Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Horváth Friderika: Kézzel formált, bennszülött kerámia

1. PLASZTIKUS DÍSZÍTÉS (4. KÉP 1-2,11) A plasztikus díszek közé mindössze a tagolatlan kerek és hosszúkás bütyökrátéteket, barbotinpöttyös díszítést soroltuk. A pátyi leletanyagban az egyszerű kerek bütykök hármas csoportban is előfordulnak (G/31, 1. objektum), de kerek és hosszú bütykökből álló hármas dekorációt is ismerünk (H/l, kemence alatt). A fenti díszítőelemek ujjbenyomással, bemélyített pontsorral, bevágással tagolt változatait a kombinált díszítőtechnikák között tüntettük fel, szem előtt tartva azonban azt a tényezőt, hogy ezek a változatok az egyszerű plasztikus díszítőelemekkel állnak rokonságban. 2. BEMÉLYÍTETT DÍSZÍTÉS 2.1-2,5-7. BEVÁJT VONALDÍSZÍTÉS A függőlegesen bevájt 3-4 mm széles vonaldíszítést mindössze egyetlen pátyi töredéken figyeltünk meg, ferde irányú változata pedig két további töredékről ismert (G/30, 1. objektum; G/19, 2. ány; G/17). Ez utóbbi változat ujjbenyomással tagolt lécrátéttel együttes kombinációban is előfordul (F/16.szelv.: Ltsz.: 2005.7.016.105)(4. kép 15). A díszítés jellege nem utal speciális eszköz, pl. szélesfogú fésű alkalmazására. A bevájt hullámvonal a bronzkorban megjelenő, a Hallstatt és a La Tène korszakban kissé háttérbe szoruló díszítés, ami a Kr. e 1. század végétől-Kr. u. 1. sz. elejétől ismételten gyakorta használt díszítőelemeknek számít.

63 A pátyi bennszülött telep edényein egyszeres, valamint egymással párhuzamosan futó többszörösen bevájt, valamint fésült hullámvonalköteget egyaránt megfigyelhetünk (5. kép 8-10). Keskenyebb és szélesebb változata egyaránt ismert, amit esetenként egyenletes végű eszközzel, esetenként egyenetlen végű eszközzel vittek fel a felületre. A leletanyagban minden változatára találunk példákat. A bordadíszhez hasonlóan az esetek többségében az edények vállát és hasi részét hangsúlyozó díszítőelemmel állunk szemben. Elterjedésében területi csoportokat nem lehet megfigyelni, előfordulása szórt képet mutat. A késő kelta leletegyüttesekben nem túl gyakori, de az esztergomi körzetből Esztergom-Szentgyörgymezőn egy hordó alakú fazékról, illetve Esztergom-Várhegyen egy grafitos fazék utánzatáról ismert.

64 Ugyancsak latène keltezésű az a 3 töredék, melyen a vízszintesen futó ujjbenyomással tagolt lécrátét alatti sávot többszörösen bevájt hullámvonalak díszítik, valamint a hármasosztatú bütyökrátét-hullámvonal kom63 SCHÖRGENDORFER 1942. Die römerzeitliche Keramik der Ostalpenländer. Brünn-München-Wien, 113. 64 Hasonló korú töredékek kerültek elő Gomolaván, SZEKERES 1961, Tab. 3, 32; és Kuzmin lelőhelyen, BRUKNER 1995. Tab. 10, 101. bináció egyaránt (H/6.szelv.: Ltsz.: 2004.3.115.19). A fenti leletanyagban a hullámvonal mellett a bekarcolt cikkcakk vonal is megtalálható (5. kép 11, 13). A fenti díszítőmódot a római tartományok kézzel formált leletanyagában egyéb területről is ismerjük. W. Czysz az észak-raetiai, kora római időszakra keltezhető dunai táborok anyaga alapján a díszítőelem alapján egy önálló kerámiacsoportot alkot (Zick-ZackKeramik).

65 2.3. BENYOMOTT ÉS BEVÁGOTT SORDÍSZ Ösi díszítő eljárás, ami a funkcionális és a formai jegyeket tekintve nem csupán a fazekakon, hanem a csészéken is előfordul. A díszítés előállításához favagy csonteszközt használtak, de számos esetben, ahogy az ujjlenyomatok alapján megítélhető, egyszerű ujjbenyomással készített sormintáról van szó (5. kép l).

66 A benyomott sordísz mintázatát tekintve lehet háromszög alakú (5. kép 14),

67 ovális lencse (5. kép 2) (BÓNIS 1969. Abb. 25,14; Abb. 38,17; Abb. 58, 25; Abb. 104, 9), kör, levél, illetve megnyúlt S-formájú egyaránt. A pátyi telepanyagban a fazekak nyaki és vállrészen legnagyobb számban a lencse alakú változat fordul elő (20 db), melynek többsoros variánsa is 4 példánnyal igazolt. Félköríves benyomott sormintát a nyakban mindössze egyetlen edénynél figyeltünk meg, a háromszög alakú pecsét alkalmazása kétszer fordul elő. A lencse alakú bepecsételés késő kelta kortól való használatát támasztják alá azok a pátyi edényen megjelenő díszítéskombinációk is, melyekben kerek és hosszúkás bütyökrátétekhez, valamint ujjbenyomással tagolt lécrátéthez társul (5 db). Az esztergomi körzetben a benyomott sormintával díszített edények elterjedésének súlypontja a vizsgált térség K-i felére esik, melyek részint késő kelta, részint római kori lelőhelyekről származnak. A díszítőmód késő latène alkalmazását igazolják továbbá a Trier környéki temetők edényei, ahol ugyancsak a nyakban vagy a vállon körbefutó dekorációként figyelhetők meg (MAHR 1967. 83). G. Mahr a fenti leletanyag alapján a benyomott, bevágott és seprűs díszítőtechnikát a korszakon belül is a későbbi fázishoz köti, miután főként olyan edényeken regisztrálható, melyek provinciális kerámia társaságában kerültek 65 CZYSZ 2002, 29, a fenti kerámiacsoportot a traianusi időszakig követi nyomon, amit a limes-zóna vonzáskörzetében a bennszülött lakosság materiális hagyatékaként értelmez. 66 Hasonló díszítés ld. Gellérthegy-Tabán: BÓNIS 1969. Abb. 10,11, Abb. 34, 21; Szentendre-cementgyár: VISY 1970. Taf. 4, 13; Gorsium: FITZ Jenő et al, 1976. Taf. 18,1; Balatonfűzfő: KELEMEN Márta, 1980. Római kori fazekaskemencék Balatonfűzfőn. VMMK 15. 59, Abb. 6, 6. 67 Késő kelta leletösszefüggésből: Gellérthegy-Tabán: BÓNIS 1969. Abb. 22, 3; Gomolava: Rasajski 1954. Tab. 6, 8; Kuzmin: BRUKNER 1995. Tab. 7, 62; kora római leletösszefüggésből: Wieliczka: PIÉTA 1986. Abb. 7, 5. 318