső s belső oldalán gödrökkel. Mikor a gödröket használták valószínűleg még nem épült meg a kerítés. Tehát 2. század végi vagy még későbbi. Korábbi lehet, mint a beljebb futó 3-4. századi „A-C" kerítés. „E" Terület: (VII. térkép) Több kőépületet különítettünk el az E/l, 4,5, 6, 7, 8. szelvényekben a domb keleti részén, majdnem a patakparton („A" terület északi szomszédságában). I. kőépület: (25. kép/l). E/la. szelvényben különálló, négyzet alakú kőépület. 5x5 méter. Tegulákból épített teteje volt. DK-i sarkát kivéve a keleti fala omladékos. É-i fala nincs, csak ENy-i sarok, lehet, hogy itt volt a bejárat, (falszél: 60 cm, Ny-i fal 70 cm, jelentkezési szint -6-15 cm között.). A fal két sor kőből áll, alatta egységes sötétbarna réteg. Padlószint nincs, valószínűleg csak az alapozást találtuk meg. Ny-i oldalon korábbi félkör alakú falcsatlakozás. Déli oldalon volt egy-két kő s sötét falkiszedés nyoma, talán a III. kőépület sarka. Leletanyag: TS: E/l. szelv. - 50 cm: HadrianusAntoninus kor (2 db), rábontás 1. ány: Severus kor (2 db), Épület belsejéből Antoninus kor. Érmek a kiszórt föld Hadrianus 134-138. Kerámia: Sávos festett, nyersszínű és szemcsés, keményre égetett kerámia. Tegula is van. Az épület valószínűleg Antoninus, esetleg Severus kori, bár elég sok a későbbi leletanyag is, mely inkább a szomszédos kőépületekhez tartozott. II. kőépület: E/l-E/4-a-b és E/6, szelv. Téglalap alakú, E-D tájolású épület, csak a déli fala (la. fal), és az E-i fal közepén egy kis szakasz valódi fal (4. fal), a többi falkiszedés (3, 5. falak). E/l. szelv. A szelvényben van két, egymással érintkező K-Ny irányban futó fal. A felső (1. fal) a III. kőépületé, az alsó lehet a II. épület déli zárófala, de ez kérdéses (la fal). Lehet, hogy elszántották a déli zárófalát, mert E/l déli tanúfala alatt sok kő volt, ami valamilyen omladékhoz tartozott. A szelvény EK-i végében valódi falsarok (3. fal). Falszél: 60 cm. 3 sor kőből, az északra menő ága jól megrakott fal. Kelet felé menő része omladékos s kb. 2 m után véget ér. (Majdnem belefut az I. kőépületbe). Csatlakozhatott valahogy a félköríves kőépülethez, ami az I. épülettel érintkezik. ENy-i sarokban van kb. 1 méteres E-D irányú falszakasz, de nem folytatódott (5. fal). Alatta egy korábbi kemence s gödör található. E/4-a-b szelvényekben követtük falkiszedésként az épület É-i (4. fal) és Ny-i falát (5. fal) ill. átvágtuk metszetben a keleti falat (3. fal) (26. kép/5.). Épület H: 9, 2 m É-D, szél: 7, 6 m K-Ny. E/6, szelv.: Az épület északi zárófala (4. fal) kb. 1 m hosszú szakaszon megint valódi fal lett (két sor kő). Mellette és alatta patics réteg ill. sárga agyagszint nagy cölöplyukakkal (26. kép/l). E/7 (= E/4b). szelv.: Átvágtuk a Ny-i zárófalat (5. fal). A falkiszedés helye látszik a felülnézetben (-50 cm-nél). Mellette a tanúfalban sárga agyagos ill paticsos szint megy végig. Rétegek: humusz alatt -10 cm a fal jelentkezési szintje, ugyanitt a falkiszedés helye -20 cm-nél. Alja -40 cm. Agyagos sárga járószint csatlakozik a kőfalhoz (E/4 és 1, 6.szelv.) 20-60 cm-nél, ahogy lejt a domboldal. E/4, szelvényben felette paticsfoltok. E/6-ban agyagpadló, patics, s égett fekete szint van együtt, részben a fal alatt s mellette két oldalt. E-i és Ny-i oldalon a sárga agyagpadló a kőépületen kívül is meg van. A sárga padlószint alatt fekete kemény döngölt réteg: E/l, 4, 6. szelvényekben. A sárga agyagpadlós épület a korábbi, s ebbe ásták bele a II. kőépületet. A falkiszedés árka néha vágja a padlót. E/6 metszetek: délen humusztól lefelé -50 cm-ig sárga réteg. Északon -20-25 cm paticsréteg, -16 cm sárga agyag. Falkiszedés mélysége -80 cm. Falat beleásták a korábbi agyagpadlóba. E/1-5 kőomladéka talán (II. épület). Alatta paticsréteg az északi oldalon -80 cm-nél. Az E/4a. épülettől északra két cölöplyuk. Valami korábbi építmény. A 2. fal nyugati oldalán is két cölöplyuk. Leletek: Érmek E/l. szelv. k-i fele kövek között -30 cm: Iovianus (363-364), E/l. kidobott föld: Hadrianus (119-138), 1. ány: Valentinianus dinasztia 364-378, É-i vége paticsos folt: 3 db: II. Constantius 346-354. TS: E/l. szelv. 1. ány. 2. sz. utolsó-3. sz. első harmada, Északi részén paticsos foltból 3 db érem és mázas kerámia került elő. E/l. szelv. Épület belseje: zöldmázas korsófül, kónikus falú kihajló, alávágott peremű tál vagy fedő (135. kép/9, 147. kép/6)), festékfoltos, keményre égetett korsónyak (27. kép/l). A felső 50 cmből jött elő a legtöbb kerámia: sárga, barna s zöld mázas töredékek: vízszintesen kihajló, hullámosra kiképzett peremű tálak (27. kép/2, 147. kép/7), dörzstálak (147. kép/5), profllallt peremű füles korsó (147. kép/10), profilait peremű keményre égetett fazekak (146. kép/7) és szemcsés, keményre égetett bögrék (28. kép/4). Korábbi leletanyag is van pl. gyűrűs talpú tál tűzdelt díszítéssel (28. kép/3). A szelvény felső részéből orsógomb s nagyon sok vastárgy (szögek, vaskés, vaspánt, karika, vassarló stb (28. kép/8, 152. kép/l). E/4. K-i rábontás 1. ány. TS 2. sz. 2. fele. 1. ány: zöldmázas, behúzott peremű szemcsés, keményre égetett tálperem(28. kép/7), bepecsételt kerámia, piros festett korsó, E/6, szelv.: simított, barna festett kerámia, hombár töredék. E/7, szelv. szürke simított, téglaszínű. Kézzel formált kerámia.

18 Az épület kora 3-4. század, alatta korábbi, talán Severus vagy Antoninus kori agyagpadlós építmény. Az 5. fal alatti gödörben még korábbi kerámia anyag. III. kőépület: E/l és déli rábontás, E/5-a-b, E/8. 18 Ld. HORVÁTH 2006. Fazéktípusok: E/l.szelv. IV.tip. E/6.szelv. VII/ltip.E/7.szelv: II/2.típ.